Társalgó főoldal » Szülés » Császárral szeretnék szülni!

Kedves Bagolyka!

Szived joga ugy szulni ahogy szeretnel. De ne hidd azt. hogy csaszarral nem lesz gondod. Adsz egy mail cimet , irok neked par remsztorit, de nem szeretnem en ezzel azokat sokkolni akik kenyszerbol szulnek ugy. De hidd el ugy se leany alom a dolog. Gondold csak vegig szetvagjak osszes izmodat , hetekig honapokig faj ha nevetsz ha felulsz, es ezek csak termeszetes velejaroi a dolognak.

De szerinted nem lehet hogy azert nem koltozott eddig pici babuci be a pocakodba mert fel csaszartol?
Fura azt irod kulfoldon elsz es kozbe magyarorszagon keresel nogyogyasz aki nem penzehes. Ha mar ilyen emberekkel dolgozol es ezt kutatjatok nincs kolegaid kozott egy becsuletes nogyogyasz?

Legalabb lehetnel kovetkezetes......

Kiscica

Kedves Lányok!
Én nem akarok konkrét álláspontot foglalni, viszont néhány hzzáfûznivalóm lenne egyrészt BAgolyka másrészt az utána szólók véleményéhez.
Természetes úton szülni, ez a "természetes", a császármetszés egy szükséges beavatkozás . Annyiban nem értek egyet Kiscicával, hogy most már van kimélõ császármetszés is és nem szenvedsz vele annyit. Engem a Misg. Ladach féle módszerrel csszároztak epidurállal és normális állapotban voltam. Kicsit fájt ugyan a hasam, de miután már kivették a katétert és az infuziót,ugyanúgy el tudtam látni a kisbabámat,mint a term.úton szülõ anyuka. Ezenkivûl biztos a császárral kapcsolatban is lehet "rémtörténeteket",mûhibákat mesélni,mint a szülésnél is. Tehát ha valaki cászárral szül,az sem tragédia és én nem hasi mûtétként fogtam fel (bár kétségkivûl beavatkozás),hanem úgy,hogy a kisbabámat segitették világra,mert egyedül nem tudott kibújni.
Az tény,hogy a csázáros babáknak nincs sok "lehetõségük" világrajöttük alatt sérülni, ez természetes szülésnél elõfordulhat. (én is ismerek konkrét eseteket,mivel kórházban dolgozom, csecsemõ-és gyermekosztályon és ide kerülnek a születésnél sérült babák)
Viszont ez a topic tényleg nem arról szól,hogy bárkit is ijesztgessünk a különbözõ történetekkel és nem is ezeket a történeteket akarják olvasni az anyukák, hanem mindenki elmondhatja a véleményét,gondolatait.
Bagolyka igy látja,hát tegye igy. Bár én puszta félelembõl nem vetném alá magam császárnak.legyen úgy,ahogy a természet akarja.-az én álláspontom ez.
Bocsi,hogy igy belekotyogtam. :-)
Sziasztok:Giti

Bagolyka!

Te császárral születtél?

Ildi

Szevasztok!

Elismerem, hogy en vagyok bagolyka, nevtelen,zsoka, repeta, giti , pocok, keri-keri, kiscica, anna, andi, csisz-csusz, emesemama "es valahany nev van a naptarban" Hakapeszi Makibol idezet.
De meg mindig nem ertem, hogy miert faj az valakinek is, hogy en csaszarral akarok szulni?
Nos en befejeztem itt a velemeny nyilvanitasomat, mert amit en mondani szerettem volna elmondtam.
Tovabbi jo vitat es egymas gyozkodeset, hogy a masiknak mi a jobb!

Nem, te csak bagolyka, repeta, csisz-csusz és keri-keri vagy.
De úgy látom, megmaradtál a bagolykánál. Ez jó .
Lilia

Ne is torodj az ilyen emberekel Bagolyka. Ilyenek, nem tudsz mitenni. Az ilyenek nevebe is bocsanatot kerek minden Rendes embertol. I am sorry.
repeta

Repetabagolykakeristb!
Szerintem egy kicsit csípjél vissza! Ha unatkozol, nyiss magadnak néhány topicot, és akkor nem kell elviselned a magunkfajta Rendetlen embereket.
Tyúkocska

Anyócák!

Bárki is ez a Bagolyka, ha ez a szíve vágya, kipróbálhatja milyen csaszizni. Biztos van rá lehetõség. Csak az a baj, hogy ott lesz még egy érintett, a pici. Biztos neki is jobb felkeszületlenül kipottyanni ide? Idegenek között lenni az elsõ percekben, esetleg órákban. Nem csak fizikai sérülések vannak születés közben...

Én még mindig szívesen szülnék, TERMÉSZETESEN. Pedig, mint írtam van három kerek fejû gyerekem.

Különben nem hiszem, hogy ez volt az eredeti téma.

Jó szülést mindenkinek, ha meg nem megy, sima csaszit.

Gabi

Sziasztok

Egyenlore Bagolyka picurjat nem kell felteni csaszartol, meg se akar ilyan mamahoz szuletni. Lehet Bagolyka nezetet valtana rogton lenne babocaja...........


Kiscica

Sziasztok! Most vagyok nálatok elõször. A fiam 21-én töltötte a két évet, s császárral szültem. Sürgõsségi eset volt, 8 órás vajúdás után, óriási problémákkal (70-et vert a szive 150 helyett)és oxigénhiánnyal vittek a mütõbe. Altattak, s a fiamat csak 4 (négy)! nap után láttam elõször. Mi is papás szülésre készültünk, de természetesen az operációra õt végül nem engedték be, viszont õ látta egy pár másodpercig a gyereket. Bár négy napig üvegbõl etették, semmi problémám nem volt a szoptatással, hat hónapig kizárólag csak szopott. Lelkiismeretfurdalásom nincs, hogy csak császárral szültem, mert örülök, hogy ott volt az orvos és idejében megmentette a gyereket. Gondolhatjátok, milyen lehetett, mikor kijött a mütõbõl az orvosnõ, s azt mondta a férjemnek, hogy egy fél ora múlva már meghalt volna a gyerek. Most készülök ismét írni a golyának, s minden esélyem megvan egy császárra. No de mit számít, a lényeg a baba.

Most ezek után írjam én is azt le, hogy a fiamat (elsõ császár) én is 70-es szívverés miatti császárral szültem, és sikeresen szényiszálták a hólyagomat? (Alapállapotban össze van nõve a méhhel, ennek a megsértésébõl szokott legtöbbször komplikáció lenni). Egy hétig katéter, öt napig infúzió, meg ami kell. Szívesen megúsztam volna... Mindezt altatásban. A lányomat már gerinces szurival szültem, ami összehasonlíthatalanul jobb volt, mert legalább ott votlam a születésénél, de annyira, de annyira szerettem volna a karomba venni... Nem lehetett. És a mûtét minden percét utáltam, rettegtem, hogy vmi baj lesz.
Mindenesetre papírforma szerint még két hüónapot "kell" várni, és nekiláthatunk a hamradik csemete e világra hívogatásának ...
Zsóka

Lányok!
A lényeg szerintem az,hogy nem megrendelésre szülünk olyan értelemben,hogy nem nekünk kellene eldönteni,hogy "megkimélem magam a vajudástól,császárt kérek"
Császárt csak akkor,ha muszáj.
Nekem mikor kiderült,hogy császároznak,sirtam,hogy miért nem szülhetek rendesen. A baba érdekei igy kivánták és utólag már nem is bánom. Ill. a mûtõben sem bántam már. Mert ettõl nem vagyok kevesebb,ez szükséges volt,vagy mondhatnám igy kellett lennie és kész.
Elviselhetõ a császár,epivel ott vagy te is,látod a babát,hallod felsirni,csak nem tudod átölelni.
Mûhiba meg rendes szülésnél is lehet...
Giti

Giti!
teljesen egyetértek veled! Rémtörténeteket pedig mindenröl lehet mesélni, az àllitolag "normalis" szülésröl és a csaszarrol is. Nekem is mar a növérek sugdostak a fülembe 16 ora utan, hogy ne menjek bele semmilyen variacioba (térdenszülés, vaakum, stb.) hanem kérjem a csaszart!
Szerintem, ha a kismamat felkészitik elöre a csaszarra, akkor mar nem lesz olyan nagy megrazkodtatas. De majd kérdezzetek meg juniusban is, akkor mar tul leszek rajta 2x-ra is!
A programozott szülésröl pedig az a véleményem, hogy gondoljatok csak bele, aki tulhordja a babat, annak is ELINDITJAK a szülést. Szoval 1:1!

Cini

Sziasztok!
Giti!
Én is egyetértek veled!
Az elsõ lányomat természetes úton szültem, a másodikat császárral (szintén alacsony szívverés miatt). Most már nem bánom, gyönyörû egészséges baba, lassan fél éves. Nem azért éreztem magam kevesebbnek, mert nem tudtam "rendesen" megszülni,hanem az esett nagyon rosszul, hogy az orvosom beszélt az egészrõl. Mintha egy egyszerû fogtömésrõl lenne szó. Elõzõ nap, amikor elõször megemlítette, "legfeljebb mûtünk", nem tudtam a sírástól hazamenni, a férjemet kellett odahívni. Szerintem lehetett volna kicsit tapintatosabb is. Tudom, hogy a baba és a mama egészsége a fontos, de a lelki dolgokat sem lehet elhanyagolni. Nem ecsetelem, milyen érzés, amikor a felnyitott hasad fölött káromkodnak az orvosok. Az aneszteziológus volt a legrendesebb, õ foglalkozott velem a legtöbbet. Ápolgatta a lelkemet, a kezemet is kiszíjazta, hogy megfoghassam a babát és többször meglátogatott szülés után is az osztályon.

Abból a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, hogy gyorsan felépültem, jobban tudtam mozogni, mint annak idején a gátsebemmel (sajnos a fejfájást nem úsztam meg, de állítólag nem a mûtét, hanem a rossz párna miatt volt, itthon rögtön elmúlt). A baba is végig velem lehetett, éjszakára vitték csak el, de ha éhes volt, kihozták. A szoptatással sem voltak problémáim, a kicsi még mindig csak anyatejet kap.
Nagyon sokat segítettek az itteni hozzászólások is abban, hogy magamban a helyükre tegyem a dolgokat.

Az biztos, hogy azért soha nem választanám a császárt, mert el akarom kerülni a fájdalmakat! Ha más okból elkerülhetetlen, akkor persze nincs mit tenni. Mi is szeretnénk egy harmadik gyereket, és ugyanúgy fogom szeretni, akárhogy is születik meg.
Andi

Sziasztok Lányok!

Azt hittem ez a topic azokról és azokhoz szól akik császárral szeretnénk szülni. Sajnos csalódnom kellett. Itt a nõk többsége csak a saját igazáról próbálja meggyõzni a másikat és igyekeznek elrettenteni az eltérõ véleményen lévõket.
Szerintetek helyes ez?

Kedves Névztelen,
Ez a topik azokról és azokhoz szól, akik császárral szeretnének szülni. ha fuigyelmesen olvastál volna, akkor magad is rájöttél volna.
Zsóka

Kedves Névztelen,
Ez a topik azokról és azokhoz szól, akik császárral szeretnének szülni. ha fuigyelmesen olvastál volna, akkor magad is rájöttél volna.
Zsóka

Kedves Mindenki!
Úgy tünik megszakadt a vita folyamata, pedig érdekes volt olvasni, hogy mit gondol a "másik oldal".

Az egészségügyi törvény, mint az önrendekezési jog része, elvileg lehetõvé teszi, hogy a nõ választhassa a császármetszést is. A szakma kompetens véleménye errõl az, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy ez ne legyen gyakorlat, hogy császármetszést, és általában mûtétet csak szakmai indok alapján végezzenek! Miért?

Mert a hüvelyi szüléshez képest a császármetszés semmi elõnyt nem nyújt (természetesen egészséges eseteben), szövõdményei viszont számosak.
1. Elsõdleges szövõdmény a mûtét után sebfertõzés lehetõsége. Egyértelmûen igazolták, hogy ez nagy veszély, ma is. Kért császármetszés után az anyai halálozás 3x magasabb mint a hüvelyi szüléseké! Egyetlen hasmûtét sem szövõdménymentes, mert a hasfali és hasüregi sebek mindíg heggel gyógyulnak (legfeljebb nem látjuk) és a heg funkcionálisan alacsonyabb értékû szövet, mint az eredeti.
2. A fájdalomtól nem kell félni. Az ellenkezõ hiresztelések ellenére igenis létezik fájdalommentes szülés! Az epidurális érzéstelenítés veszélyei oly csekélyek, hogy a császármetszéshez viszonyítva elenyészõek.
3. Nomál esetben és helyes szülésvezetés esetén a magzati ártalom semmivel nem nagyobb hüvelyi szülés esetén mint császárral. Persze, ha valaki az orvos tevékenységétõl fél az más, de hol van az megírva, hogy császárnaál semmi sem történhet a babával, ha doktor nem megfelelõ.(?)

Azaz a császármetszésnek nincs olyan elõnye, ami miatt érdemes lenne a kockázatot vállalni.

Sziasztok!

Lehet, hogy egy kicsit OFF leszek, de én most túl vagyok azon a dilemmán, hogy császár vagy nem császár. Az orvosok császárt javasolnak. De van egy nagy kérdésem. 9 évvel ezelõtt sürgõs császárom volt és fügõlegesen vágtak. Szépen gyógyult a seb. Most 3-4 hét mulva újabb császár elébe nézek, és az orvos azt mondta, hogy választhatok: függõlegesen vagy haránt vágjon. Olyan nehéz dönteni. Tudna valaki segíteni? Van valakinek tapasztalata, hogy ilyen esetben melyik a jobb választás?

Csákány dr!
Ön mit javasolna?

Elõre is köszönöm, ha tudtok segíteni.
üdv

any

Szia Mindenki!

Gondoltam belkotyogok ebbe a topikba is
Elárulom, hogy amig várandós nem lettem, kizárólag császárral szerettem volna szülni! Amint kiderült, hogy babám lesz, rögtön az ellenkezõ érzések keritettek hatalmukba! Otthon, természetesen szeretném megszülni gyermekemet Furcsa nem? Azóta letettem mindkettõrõl és kórházba vonulok Lehetõség szerint olyan kórházba, ahol a doki tudomásul veszi az "óhajomat" és kész elismerni, hogy nem Õ szül Immár 20 hetesen sem találtam meg az "igazit".
Na mind1! Viszont lenne egy kérdésem (nem ér belekötni) A mûvi világrahozatal mennyivel jobb, mint az az õsi ösztön, ami felszínre bukkan, mely erõt ad azokban a percekben, mikor már azt hinnéd elfogyott? Természetes indokolt esetekben a leggyorsabb a császár és támogatom, de csak abban az esetben, ha tényleg INDOKOLT. Olyan születés sztorikat olvashattam, amelyek meggyõztek, hogy iszonyú erõ és kitartás lakozik a nõkben, amikrõl nem is tudnak. Egyik beszámolóban arról olvashattam, milyenek a tolófájások! Idézem:
"Ez a másik meglepö tapasztalatom, aki már szült közülünk, meg fogja erösíteni gondolom, hogy nem én nyomtam ám a fájás alatt... az egész testem préselödött össze magától és én max. csak rásegítettem valamelyest... "

Szóval??? Mennyivel is tudnak többet a dokik, mint a természet, ami múködik már jó párezer éve????

(A császárral szült anyák, nem kevésbé anyák!!!!!! ezt azért szeretném tisztázni)

puszi
sasha

Kedves Sasha!
Sajnos a tolófájásos idézethez nem tudok hozzászólni, lévén, hogy az én kisfiam is császárral született. Bár én annyira kimerült voltam a vajúdás végére, hogy jószerével csak aludtam volna, úgyhogy nem tudom, honnan lett volna erõm a tolásra. Azt sem tudom, hogy grammra mennyivel tudnak többet a dokik, mint a természet. Azt azonban tudom, hogy a dokik mindenképpen a születendõ gyermek és az anya javáért, egészségéért, életéért küzdenek, a természetben viszont a jobb, az erõsebb és a szerencsésebb nyer. A természet nem jótékonysági intézmény. A természet úgy mûködik jópár ezer, inkább millió éve, hogy az erõs megmarad, a gyenge vagy kevésbé szerencsés elpusztul. Nincs közepes. Ha én a természetben szültem volna, a kisfiam biztosan meghal, talán én is. Nekem ugyanis sürgõsségi császárom volt: 17 órás vajúdás után, a baba szivhangja leesett (amit a nem természetes CTG mutatott ki), és a mûtét során derült ki, hogy a baba nyakára rátekeredett a köldökzsinór. Az oxigénhiányos állapot miatt azóta már a Fejlõdésneurológiai Intézetet is megjártuk. Pedig nem történt más, csak szerencsétlen módon tekeredett a köldökzsinór.
Ugyanakkor persze ugyanúgy végigéltem a császár sajátos velejáróját, hogy bár kihordtam egy gyermeket, vajúdtam is vele, fogalmam sincs, milyen a szülés, milyen az, amikor a világra hozza szó szerint, véresen, magzatmázasan az ember hasára teszik a gyermekét, és ez bizony nagyon hiányzik. Persze idõvel megtanul vele élni az ember.

Kivánom, hogy csodásan éld meg a várandóságodat (én minden pillanatát élveztem), úgy sikerüljön a szülésed is, ahogy eltervezted, megálmodtad, de ha esetleg mégsem, vigasztaljon majd a gyönyörû kisbabád!

Kedves Bogyeszka!
Had tolakodjak be a társalgásba! A Ti esetetek a Sasha által említett <U>indokolt</U> eset. Nagyszerû dolog, hogy az orvostudomány egyre több "vészhelyzetet" tud sikeresen megoldani. Egész más viszont, ha valaki csak kényelmesebbnek, elegánsabbnak tartja a "cipzáras" szülést. Mivel elég komoly rövidlátásom van, (mostanra mindkét szemem -7,25 + -2,5 cilinder), a régi szülészeti gyakorlat szerint (-6 dioptriánál erõsebb rövidlátás) nem is szülhettem volna hagyományos módon.
Szemészeti javaslat alapján a nagyobbik lánykám megszülethetett hüvelyi úton, és hogy most a második babát várom, rengeteget aggódtam azon, hogy metélni fognak! Egyenlõre úgy tûnik, hogy ha nincs más komplikáció, ezt is megúszhatom ! - A két terhesség alatt kb. 2 tucat hosszanti striát gyûjtöttem a pocim aljára, ha erre netán kapok keresztbe egy vágást, tisztára "Frankeinstein-hasam" lesz.
Így mértékkel tudok csak együttérezni azokkal, akik úgy gondolják "Én csak császárral szeretnék szülni!"
Gondolom, ha lett volna választásod, Te is inkább 6-8 órát vajúdsz, nem 17-et, és hasmûtétbõl való lábadozás helyett is szívesebben bajmolódnál egy gátmetszés következményeivel. De sajnos nem volt.
Még egyszer bocs a beleszövegelésért!
Borcsa, a boszi

Szia Borcsi!
Ha tudnád, nekem hány hosszanti striám lett!
Látod, az a gond, hogy az ember nem tud választani. A másik, a szemmel kapcsolatban, az a gond, hogy az erõlködés során leválhat a retina, és az anya megvakulhat, de ezt biztos te is tudod. Bár én úgy tudtam, hogy a határ a 10 dioptriánál kezdõdik.

Egyébként én is csodálkozva nézek azokra, akik császárral szeretnének szülni. Fájdalmat igy is-úgy is fognak érezni, ha nem elõtte, akkor utána, és ki fog maradni az életükbõl a szülési élmény. Azért is furcsálom a dolgot, mert a császár általában életmentõ mûtét, és önként kés alá feküdni? Szóval csak veszitenek a dolgon, nem nyernek.

én nem értek egyet az elõttem szólóval. nekem császárom volt fekvési rendellenesség miatt, s csak a másnap volt kellemetlen a mozgás, de csak mert nem kértem fájdalomcsillapítót. a gátmetszésesek viszont szenvedtek mellettem rendesen. summs summárum, másodszor is császárral szülnék.

Kedves Névtelen, szerencsés szervezeted van. Én azért jó 3-4 napig megszenvedtem a felkelésekkel, noha igyekeztem nem foglalkozni vele. Inkább a lelki részével voltak gondjaim késõbb.

Többeknek!
Az orvos nem tud többet, mint a természet. MÁSt tud. Tud segíteni akkor, amikor a természet nem segít, sõt a dolgok valamilyen szerencsétlen együttállása miatt nem is "akar". Ez a kóros terhesség, kóros szülés, a szülések kb 20%-a. Felismerni ezt a 20%-t az orvos tudománya, a többi 80 talán nem igényelne segítséget, de még itt is van lehetõség arra, hogy amit a természet "természetesnek tart" azon változtassunk: ilyen a fájdalom, ami nem kötelezõ, és amin lehet segíteni, annak aki ilyet akar. Persze nem kötelezõ, az emberiség az elmúlt évezredekben orvosi segítség nélkül szaparodott el.....
A szülés és a gyermekágy tele van kellemetlenségekkel, akár hüvelyi szülés, akár császármetszés történt. Ezeket nem lehet összehasonlítani, mert mi sem vagyunk egyformák és a történeteink is különböznek. szóval ez így szerintem nem jó út. Mi a jó? Induljunk ki a 80%-ból! Ha mégsem ez jön be akkor .....

Kedves Doktor!
Részemrõl teljes szivbõl a fájdalommentes szülés mellett vagyok. Nagyon szivesen odaitélném a Nobel-dijat annak, aki kitalálta/elterjesztette az EDÁ-t a szülés alatt. Ég és föld a különbség. Nekem nagyon sokat segitett.

Mit akart jelenteni az utolsó mondat?

Nem világos? ... császármetszés. Mert kell.
Doktor

Á, már értem.

Tisztel Doktor Úr,

En is csaszar el nezek,ortopediai okokbol,igaz meg csak a felidonel tartok es van egy nagyon jo orvosom is aki a Mislagh-Ladach fele modszerrel csinalana.Az egyetlen problemam a korhaz.Ez a Nyiro Gyula korhaz es abban szeretnem kerni a segitseget hogy csaszarmentszesnel is fontos-e hogy mik a ''divatos'' korhazak.
Tobben megdobbentek hogy nem az I. szamuban,MAV-ban,stb fogok szulni mert hogy ezek az igazan jo felszerelt helyek.
En csak amiatt aggodom nehogy nekem vagy a szuletendo babamnak valami hatranya szarmazzon ebbol.

Elore is koszonom a segitseget,
Kataa

Amennyire én tudom, a Nyírõ (szomszédvár) csak annyiban "gyengébb" a klinikáknál, hogy nem vállal koraszülést, de pl. a MÁV sem. A MÁV azért divatosabb, mert a hotelszolgáltatása nagyon jó és a dr.-ok liberálisabbak a korai hazaengedés kérdésében. Ugy, hogy a Nyirõben is biztonságban van.
(Ha már õk nem, válaszolnak)
dr.Csákány

Bogyeszka, Borcsa!
Nem maga a rövidlátás indokolja a császárt, hanem a szemnyomás, és a szemfenék állapota. Nekem -6,5 és -7 dioptriám volt, ami mostanra lézeres szemmûtét után 0! Teljeskörû szemészeti vizsgálat után mégis kimondták rám az ítéletet: császár! De nem hiszem, hogy ezért most rosszabbul kéne éreznem magam... Csak remélem, hogy problémamentesen fogjuk viselni. A baba is és én is.
iancsa

Kedves iancsa! Ne is érezd magad rosszabbul! Sõt, legyetek minél boldogabbak!

szerintem az vállaljon gyereket,aki vállalja az ezzel járó macerát.Indulásból császárt kérni felelötlenség,a gyerekkel járó kellemetlenséget-éjszakázás,sirás...-hogyan kerülöd majd ki?a császár vészhelyzetre való,vagy komoly más kisérõbetegségnél.sajnos én 6 hónapja császárral szültem kezdödö toxémia miatt.nem éreztem magam rosszul,nem értettem meg minek a czászár,pedig190/110volt a vérnyomásom,és fel voltam fujodva vizzel mint egy lufi.nagy csalódás volt hogynem szülhettem rendes uton,talán a következót!azota is nehéz feldolgoznom,pedig tudom,hogy a babámnak és nekem is igy volt a legjobb.

[url=http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9041994&tl=40&dr=0" TARGET="_top]http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9041994&tl=40&dr=0[/url]

2606 hozzászolást olvassátok el.
Mi a véleményetek róla?

K

ki az az elmeroggyant, aki fel szeretné vágatni a hasát, ha nem muszáj? nekem 3x vágták, bár ne így lett volna de most már tökmindegy, szépek egészségesek, és kész

Látod. Többek közt az is, aki lusta vajúdni...
(Meg sokan azért, mert félnek a fáéjdalmaktól.)
Én is inkább fájtam volna...
Zsóka

pl. az szeretné felvágatni, akinek a saját v. a közvetlen környezetében azért történt v.mi tragédia, mert a vajúdás v. a kitolási szakaszban v.mi menet közben "elromlott".
Nem csak magadból kell kiindulni, némi empátiával más lelkivilágát is el lehet képzelni akkor is, ha nem értesz vele egyet. csak azért, mert neked hiányérzeted maradt, még nem kell másokról így nyilatkozni.

Sziasztok!

Nekem is császárral születtek a fiaim. Nem így terveztem, komplikációk adódtak. Ha lehetett volna én sem ezt a megoldást választom.
Egyet értek Julival. Nekem is van egy barátnõm, aki az elsõ szülése után ( a baba orvosi hiba miatt meghalt)új orvosa javaslatára tervezett császárral hozta világra a kisfiát. A doki azzal indokolta, hogy a szülés szakaszában elõjöhetnek az emlékek, félelmek és a pánik sem neki, sem a babának nem tenne jót.
De egyet értek a többiekkel is, tényleg van arra példa, hogy valaki csupán hisztibõl, vagy félve a fájdalomtól császárért kiált.
Találkoztam olyanokkal is (anyósommal az élen),akik lenéztek amiatt, mert nem természetes úton szültem. Azt mondták, hogy én semmit sem tudok a szülésrõl, a fájdalomról. ( 13 órát vajúdtam, mire a császár mellett döntöttek az orvosok).
Hát vannak szélsõséges vélemények.

TÁgi

Juli,igen, igazad van. Viszont az idézett topik hozzászólását bizony jó lenne, ha elolvasnád, akkor talán tudnád, mirõl írtam. Azonkívül még megjegyezném, hogy nekem nincs hiányérzetem.
Ennyi.

Zsóka!

Te tényleg mindenbe belekötsz.
Egyrészt nem neked szólt, hanem az elõtted író névtelennek, de szerintem ez több ponton is kiderült az írásomból.(Érdekes, máskor mindig kikelsz magadból, ha v.ki név nélkül ír.) Nem olvasom végig hónapokra visszamenõleg, mert nem célom sem igazságot tenni, sem oknyomozni, mindössze nem tudtam szó nélkül hagyni az elõtted nyilatkozó anyuka kategorikus és bántó megjegyzését. Én általánosságban írtam, hogy milyen oka lehet annak, hogy v.ki császárt szeretne.

Juli,
nem kötök bele mindenbe, azonkívül a hozzászólásodat pontról pontra lehet válaszként is érteni az én hsz-omra.
De spongyát rá. (Azonkívül a hsz-om stílusa is válasz a névtelen hsz-ra...)
Zsóka

Ne veszekedjetek hülyeségen! Mint a politikusok.

Valaki magyarázza meg nekem, hogy, ha ennyire lehet félni (szerintem is lehet) a vajúdás okozta fájdalomtól, akkor miért van az, hogy kis hazánkban az egyetlen korszerû, a császármetszéshez képest elenyészõ veszélyeket rejtõ epidurális érzéstelenítést mindössze 7%-ban alkalmazzák?

én sosem akarnék tût a gerincembe, akkor már inkább az altatás.

Ez nekem is fura hogy aki fel a rendes szulesek okozta fajdalmaktol miert nem ker inkabb epiduralis erzestelenitest.......lehet hogy az illeto talan sokszor nem is onmagat hanem a babajat felti jobban?
Kihordani valakit 9 honapig es utana pik-pak elvesziteni? Amennyiben egy akart es sokat vart gyerekrol van szo nem biztos hogy a mamanak sok eletkedve lesz ha elvesziti a babat.

Az en kerdesem az lenne hogy szerintetek melyik esetben van nagyobb eselye hogy a baba meghal a faros szulesnel vagy a csaszarnal?

En ugytudom hogy a csaszar az anyara nezve nagyobb rizikot jelent, meg a mutet utani hirtelen halalnak is megvan a lehetosege es egy rakas szovodmeny lehetosege fennall.
A baba viszont talan nagyobb esellyel marad eletben mint egy esetleges faros szulesnel?
Ez utobbi mar inkabb az orvosi tapasztaltsagtol meg korulmenyektol fugg...........ez tovabb bonyolitja a kerdesemet

En nem szeretnek csaszarral szulni de ha gyereknek az jar kevesebb rizikoval akkor igen.....

na, bagolyka kambekk. sejtem is, hogy ki õ.
bagolyhaver

Nevtelen

Nem ertelek.....az altatas es a csaszar veszelyesebb rad nezve mint egy tu.
A tu csak szur a kes viszont vag.......

Dr. Ur,
szerintem igen egyszeru a valasz A nok tobbsege azert tovabbra is termeszetes uton szeretne szulni es mindenfele /fajdalomcsillapito/ kulso eljaras nelkul. Amit altalaban a nogyogyaszok is javasolnak. Tehat igy indul a szules. Aztan vagy jon valami komplikacio, ami miatt szuksegesse valik a csaszar, vagy a kismama nem birja mar a strapat, de akkor mar kesonek itelik az EDA-t, orvosok sem kockaztatnak, uzsgyi, csaszar.
EDA-val csak az szul, aki elore elhatarozva, az altalanos kozvelemennyel, neadjisten eloitelettel szemben felvallalja, hogy O fel. Erre pedig kevesen vallalkoznak.

aki azt gondolja, h. tudja ki írta az elõzõ névtelent, az nagyot téved, de nem baj.
a kés az kés, de érzõ, és mozgató idegpályákat nem érint, ellentétben a gerincbe adott tûszúrással.ennyit errõl.