Köszi aranyosak vagytok, pillanatnyilag nem tudom nagyon itthagyni ezeket az embereket, akik teleöntik a wc-t a hülye piros pácukkal, meg a tapétaragasztóval így még a duguláselhárítást is ki kellett hívnom. Férjem most annyira elfoglalt, hogy nem tud ilyen "kicsinyes" dolgokkal foglalkozni, így minden rám marad, és természetesen mindent rosszul csinálok.
Szerintem Őt is zavarja már ez a rendetlenség, és mire hazajön kiürül a ház, ittmaradok én, így van kit csesztetni a rendetlenség miatt.
És közben meg iszonyú lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy a terhesség végét ilyen szar állapotban kell töltenem, és vajon milyen hatással van ez a gyermekemre.
Ilyenkor persze feljönnek a gonosz gondolatok,és Őt hibáztatom ezért. A barátnők (akiknek nincs gyerekük ) elfordultak, mert nekik most fontosabb a saját bajuk -ami kicsinyes hülyeség - és igazából nem tudnak mit kezdeni velem. Engem nem érdekel, a ki miért mit csinált, ők meg a BPD meg hogy mozog dolgokkal nem tudnak mit kezdeni.
És irigykedem másokra, hogy a férjük megértő, hogy segít nekik, hogy támasz, hogy "bubujgatnak" meg ilyenek.
És Bori én is úgy utálok már mindenkit... rajtatok kívül.
Kicsit ufó vagyok nekik, nem értenek semmit, amikről én beszélek. Kivéve persze az a barátnőm, aki most szült, de ő meg a babájával van elfoglalva, amiért tökre irigylem.
Kifröcsköl a víz. Lehet, hogy fürdeni kéne, de azt nem merek..
Na az már nem kényelmes neki.... 
Alig vonszolom magam, nemhogy még suvickoljak is. Pedig anyira zavar és annyira csinálnám, de ahogy nekiállok valaminek pici fiam jelez 
