Vannak ilyen történeteim.. szórom szét frutti helyett...
Anno a régi dokim olyan volt, hogy megfagyott körülötte a levegő.. mindenki haptákban állt a docens úr előtt... én meg egyszer megkérdeztem tőle: mondja doktor úr, este mikor hazamegy, van még kedve puncit nézni, nem un rá egész nap? Szerintem ez kész horror! Az úgy röhögött, hogy majd kiesett a kacsa a kezéből... onnantól kezdve én voltam a kedvence... ami ritkaság az öregnél...
A férjem.. nos, ő sem unatkozik.. de sztem bírja a fanyar humoromat.. különben nem lenne mellettem már lassan 8 éve...
Jucu: Mona leelőzött... kérjük szépen a receptet.. csurog a nyálam....
Mona: találtam Neked egy belevaló festőt....
Edit, Ildi: azért ez nem kicsit gáz... már amit Veletek műveltek.. mondjuk nekem is kevertek már el kémcsövet... anno a klinikán.. utolsó nap, mielőtt hazaengednek a babával, mindig csinálnak egy ellenőrző vérvételt, amit reggel levesznek, kb 1 óra múlva kész és ha oksi, mehetsz haza.. na, akkor én már közel 6 hónapja benn feküdtem, nem voltam otthon, szóval nagyon menni akartam már! A babóca oksi volt, mondták, hogy ha megvan a vérvételem és oké, mehetünk... lementem, megszúrtak, aztán 10 óra körül vártuk az eredményt. Mindenki megkapta csak én nem. Kérdezem, mi van, hívják a labort.. erre ők.. ez a kismama nem jött le vérvételre... ja, mondom az ujjamat meg én döföltem össze, mi?! Mondom ha emiatt még egy napot bent kell maradni, hazaszököm! Lementem újra... hát az a puffogás, amit a laborasszisztens levágott, hogy most miattam túlórázhat! Hát, mondom én meg maguk miatt túlóráznék még egy napot a gyerekágyon... elhiheti, hogy nagyon mennék... 6 hónapja bent fekszem, tegnap ellopták a mobilomat, szóval nagyon elegem kezd lenni....
































