Jaj Csajok, muszáj Nektek leírnom a mai nap fura fintorát....!
(a lerágott csontomról, munkámról, és munkahelyemről, ha unjátok, ugorjatok)
Szóval:
szégyen, nem szégyen, nekem örök szerelmem az Indul a bakterház c.film.Imádom, minden szereplőjével, alakításával együtt, kb.ma este az m1-en láttam 20x-ra......
2004-ben gondoltam egy merészet, és sejtettem, hogy a kollégáimnak(orvos, áp.nő, műtősszemélyzet)jót tenne egy kis kikapcsolódás a mindennapi munkából.Farsangot szerveztem, egy éttermi fejedelmi vacsi keretében, amire kértem a Főnököm, hogy szerezzünk pénzt a gyógyszerképviselőktől-így nem került senkinek egy fillérjébe sem.Muszáj volt, mert így mindenki el tudott jönni-az anyagi oldal nem volt akadály.
20-an dolgozunk az oszt.-on, ebből tízen titokban elvállalták, hogy beöltözünk, próbálunk, és kb.20percet előadunk jelmezben, szövegekkel az Indul a bakterházból!!!!!!
Fergetegesen sikerült, óriási volt a többiek, kollégák, férjek, feleségek részéről a sikerünk.
Én voltam a főszereplő, Regős Bendegúz!!!!
Fontosnak tartottam/tartom, hogy évente legyen legalább egy alkalom, mikor nem a munkáról, gyógyszerekről, inf., inj.-ról szól az élet, táncolunk, beszélgetünk, együtt vagyunk.
Az késztetett írásra, hogy most lment a bakterház, és rámtódultak az emlékek....!Életem nagyon szép időszaka volt, jó visszagondolni rá!
A sors fintora:
délelőtt 10-től délig kb.1000 emberrel demonstráltam csendben emlékek, anyagi, munkahelyi gondolatokkal a kórházunk, az osztályom megmentéséért, aminek szerintem nem lesz eredménye.
Ne haragudjatok, hogy megint ez a témám, de szívügyem az osztály, és ..............


















































