sziasztok megint,
próbáltam mindent elolvasni, de nem sok sikerrel jártam...
szivesen mesélek, de eléggé nem összeszedett az egész...
nem is tudom hol kezdjem...
sok dokival megismerkedtem, a legtöbbel nincs is semmi bajom...akik különösen nagyon kedvesek voltak, az a BÁLINT BALÁZS és a BARNA ISTVÁN...
tényleg a legtöbb kedves és türelmese volt, ami kicsit aggasztott,h senki nem tudott semmit, én mindig azt hittem, h jövök haza, aztán mégsem.
Naponta 4x szúrtak, egyszer meg vért vettek, ezek nem voltak jók, főleg,h szuri után jött a "lazulás", de ez azzal járt,h erősen dobogott a szivem, ami eleinte tényleg nagyon félelmetes volt, de megszokható...ami rossz volt, a kéz és lábremegés...olyan voltam, mint egy SM-es. szörnyű lehet nekik...
Az igazán szörnyű dokik elkerültek, olyan volt az egész mint egy motel, ahol a reggeli mellé jár a szuri is...
Nővérkékről "csak" annyit,h MINDEGYIK VÉGTELENÜL KEDVES volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!nekik tényleg HÁLÁS vagyok!
egy kétszemélyes szobában voltunk, kb olyan, mint a szülészeten, talán kicsit tágasabb a szoba, és volt hatalmas erkélye, ahová sokszor kimenekültem, mikor nagyon magam alá kerültem....
minden nap jöttek a szobába "szobatársnak"az ambuláns műtétekre jövők...elég gáz volt, én azért feküldtem bent,h nehogy vmi baja legyen a babámnak, ők meg azért, h nehogy megszülessenek...
volt olyan lány, akinek meghalt a babája, nagyon sajnáltam, irtó kedves volt, de sajna nem emlékszem a nevére, és két nappal később megint ott volt, sirt, mert görcsölt, és valszeg vakbele volt...de nem sikerült megtalálnom, pedig szerettem volna tudni, h mi van vele...
aztán jöttek a többiek, vki bejött, köszönt és megkérdezte,h hol tud cigizni...mindezt még babával a hasában...
és utsó előtti nap jött a döbbenet, én mindig hittem abban, h egy nő, bár elveteti a gyerekét, sosem sportból teszi ezt, és bizony jól megszenvedi egy életen át...
és hát jött egy lány...nem is tudom leirni...mesélte, h neki ez már nem az első, nem a másokdik, és nem is a harmadik...és, h ez igy van, összejött, nem kell, elvetet...
szóval Gabi, megkövetlek, annak idején sokat beszéltünk erről, bár REMÉLEM,h vhol ott nagyon bent, neki is fáj ez az egész, mert azért mondta,h sokáig tanakodtak, h a mostani babát megtartsák e...pár órával később már mutatta, h milyen lapos a hasa, stb...
ja, és ami még érdekes...itt nem altatnak, csak kábitanak...ennek nem tom,h mi oka van, talán az is benne lehet,h jól az emlékezetébe vésse (???) a csaj,h miről is szól ez az egész...szóval, kábitanak, ami arra elég,h ne mozogj, de mindent érzel, és FÁJ...de nem tudsz szólni...
hm...ezt sem tartom igazán emberi megoldásnak, és remélem, h itt nem vmi büntetés végett megy igy a dolog,hanem most már ez a "szokás"...mert ezt a fájdalmat az is átélte, aki 3 hétig hordott halott babát a hasában, és nem vették észre neki...
gondolom, aki volt már kórházban sokat, az átélte ezt az érzelmi hullámzást, mert nálam nagyon erős volt...egyrész örültem,h nyugi van, csönd, tudok feküdni anélkül,h vki hirtelen rámugrana, másrészt hiányzott a család (férj,gyerekek, többi család NEM hiányozott) és ettől olyan anyátlan lettem...a legmélyebb pokolból kerültem a Mennyországba egyik percről a másikra, bár az elkeseredésből kikeveredni volt a legnehezebb. És ez meg azért volt, mert senki semmit nem mondott, volt,h azt éreztem, a SEMMIÉRT vagyok ott, IGAZÁN beteg emberek elől veszem el a helyet, hiszen semmi bajom, máskor meg kétségbeestem,h mi lesz,ha nem marad abba a görcsölés, és meg kell szülöm egy 21 hetes babát, aki biztos,h belehalna ebbe...
aztán jött a segitségem, akinek nagyon hálás vagyok, meg persze már ég a fejem, mert minden hülyességgel hivogatom, de ő legalább elment, és megnézte, h mi a bajom, és akkor derült ki,h kezdett kinyilni a méhszáj, viszont a lepény a lehető legjobb helyen van, ami azt jelenti, h az nem is volt rossz helyen soha, csak valszeg az sztk-ban szarabb az uh, igy félre nézték...Szóval, a szülésznő egy fél mondattal helyre tudott rakni, ami egy fél napra is rendbe tett, aztán kezdődött minden előlről...
most itthon kicsit megint elkezdtem pánikolni, de próbálom magam összeszedni, mert ez máshogy nem fog menni....
és még folytathatnám, mert rengeteg "élmény" ért, de nem untatlak titeket, igy is eléggé szófosóssá lett ez az iromány, ezért bocsi...
Jaj, most olvasom csak, hogy Te is beteg vagy 
de ha van ilyen csepp akkor már ezzel megnyugtattál, mert nekem rögtön az eü kaparás jutott eszembe ami Anyunak is volt nemrég hasonló okok miatt csak ő a klimax miatt vérzett sokat 
Mi innen mindenképpen 
) és akkor nem babacsokival jövünk, hanem kötős kenguruzunk. KB. 11-től 2-ig ráérünk, akkor még mindig belefér a fonalazás. Vagy jó még úgy fél 1-től 3-ig is és akkor előtte megyünk fonalért.
