A fogantatás után a petevezetékben a méh felé vándorló, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még "mindenre-képes" sejtekből áll. A magzati fejlődés 15. napja döntő jelentőségű életünk alakulása szempontjából, mivel a sejtek genetikai anyagában, a DNS-ben ekkor különböző szakaszok aktiválódnak és ennek megfelelően speciális agy, izom, csont és más sejtek, majd ezekből különböző szövetek és szervek, valamint testformák alakulnak ki. Ezek a sejtek azonban alapvetően különböznek egymástól, hiszen az agysejtek feladata lesz a gondolkodás, míg a szívizom-sejteknek a szív működését és ezáltal a vérkeringés fenntartását kell biztosítaniuk, a tüdőhám-sejtek a lélegzést, a vesesejtek a vizelet-elválasztást biztosítják.


Mindezek csak úgy érhetők el, hogy a mintegy 2 méter hosszú DNS-makromolekulán belül lévő 3,2 milliárd nukleotid (nevezhetnénk betűnek is) közül e speciális feladatokra felkészülő sejtekben más DNS-szakaszok lépnek működésbe. Vagyis e jelképes "emberré válásunk" során a specializálódó sejtek elveszítik "mindenre-képes" esélyüket.

Ismeretes azonban, hogy a magzati fejlődés során, sőt a születés utáni életben is különböző szövetekben (például csontvelő), kis számban megmaradnak specializálódatlan "mindenre-képes" sejtek, melyeket szöveti őssejteknek nevezünk. Az őssejtek - fejlődéstanilag el nem kötelezett sejtek - feladata szervezetünkben a sérült és legyengült sejtek pótlása, a károsodott szövetek regenerálása. Mindannyiunk számára életbevágó fontosságú egészségmegőrző szerepet töltenek be.