Ne haragudjatok, hogy nem jelentkeztem, korábban már írtam, hogy valószínűleg pánikbeteg lettem, és próbálom kihúzni magamat belőle, így nagyon kevés időt töltök a gép előtt.
A múltkor Edit írt a rossz szomszédokról, és eszembe jutott, hogy én mennyire kifogtam. hagy panaszkodjak egy kicsit...
Minket szülésem előtt is sokszor nem hagyott békésen aludni a felettünk lakó 30-as férfi. Később meg vérszemet kapott és napi szinten zavarta a nyugalmunkat, mit a nyugalmunkat: nem hagyott minket éjjel aludni.... Ez a kisbaba keléseivel együtt nekem 3 vagy 3+2 óra alvást jelentett napi szinten. Így teljesen kimerültem. Később jobb lett a helyzet - éjfél fél egy körül abbahagyta (a barátnője kissé hangosan járkált - ő meg éjszakás volt) így mi alhattunk éjféltől fél ötig -ekkor jött haza az éjszakai műszakból, majd reggel fél héttől fél nyolcig a mellettünk lakó idős hölgy reggeli székhúzogatásait, ajtócsapkodásait hallgathattuk fűszerezve azzal, hogy tűsarkúban járkált - gondolom az alattuk lakót is zavarhatta, de mégis mi szóltunk, mert olyan zajjal volt, hogy Zsoltika se bírt tőle visszaaludni - akkor, mert azóta már lényegesen mélyebben tud aludni, és most már sokkal könnyebben is alszik el, gondolom erre is meg kell érjen az ember
napközben meg a felettünk lakó őrült olyan szinten hallgatta a basszust, hogy idelent olyan volt mint egy folyamatos kopácsolás, plusz még a gatyát is lerázta rólunk (ezt sokszor este, éjjel is megtette)
na végül kihívtuk rá a rendőrt, Zsoltika ekkor volt három-négy hónapos, nekem ekkor már egy egész hónapja nem volt egy darab nyugodt napom se - míg kijöttek a rendőrök a srác itt dörömbölt az ajtómon és azt üvöltözte, hogy ki fog készíteni, el fog intézni...
Végül elköltözött, de igaza lett tényleg kikészültem, ekkor jöttek a fél havi migrénes fejfájások és a tachikardiás rohamok-
de neki ez se elég!!!
A múltkor eltűnt a suzukinkról a suzuki jel, nem gondoltunk semmire, most meg csupa szeméttel volt telerakva kívülről a kocsink - azt mondják visszajáró lélek ez a fiú, a volt barátnőjét is fenyegeti, és rá tippelnek, hogy ő csinálja ezt velünk. Pedig engem ő már rég elintézett............
Most nemrég felénk költözött egy szingli lány pechünkre későn fekvő, és nagyon leüti a sarkát idelent meg olyan mint egy dörrenés. megkértük, hogy figyeljen a járására - azt mondta nem fog repülni - mondom neki én ide tudnék költöztetni egy bunkót nem tudom ahhoz mit szólna, szó szót követett erra azt mondja: -Nem kell szülni...
Ma meg a szomszédunkban lakó szingli fiú kért meg minket, hogy vigyük be Zsoltikát a folyosóról (még öt perce se pityergett, túl álmos volt ilyenkor egy kicsit sír, de ha ringatom hamar elalszik, csak épp közbejött egy telefon és nem tudtam ringatni, rögtön kijött a srác szólni. Komolyan, az szóljon ilyesmiért aki nem sírt kiskorában - fényes nappal sír két percet a gyerekem és már le is vagyok támadva...........
persze előtte egy órával a másik szomszéd gyereke sírt, délután pedig a házban lakó gyerek együtt játszanak sikongatnak, de az nyilván nem zavarja.
Ja és még egy gyerektelen beszólt, hogy zavarja az embereket a gyerekem sírása.......
szóval ha a primitívség fájna, a mi házunkban sokan ordítanának.
Direkt nem ismerkedtem meg senkivel, három ember nevét tudom innen összesen, most mégis velem személyeskednek...
én még azt se zárom ki, hogy valaki innen a házból tette a szemetet a kocsinkra, mert mi majdnem minden szomszédunkat megkértük arra, hogy tartsa be a házszabályt, és mivel körülöttünk egyedülállóak laknak (nem kell alkalmazkodni senkihez) így adtunk okot az utálatra. (és nem szóltam volna talán senkinek se, eltűrtük volna az éjféli házimozi hallgatást, a hajnali csapkodást, ha Krisztián nem terrorizál minket fél évig, de ekkor már annyira kellett a csend, mint sivatagi vándornak a víz)
az ilyeneknek kívánom, hogy megtudják milyen ez. A kedves szomszéd fiú nem bírt aludni Zsoltikámtól - egy nap! Én több hónapig nem aludtam, de nem állt mellém a Krisziánnal való vitánkban, sőt lovat adott alá - mert egyszer mikor porota a szőnyegét kinéztem rá - igaz akkor már egy hónapja nem volt egy nyugodt napom se -.
Kösz, hogy panasznapot tarthattam...









Veronika

Séta elott
[/url]





















