Szia Bea:))),
nagyon aranyos vagy, hogy örültél nekem;) Tegnap a férjem megpróbált néhány fotót feltölteni Dórikáról, de a technika ördöge közbeszólt, s úgy tűnik, hogy semmi nem ment fel, sőt még az üzenet is elszállt az éterben;(
Na most megpróbálom újra, hátha most megy majd...
Köszönjük szépen jól vagyunk, bár most Dórika valami miatt 1-2 napja nyűgösebb, mint szokott, bár még így is mindenki azt mondja, hogy milyen nyugodt babóca. Többet sír és kevesebbet alszik, mint szokott:( Én meg nem tudom eldönteni, hogy én vagyok rossz anya vagy mi a manó van... Férjem azt mondja, hogy nálam jobb anyukát még nem is látott: ez azért egy kicsit vigasztal.
Dórika egyre többször produkálja magát: hatalmasakat mosolyog ránk, ha tetszik neki valami, kezd gőgicsélni is, eszméletlenül nézelődik, s mostmár tisztán követ bennünket a tekintetével. Ami produkcióját nem igazán értékelek, hogy szopi és büfé után tök szépen és mélyen elalszik a vállunkon (néha úgy tűnik, hogy még horkol is;), aztán mikor landol a lepedőn a kiságyában, akkor egyből hihetetlenül "bicajozhatnékja" támad a kis lábaival, rettentően beszélgetni támad kedve, s utána rázendít. Fogalmam sincs, hogy ezt miért csinálja. Ez kb. 4-5 napja divat nála:( Előtte tök szépen elaludt, ha letettük. Doktornénit is megkérdeztem erről ma: azt mondta, hogy könnyen elképzelhető, hogy azt szeretné elérni, hogy vegyük fel, mert ott jobban érzi magát (mostmár határozottan fejlődik a kis értelme;). Próbáljuk ilyenkor egy kicsit nyűglődni hagyni, de nem igazán sokáig bírjuk, mert olyan rossz hallani, mikor keservesen sír...;( Fogalmam sincs igazából, hogy mit csináljunk ilyenkor...Tipp???
A kiscsaj egyébként nagyon szépen gyarapodik: bár a mérleget a múlt hétfőn visszavittük a gyermekorvosi rendelőbe, de addig 4 hét alatt teljesen meztelenül 1,3 kg körülit gyarapodott;) Ez azt mondják, hogy nagyon szép teljesítmény. Ma de. voltunk a gyermekorvosnál, mert a kakija hígabb, mint szokott lenni és kezdő anyuka révén, természetesen megijedtem, hogy nehogy hasmenése legyen vagy valami baci stb. Okosan összekombináltam a kakit, a nyűgösséget meg a sírást és tökre betojtam, hogy én csinálok valamit rosszul...

De a helyettes doktornéni szerencsére azt mondta, hogy az a széklet az anyatejes babáknál még simán belefér, meghallgatta és nem talált semmi bajt nála. Hála Istennek:) Kicsit megnyugodtam.
Puszi Grétinek is (mellesleg boldog névnap üzenetet akartam neki írni a múltkor, dehát sajnos elmaradt...néha örülök, ha elolvasni el tudom az üziket).
Üdv:
Mónika