HÁT SZIASZTOK LÁNYOK!
Nagyon köszönöm a gratulációkat, visszaolvastam, de azért biztos nem mindent.
Jól vagyunk, hétfőn kijöhettünk a kórházból. A szülésről inkább nem is írok semmit, végül is csak 25 óra volt, úgyhogy nem is lenne mit.

Hát úgy tűnik nem nagyon tudok tágulni, de azért csak sikerült. Jó munkához idő kell.

Már el is felejtettem az egészet, ahogy a hasamra tették a babát. Pedig az egy órás kitolás sem volt semmi. Na mostmár mindegy. Elképesztő mennyit köszönhetek a Vida dokinak és Rákóczi Áginak. Más tutira megcsászározott volna. Na meg persze a drága férjemnek, aki végig ott volt velem és támogatott. Hát nélkülük biztos nem ment volna. Na azért mégis írtam a szülésről.
Ez a második nap itthon. Nagyon furcsa, de kezdem megszokni. A baj, hogy Jázmin biológiai órája egy kicsit meg van fordulva. MIvel reggel született. valahogy végigaludná az egész napot és éjszaka meg kétóránként enne. Bár az éjjel már 4 órát is aludt. Megpróbáltam, hogy felébresztem könyörtelenül nappal háromóránként és megszoptatom, de nem lehet feléreszteni!

Annyira alszik, hogy úgyse szopik. Úgyhogy holnap kipróbálom, hogy akkor eszik amikor sír című dolgot, de akkor meg mi lesz éjjel? NA mindegy majd csak beáll valahogy.
Szóval minden ok velünk, megpróbálok visszacsatlakozni hozzátok, remélem mindenki jól van. Képet is próbálok feltenni, hátha sikerül.