sírni hagyás
A gyerekek sem egyformák

Van, aki elgőgicsél, nyöszörög aztán beájul. És van aki belelovallja magát, lila fejjel, akár hullán is üvölt, amíg meg nem kapja, amit szeretne. Én is próbáltam a sírni hagyást 3 hónapos kor körül. Zokogtam a másik szobában, míg Iván vergődött. Mit rontottam el? Folyton ezen járt az agyam. Ivánnál nem jött be a sírni hagyás. Hiába mentem be 5-7-10 percenként sose lett jobb. Egyszer majd egy órán át kűzdöttem

Semmi eredmény, csak sokkal rosszab lett. Felébredt a zokogástól és sokkal nehezebben aludt el utána, mintha ezt a kört kihagytam volna.Aztán beszéltem egy tapasztaltabb anyukával, aki felhomályosított, hogy a gyerekek nagy százaléka nem alszik ám el csak úgy magától, kell nekik a biztonság, mert az elalvás számukra félelmetes dolog. A lét és nem lét közti határ, hiszen álmunkban teljesen védtelenek vagyunk. Ez is egy érési folyamat, akárcsak a beszéd, a járás és egyebek. Ki előbb, ki később. Azt is megtudtam, hogy tök normális, ha egy gyerek többször ébred éjjel. Van, aki 2-3 éves korára képes önállóan elaludni és átaludni az éjszakát, de akad, akinél ez később vagy hamarabb jön el. Én idén januárban voltam padlón. Napközben is min. 3/4 órát altattam ez este gyakran egy akár másfél óra is volt, majd 2-3 óra múlva ébredt és nem tudtam mellőle eljönni, mert azonnal érezte, kipattant a szeme. Apucit már szinte csak képről láttam

Folyton stresszeltem magam az alvások miatt. Megint eljátszottuk, hogy hagyom sírni, meglátjuk mi lesz. Először simogatás, mese, ének, aztán jóéjt puszi és kijöttem. Kb. 20 perc után még az ajtót is rácsuktam, mert éreztem, hogy szakad a cérna

Mire lehiggadtam, ez úgy 10 perc lehetett, már kimászott az ágyból és pizsiben feküdt a kisházában és még mindig üvöltött. Megint nagyon nehezen tudtam elaltani. Másnapra jó taknyos is lett. Dupla lelkiismeretfurdalás
Próbálkoztam az éjszak átalvással is. Erre alkalmatlan vagyok. Hiába tudom, hogy csak 3-5 éjszakáról van szó én a második nap már éreztem, hogy olyan feszült vagyok, hogy majdnem "falhoz vágtam". Komoly erőfeszítésembe került, hogy türelmes legyek a helyzethez képest. Százszor fáradtabb voltam, mint amikor összebújtunk szopizni. Igaz, nem is vagyok fáradtabb, mint bárki, csak gondoltam mégis jó lenne olykor egy egész éjszakát Apucival összebújva tölteni.
Aztán elmentem egy beszélgetésre, ahol pszihológus és szoptatási tanácsadó tartott előadást és közös beszélgetés is volt. Kb. 5 nap alatt megoldódott a rémálom. A bezsélgetésből az derült ki (ami logikus is), hogy az altatás időszaka az, amikor semmi mással nem foglalkozunk csak a gyerekkel. Se telefon, se főzés vagy beszélgetés valaki mással és ez miatt van, hogy mikor nagyobb figyelmet igényel a gyerkőc elhúzodik ez a szertartás. Valamint ha azon stresszelünk, hogy mikor alszik végre el, az csak ront a helyzeten, mert ugye prüntyike érzi a feszkót

Belenyugodtam, hogy most ezt az időszakot éljük, de el fog múlni. Nyugodtabban álltam az altatáshoz és valóban megoldódott a dolog. Nálunk most az a felállás, hogy Apuci a nappaliban (hálóból gyerekszoba lett, száműztük a franciágyat, egyszemélyes van helyette), minden este együtt fekszünk le, mert szerencsére nyitható a kanapé, aztán mikor Iván ébred éjfél körül, akkor átvánszorgok és ott alszom tovább. Sokszor nem is emlékszem, hogy ez mikor volt

Ha előbb ébred, mint lefeküdnénk, akkor bemegyek, összebújnk, szopi és mikor végzett, akkor mondom neki, hogy most kimegyek Apuhoz, nem kell félnie, itt vagyok és vigyázok rá. Ilyenkor befordul és tente vagy azt mondja jó és alszik.
Nekem minden nehezen elfogadható helyzetben segített az, ha valaki elmagyarázta és logikusnak tűnt a magyarázat, hogy ilyenkor mi miért történik. Akkor megértettem, elfogadtam, így nem stresszeltem magam rajta (legyen az alvás, evés, szopi, bármi). Onnantól minden simábban ment
Andi
Esteleg nem lehet hogy éppen foga jön? Frontkor is előfordul ilyen, de aztán rendeződik. Nálunk is voltak ilyen éjszakák, de elmúltak
Kicsit hosszú lett, bocsi

De a lényeg, hogy az se keseredjen el, akinek a gyerkőce nem fogadja el a sírnihagyásos módszert
