Hello Lányok,
Túlvagyunk a dokin, szurit megkaptuk és híztunk is.

Jött utánunk egy 8000 grammos 1 éves, na hát mellette még Lizi is ducinak tűnt, úgyhogy befejeztem a kaja/hízás parámat.
És végre sikerült visszaolvasnom
Regi, csak arra gondoltam, h szép egyformán van vágva, sehol egy kóbor tincs.
Amúgy mire kell 3 etetőszék?
Ugye tudod, h milyen nagy mákod van Szelivel? Lizivel semmit nem lehet ébren csinálni. A porszívótól nagyon fél, rögtön sír és kapaszkodik a gatyámba, főzés közbe is gatyázás van, meg nagyjából minden más munkánál is. Szóval háztartásra marad az alvásidő. (mint pl. most...)
Viranka, gratula Bálintnak a mutatványhoz! Mennek a gyógypuszik. A sáskádat meg gyorsan átpörgettem. Brrrrrrrrr. Ja, és boldog ötödiket!
Dotildi, az idő nem velünk van. De azért csak összehozzuk azt a sétát… …és remélhetőleg nem 2009 májusában. Ügyi vagy, h nekifogsz, én még gyűjtöm az enerdzsit. Hihetetlen zabálórohamaim vannak mostanában. Szinte már rosszul vagyok, addig eszem. Nem is vagyok éhes, de rámtör az idegesség, h azonnal ennem kell vmit, mert megőrülök. Vmelyik nap rávetettem magam a lekváros bödönre.

Nem tudom mi lehet ez, de remélem nem tart sokáig.
Kispocc, a barátnőm ugyanezt mondta a második terhességéről. Sőt, szülés után átmenetileg még rosszabb lett, mert ugye nem tudott a naggyal annyi időt tölteni mint korábban és ezért a kicsit okolta. Aztán persze az idő mindent megoldott és mára imádja mindkét kicsijét. Szerintem az esetek nagy részében hasonlóan éreznek az anyukák, csak ugye ez is egy olyan dolog, amiről nem szívesen beszélnek. Bár soha nem mondtam, nálam is volt hasonló Liza megszületése előtt ill. után: a terhesség vége felé már nagyon vártam a kicsit, de aggódtam, h soha nem lesz olyan, h „ketten a férjemmel”, csak hármasban. Ami nagyrészt öröm volt, de kicsit elmúlás feelingje is volt a dolognak. És a szeretet sem jött rögtön a szülőszobán. Idő kellett, míg kialakult, de szerencsére már jó ideje óriási mértéket ölt: halálosan szerelmes vagyok a kislányomba!
Kaqk, mini fotelt, majd mindjárt teszek föl szülinapos képeket, ott láthatod. Nem tudom, nagyszülőktől kapta. Na, látom nektek is van, úgyhogy fölöslegesek is a paraméterek. A mienk sokkal egyszerűbb kivitel. De imádja.
Ágica, megzabálom a kislányodat, olyan édes! És ez a fintor!
Szóismétlés: nálunk ezt Lizi megoldotta: imádja a könyveit és mikor sorban mutogat a képekre, akkor nekem mondanom kell az állatok neveit. Így aztán van ismétlés bőven
Fleur, Anitja, Kaqk, szuperek a szülinapos képek.
Gremese, tyűha, ez aztán méret! Te is szépen szemlélteted, h a második babával nagyobb anya pocakja. Már most nagyobb helyet követel Gergő, mint 32 hetesen Zsófi. (Jájj, mi lesz velem, ha majd 1x újra terhes leszek? Már Lizivel is szülni küldtek 7 hónapos hassal)
Öltöztetés: hát igen, ez most hirtelen nem is olyan egyszerű. Hozzászoktunk, h 35 fok van, és alig kell ráadni vmit a gyerkőcökre. Most meg itt a tél. Tegnap este ki kellett szaladnunk a szitáló esőben, hát szegény Lizire mindent ráaggattam (talán még sokat is), h nehogy megfázzon. Ujjatlan body, vékony pulcsi, tavaszi kabát, zokni, béleletlen gatyó, sapka, pléd, lábzsák. Nehéz lesz újra eltalálni, h mi a megfelelő réteg. Ráadásul már nem úgy van mint tavaly télen, h fekszenek ’oszt kész, és 5 takaróval bebugyoláljuk őket.
Hangutánzás: a férjem megtanította Lizinek, h a „hogy fújja apa az orrát?” kérdésre nyálfröccsentősen pfrrrrrrrrrr hangot kell kiadnia a száján mintegy utánozva az orrfújás hangját. Tegnap a rendelőben öltöztetés közben dokinéni elfordult orrot fújni. Erre mit csinál Lizó? Hát utánozni kezdi. Dokinéni rögtön ránk nézett megdöbbent arccal…

Megállapítottam, h itt az ideje apát leállítani.
silka