Kedves Niki!
Mikor fog kiderülni, hogy sikerült-e?
Régebben néha benéztem abba a topikba, de mostanában nincs sok fölösleges időm. Régen többet neteztem, mert a régi lakásban a fiam már arra is felébredt, ha csak megmoccantam, szóval az alvásideje alatt szinte semmit nem tudtam csinálni. Most nem ez a helyzet szerencsére.
Épp ezért még a következő kérdésedre is az a válasz, hogy mostanában egyik topikot sem látogatom túl aktívan. Tavaly volt néhány, de most már azok nem élnek, ilyen pl. a kecskeméti anyukák, babák topik is. A babanetre írogatni főleg a terhesség alatt, aztán a gyerek első éve alatt szokott a legtöbb anyuka, valamint később, mikor meg a gyerek mellett is lehet már ilyeneket. De pont ez a másfél éves kor olyan, hogy ideges vagyok, ha nem látom, mert mindig bajba kerül
. Szóval mostanában céltudatosan nézelődök, ha valami érint, akkor ahhoz hozzászólok, de érdekes témákat keresgélni nem szoktam az utóbbi időben. Ha megszületik a kicsi, akkor lehet, hogy szükségem lesz mindenfélékre, és akkor újra aktívabban írok majd (mindenféle kérdéseket), de az is lehet, hogy két gyerek mellett egyáltalán nem marad időm internetezni. Nem tudom előre.
A nagy pocak számomra nem azért nem könnyű, mert fizikailag rosszul bírnám, szó se róla, egyáltalán nem. Hanem mert szörnyen hiú vagyok, és baromira zavar, hogy terhességek alatt mindig ugyanazt az egy-két ruhát hordom, de ráadásul még abban se túl jó. Az első terhesség alatt volt olyan, hogy bejött a kánikula nagy hirtelen, én meg ruhailag nem voltam felkészülve rá, és otthon ültem, míg nem sikerült beszereznem valami nyári darabot. Illetve nem ültem otthon, hanem elmentem, de a téli göncben. Hű, de pocsék volt.
Tegnap meg hogy jártam: varrattam magamnak egy nagyon jó kismamanadrágot, hordom is rendületlenül. Aztán betettem a mosógépbe, beállítottam a szokásos 40 fokra. Mikor értementem a mosás végén, hogy-hogy nem már 70 fokra volt állítva. Hát, kicsi fiam úgy döntött, oly nagy rám az a gyatya, majd ő elintézi. Nos, annyira összement, hogy mikor belebújtam, szétrepedt oldalt, az alja meg, ami a földet verte, most a bokámnál fityeg, ha nem magasszárúval hordanám, még a zoknim is kilátszana.
Ma tehát villámgyorsan varratok magamnak egy szoknyát délelőtt (passzé anyagból), hogy legyen miben elmennem itthonról délután.
Ma készül a hasamban lévő fiamról videókazettára a 3D-s ultrahang. Már nagyon várom. Ádám fiamról nem csináltunk, de nagyon megbántam.
. 
