Én nem tudtam errõl a 15-i határidõrõl, (lehet, hogy csak rémhír), de szerencsére én is feladtam ma a levelet, remélem, hogy lesz is belõle valami
Marcsi!
Gratulálok a fiúknak, tényleg nagyon ügyesek!
Éva!
Örülök, hogy Zolika rendbe jött, még szerencse, hogy csak ennyi baj történt.
A kutyusok bent laknak a házban? És a gyerekekkel hogy jönnek ki? Nálunk csak a kisebbik hagyja, hogy játszanak vele, a nagyobbik félrevonul, hogy hagyják õt békén. De bántani egyik sem bántana senkit. Mondjuk nálunk kint vannak a kertben, ahol elég nagy helyük van.
Én szerencsére napközben annyit ülök a gép elõtt, amennyit akarok, illetve amennyi idõm van, nem szól bele senki
Zsuzsi!
Mi is megkaptuk az összehasonlítgatást, csak nem a külsõnkkel kapcsolatban, hanem például a suliban, ha egyikünk tudott valamit, akkor a másik miért nem? Tiszta hülyeség! Ezért is mentünk külön gimibe. Ráadásul az érdeklõdési körünk is teljesen más, a testvérem gitártanár lett, én vegyészmérnök.
Szokott anyukád Chat-elni itt a babaneten? Tegnap beszélgettem valakivel, aki akár õ is lehetett volna, ismerõsek voltak az adatai, és az e-mail cím is. Kérdeztem, hogy szokott-e a Zsuzsi lánya ide írni, azt mondta, hogy nem tudja, de nem szól bele. Bocsi, ha nem kellett volna tudnia róla. Végül abban maradtunk, hogy nem biztos, hogy Te vagy az.




Odafelé késtünk, és már nem volt ülõhely a bicikli tárolóban kellett állnunk. Tök jó volt, tényleg, ott legalább csak magunk voltunk. A torna is rohdt jó volt. Az ország minden pontjából a legjobb csapatok érkeztek! Nagyon érdekes és jó volt megmérettetni magunkat velük. Végül 4-ikek lettünk













