Sziasztok, üdvözlet mindenkinek!
Hát csak amolyan visszaolvasós üzemmódban:
Eni, olyan mókás arcú a fiad. Készült már róla morcos kép is?
Barbi, te meg le sem tagadhatnád Dancát.

De mi volt a szemeddel?
[/b]Györgyi
, Jázmin a megszokott életkedv-reklám.
Kicsit nosztalgiáztam, mert én MIskolcon laktam jó darabig, Tapolcán is jártunk Lilafüreden is gyakran.
[b]Borsa, nem értem, miért kellett az egy hónapos UH? Vagy már előbb írtad, csak nem figyeltem?
De úgy látom, egyébiránt megy mindenkinél minden a megszokott mederben.
Emano,, ez a hasi-kaki átmeneti gondok. Gondolom hogy akkor is nehéz, ha sír, de lehet, hogy már most sincs gond, amikor ezt írom.
Mi végre visszakerültünk a normális kerékvágásba, vagyis majdnem, mert megvan a félév, de ugorhatok neki a szakdolgozatnak, szeptemberben meg az államvizsga tételeknek, bár az sem lesz teljesen új téma. A szakdoga viszont igen. Apósom tüsténtkedett, hogy csak menjünk el hozzájuk, majd ők vigyáznak Melindára, amíg tanulok... El kellett magyaráznom, hogy nem tanulok, hanem táncmotívumok tanításának módszertanát kell kidolgoznom táncjelírással és az egész más, mintha az internetről összekompilálnék valamit. Nézni kell a táncfilmet és ötletelni. Azt már nem fűztem hozzá, hogy ezt pont náluk nem akarom művelni, mert nem szeretek ott lenni.
De elég a panaszolkodásból. Rendezem át a polcokat alul, mert ez a Nő rendezkedik. Ha elég érdekes dolgot lát és sürgős neki, mászik. Úgyhogy vége a lazázós időszaknak.
Kicsivel már nem vagyok olyan fáradt. Pénteken jártunk kedvenc szülészetünkön.
Kriszta, a piros-fodros nem mi voltunk. 69,1 mm Kicsi, nincs gond a nyaki redőjével. És megúsztam hüvelyi UH nélkül. Mint mindig, most is feldobódva jöttem ki, tudjátok Vidadoktor milyen szeretettel tud beszélni azokról a képernyőn megjelenő foltocskákról.
Aztán Balaton, klassz volt minden, nem győztem kipihenni hétfőn.
Hú de sok voltam.
Csatolok képet, de ezt előbb elküldöm.[/b]