Lányok

, idemásolom, mit találtam a kaali.org-on az aszpirinrõl. A kaali.hu-t még nem tudtam átnézni, hogy ott is van-e szó errõl. Kicsit hosszú, bocsika, ha valakit nem érdekel
"Az Aspirin terhességi rátát növelõ hatásáról
Az Aspirin hatóanyagát képezõ acetilszalicilsavat 1897-ben szintetizálták. A gyógyszer a „napi” rutin terápiában, mint gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsökkentõ szer alkalmazott. Az acetilszalicilsavnak a prosztaglandinok (a szervezet szinte valamennyi életfontos mûködésében szerepet játszó anyag) szintézisében játszott szerepének felfedezése után, a 70-es évek elején felismerték a véralvadásra gyakorolt hatását is. Így nem véletlen, hogy ettõl a pillanattól kezdve elõszeretettel alkalmazták (és alkalmazzák ma is) a szív- és keringési rendszer megbetegedéseinek kezelésében is.
A szülészeti hasznosíthatóságát régóta ismerjük: növeli az újszülött súlyát azokban az esetekben, amikor a magzat elmaradt fejlõdése (un. méhen belüli retardáció) a lepény csökkent keringése következtében jön létre. Tudott dolog az is, hogy használata kimutathatóan csökkenti az ismétlõdõ vetélések gyakoriságát is.
Egy közelmúltban megjelent tanulmányban arról adnak hírt, hogy kis dózisú Aspirint a lombikbébi program során alkalmazták és azt találták, hogy közel kétszeresére növekedtek a teherbeesés esélyei az acetilszalicilsavval is kezelt csoportban. A fejfájás elleni gyógyszer azonnal komoly „fõtörést” is okozott: vajon véletlen-e a hatás, milyen lépéseken keresztül képes segíteni a gyógyszer az embriók beágyazódásai arányát, hogyan képes csökkenteni a korai veszteséget?
Miután a keringésben betöltött jótékony szerepe közismert volt, errõl az oldaláról volt kézenfekvõ a kérdést megközelíteni. A petefészek gyógyszeres kezelése, a petefészek stimuláció számos tüszõ (follikulus) érését segíti elõ, ami a petefészken belül csak új erek létrejöttével valósulhat meg, magának a petefészek keringésének is jelentõs mértékben fokozódni kell a többszörös tüszõérés optimális létrejöttéhez. Ezzel párhuzamosan a méhnyálkahártya is fejlõdésnek indul, vastagszik, és alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt, a préembrió befogadására. A kutatók megvizsgáltak az említett szervek vérellátását és megállapították, hogy az Aspirinnel kezelt csoportban fokozódott a méh, a méhnyálkahártya és a petefészek keringése. Mindez lehetõvé tette, hogy a kezelések hatására több tüszõ érjen meg, így szignifikásan több petesejtet szívhassanak le a follikulusok ultrahangvezérelt punkciója során. Az már logikusan következik az elõbbiekbõl, hogy így több préembrió fejlõdését lehetett megindítani, a visszaültetés elõtt nagyobb volt a választási lehetõség, a létszámfeletti embriók mélyhûtve tárolásával és késõbbi ciklusokban történõ felhasználásával pedig az un. kumulatív terhességi rátát lehetett tovább javítani. Áramlásvizsgálatokkal azt is meg lehetett mérni, hogy a méhnyálkahártya alatt futó piciny artériák és vénák keringése is fokozódott, ami a megtermékenyített petesejtek beágyazódásának egyértelmûen elõsegíti.
A keringés fokozásán kívül számos, egyéb jótékony hatást is tulajdonítnak az Aspirinnek. A bevezetõben említett prosztaglandinok szintézisének gátlásán keresztül csökkenti a méhösszehúzódások számát, így az embrió-visszaültetések utáni kilökõdések valószínûségét is csökkenti. Miután a prosztaglandinok a lokális gyulladásos reakció mediálásában is komoly szereppel bírnak, ennek meggátlása a beágyazódási rátát szignifikánsan növelheti.
Nem lenne okos dolog azonban azt hinnünk, hogy a válogatás nélküli Aspirin terápia minden meddõ házaspár gyermekhez jutását megoldja, itt a panácea. Számos tanulmánynak kell még elkészülni, hogy a hatás minden részletét tisztázni lehessen. Azt mindenestre megállapíthatjuk, hogy autoimmun megbetegedésekkel szövõdött meddõségekben, ismétlõdõ vetélésekkel terhelt gyermektelenségek esetén, illetve azon pároknál, ahol családi anamnézisként trombózissal szövõdött megbetegedések fordulnak elõ, a megfelelõ ideig és dózisban alkalmazott acetilszalicilsav terápia jótékony hatású lehet a meddõség elleni kezelésben, a terhesség létrejöttében."
Pussz,
Rita