Moni-hiszti
előljáróban annyit, h a világ legokosabb és legédesebb lánya az enyém, erre néha azért magamat is figyelmeztetni kell... szal félreértés ne essék, még a nádasba se hajítottam be, pedig...
Szal anyu levitte hétfőn mi meg szerdán mentünk utána, és ahogy beléptünk, Marcipán előreszaladt, és őt ölelgette, minket meg le se.. de sebaj, legalább nem túl érzékeny a gyerek, vagy jól elnyomja, valamiből meg kell élniük 18 év múlva is a pszichomókusoknak.

(egyébként már itthon kérte, h ne kettőt, hanem 9et aludhasson, mielőtt csatlakozunk a balatoni bulihoz, az elmúlt napokban volt pár veszekedésünk (mármint a gyerekkel) és sztem jót tett neki is egy friss erő, a nagymama személyében.
Na, onnantól aztán péntekig egyfolytában ment az üvöltés (sőt, igazából már előtte péntektől,sajna vannak ilyen időszakok, amik sztem nincsenek összefüggésben sem az időjárással, sem semmihez nem tudom kötni), de meg kell érteni, roppant problémái voltak a lánynak: pl nem tudta kinyomni a naptejet a DMes kék tubusból (jelzem, nekem is csak vicsorogva megy, kissé kemény pvc ből gyúrták össze), és ha neki valami nem megy, jajj mindenkinek.
Erre elhajintotta, ez is oké, de amikor nekemesett 10 körömmel, arra már megorroltam, nem én gyártottam a fránya tubust, nem?
Szóval millió ilyen incidensünk volt: vagy nem szabad valamit, vagy nem megy neki és ez dühíti és mindenki meneküljön.
A megoldás mindig másban rejlik. A figyelemelterelés egy nagyon hasznos dolog, de ha a gyerek magán kívül sikít és üvölt és tépi magát, nem nagyon hallja meg a józan szót. Ilyenkor legjobb magára hagyni és eltávolítani minden veszélyes ojjektumot a közeléből. Üvölteni nem érdemes, de néha írtóra jól esik.

Fájós torokkal nem éri meg, abszolút kudarcélmény az anyának, nekem.
Ha sikerül lecsillapítani, már érdemes lehet elkezdeni magyarázni, h ez meg az ezért vagy azért van vagy nincs vagy lehet vagy nem, és ha már nyugi van, még a figy. elterelés is működik.
Konkrét pl: Tegnap a böliből hazafelé elkezdte, h ő haza akarja hozni a poharat (üveg, tejes), mondtam, nem, az a bölié, tessék meginni a tejet (ébredéskor megkapja mindig az uzsit, mert olyankor hozom el, és a babakocsiban nagyszerűen elrágódik rajta, de az italt helyben kell fogyasztani, érthető okokból (nálam van másik itóka az útra). Na, elkezdte. Összeszaladt minden közeli gondozónő, én meg igyekeztem higgadt maradni. Ja, a legszebb poén még a,h igyekeznünk is kellett, mert 40 percenként van busz haza (azaz egészkor és 40kor a Camponától), és ha az egészest nem érjük el, 40 perc a 40 fokban... pénz különösebben nem volt nálam, h a Camponában elverjük, másrészt onnan is lett volna egy szép menet elhozni a buszig.... úgyhogy mondtam neki, ugrás a babakocsiba, kaja a kézben, tej ledönt és nyomás. Nem. KIfeszítette magát, C-ben, alig bírtam begyömöszkélni, és sikítva elvágtattunk a helyszínről. Mivel kidugta a lábacskáit, 2 keréken, hátradöntve toltam, viczes volt alátvány sztem... aztán 5 perc alatt lenyugodott és itthon már édes volt és mesélte, hogy "-Azért sírtam a bölcsiben, mert...." és itt jött valami szöveg, aminek se füle se farka, magyarul ő se tudta miért, csak kijött.
Na jó, regényt, floodot abbahagyom, 1. vagy magára hagyom, amíg lenyugszik, 2 vagy lecsitítom, vagy 3. figy elem elterek, vagy 4 túlüvöltöm. Ilyesmi, de persze nem 4 verzió van, habnem 104. Agyilag toppon kell lenni mindig, h legyen gyors és frappáns válaszom....
neet