Sziasztok!
Még mindig csak annyi időm van, hogy leírjam gyorsan mi-hogyan volt, mert hát az is elég hosszú. Ne haragudjatok,hogy nem tudok vissza olvasni.
Azt tudom, mert Zsolti mondta, hogy mindneki drukkolt, nagyon köszönöm jól esett!!!!
Szóval az én szülésem története:
Pénteken(dec. 10) reggel Zsolti elindult dolgozni, én még feküdtem picit. Megsimogattam a pocakom és azt mondtam Zsófinak, hogy mostmár ideje lenne kibújni kisasszony...erre éreztem, hogy valami folyik. Megijedtem, kiszaladtam a fürdőszobába, elfolyt a magzatvíz...szóltam Zsozsónak, hogy forduljon vissza. Felhívtam a szülésznőt, aki azt mondta maradjunk még otton picit és ne izguljak. (kösz)
10körül bementünk a kórházba, a vízem csak folyt és folyt. Felvettek a vajúdóba, ahová Zsolti nem jöhetett be..

Én járkáltam ki hozzá erőt gyűjteni. Néha volt egy-egy gyenge fájásom, de rendszertelenül. A doki du. 4 körül vizsgált meg, a méhszájam totál zárva volt. A szülésznőm is hazament.
Egész éjjel folyt a víz, rendszertelen apró fájásaim voltak. Semmit nem aludtam...
Reggel jött a szülésznőm, előkészített (beöntés...

(((). Mondta, hogy indítanak oxitocinnal, nemsokára jöna dokim is.
Így is történt. Az oxitocintól beindultak az igazi fájások, 3 percesek, de semmit nem tágultam. Úgyhogy fél 12-kor úgy döntött a dokim, hogy császár. Aminek abban a pillanatban nagyon örültem, mert iszonyatosan fájt...Itt jegyezném meg, hogy minden elismerésem a természetes úton szülő Anyukáknak!!!!
És akkor felgyorsultak az események, vittek a műtőbe. Ott beadták az érzéstelenítőt és kb. 10 perc múlva már mutatták is Zsófit!

Olyan gyönyörű volt! A hangja mint egy kismacskának.
Aztán az azt követő délutánra nem emlékszem...egy ilyen műtős kórterembe vittek. Regel segített a szülésznőm lezuhanyozni (az durva volt). Utána átvittek egy sima kórterembe, ahol már velem volt Zsófi is.
A kórházi napok nehezek voltak, mert dög fáradtan, fájdalmakkal még ellátni a kisbabádat is...szerintem nagyon kimerítő. A kórházi személyzetről annyit, hogy voltak rendes nővérkék, de a többség tahó.
2 naposan besárgult a kiscicám, úgyhogy vinnem kellett kék fényezni. Egyik alkalommal, mikor vissza toltam a szobába, kivettem a kiskocsiból. A tkaróján volt egy csótány!!!!! ÁÁÁÁÁÁ! Vittem rögtön vissza a nővérekhez. Nem hitte el..aztán kivette a takarót, kirázta és kiesett belőle a bogár...eltaposta. Mondtam neki, hogy ez azért durva nem? Erre, hogy ő nem tehet róla... hát nem is mondtam, hogy tehet. De ez milyen már????
Utána még a kórteremben is leütöttünk egyet...NO COMMENT HETÉNYI!
5 nap után végre haza engedtek.
Itthon az első éjszaka nehéz volt, nagyon sokat sírt szegénykém.
Tegnap reggel volt itt a védőnő, javasolta az Infacol-t. Vettünk is és azóta gyönyörűen ébred három óránként. Tisztába tesszük, szopizik, aztán alszik tovább. Nagyon édes. Így most ki tudtuk magunkat aludni. A következő szopi most délben következik, már hallom ahogy édesen ébredezik, úgyhogy egyelőre ennyi lányok.
Ígérem vissza olvasok majd.
Puszi Mindnekinek!!!!