Sziasztok Lányok!
Bejöttem végül az irodába, és visszaolvastam, mert olyan kiváncsi voltam a hirekre!!! És köszönöm, hogy gondoltatok rám.
Tisáékra gondolok sokat, hogy ügyes lesz biztos, és nemsoká ott lesz vele Léna baba! Én is hivtam apát, hogy meglesz az első baba! Nagyon drukkolok nekik!
Kisvirág sokat gondoltam rátok is, nagyon örülök, hogy végre otthon tudsz lenni, Kendének is biztos nagy öröm, hogy hazaengedtek! Vigyázz nagyon!!!
Kocska, Kikocska, Tasin köszönöm, hogy eszetekben voltam. tényleg annyi minden összejött, hogy pénteken meg is ijedtem rendesen, mert bekeményedett a hasam, de úgy ahogy még sose, és nem mocorgott Luca se. Szóval szerintem a stressz ami ért az utóbbi időben rajta is megmutatkozott. De estére már jobb lett. És most is fészkelődik, igy minden ok odabent!
Igen, voltak nagy beszélgetések végre, mert még a focis haverok is mondták neki, hogy apa lesz, ez nem arról szól, hogy lazán éldegélheti az életét, most VELÜNK kell majd lennie, és RAJTA a felelősség. Egyébként mondták neki, hogy nem kell foci tagdijat se fizetnie, csak menjen a meccsekre (ez is havi 7ezer ami megmarad). Bement az OTPbe és vett fel adósságrendező hitelt, amivel az összes hitelt, hitelkártyát stb kiváltotta, és igy a majd 100ezerből amit ide-oda fizetgetett eddig, most 35öt vonnak majd tőle havonta, és mondta, hogy igy majdnem 50et tud adni a közösbe, számlákra, Lucára. És megigérte, hogy nem fogja hagyni, hogy ennyire elromoljon a kapcsolatunk, és hogy jóvá fogja tenni ezeket. Az utóbbi napokban egyfolytában dolgozik, igy alig találkozunk, de azt hiszem, most már én is felengedtem, és már megölelem (eddig ezt se tudtam megtenni). Szóval most igy állunk. Remélem tényleg felfogta, hogy majdnem vége lett, pont most, és hogy inkább Lucával választom az egyedüllétet, mint vele a bizonytalanságot.
Nem nagyon mozdultam ki egyedül a lakásból, mert ez az állandó ájulgatás nem a legjobb dolog, meg már péntek óta majd minden visszajön, bár mostanra a hasmenés elmúlt, inkább a hányás maradt meg, és most hogy pár üres kiflit megettem, megint úgy érzem, hogy ez se lesz sokáig bent. Nem tudom mitől, lehet hogy ez is még a stressz miatt van...
Tegnap Gabkára is gondoltam, mert az egész lakást kitakaritottam, nem tudom mi jött rám, de este úgy jajgattam, hogy csuda, mert fájt mindenem, és aludni nem tudtam tőle. Meg este még jött egy ismerősöm is, hogy segitsek neki angolból, mert hétfőn vizsgázik, és semmit nem tud (tényleg nem tud semmit, és ráadásul az angol helyesirást elmagyarázni egy dyslexiásnak...hát nem volt egyszerű, és majd éjfél volt mire végeztünk)
A főnök még mondta hogy hétfőn jöjjek be egy kicsit, igy még az lesz az utolsó napom, és annyi. De most már én is érzem, hogy jobb otthon.
Jó sokat irtam most magamról megint. Elég sz.r otthon net nélkül, mert igy legalább voltak 'barátaim'...ami furán hangzik, de igazából van a szlovák barátnőm, unokatesóm, meg a másik unokatesóm és kész...de vagy a pasijukkal töltik az időt, vagy a saját kislányukkal/családjukkal, és őket annyira nem is zargatom a mindennapi bajaimmal...Nem járok el ide-oda ezzel-azzal, mert hülye kifejezés, de félek kimozdulni...na kimondtam...szóval ezért jó itt 'köztetek'. És talán ha sikerül a laptopot kiváltani 20-án, akkor ha tudok netet lopni, majd jövök! Most meg főleg, ha már Tisa beinditotta a babaszezont, és Sziszike, és Eda is meg Ettike is a finishben vannak...szóval nem akarok lemaradni a fejleményekről!
Puszi mindenkinek, Tisának meg sok sok +++++++++++++++++