[url=http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=18&cid=2648" TARGET="_top]http://www.noklapja.hu/cikk.php?id=18&cid=2648[/url]
Farfekvésben
A medencevégűen elhelyezkedő magzatoknak egyre kisebb az esélyük arra, hogy természetes úton megszülessenek. Míg évekkel ezelőtt gyakori volt a faros szülés, ma már a legtöbb helyen inkább császármetszés mellett döntenek.
Az esetek felében nincs kimutatható oka a magzat medencevégű elhelyezkedésének. Érdekes jelenség, hogy a fartartás a későbbi terhességekben is gyakorta ismétlődik. Előfordul, hogy a köldökzsinór rátekeredik a magzat nyakára vagy testére, s emiatt válik túlságosan röviddé a megforduláshoz. Igen ritkán a méh fejlődési rendellenesége miatt nem tud a magzat fejjel lefelé elhelyezkedni.
Mikor kerülhet sor faros szülésre?
A medencevégűen elhelyezkedő magzatok harminc-negyven százaléka születhet meg hüvelyi úton, s ez az arány évről évre csökken. Ha a magzat feje van elöl a szülésnél, alaposan kitágítja a szülőutakat, s a test többi része már könnyen megszületik. Faros szülésnél a fejnél jóval kisebb átmérőjű popsi halad át először a szülőcsatornán. Ilyenkor a fő probléma az, hogy a köldökzsinór előrébb helyezkedik el, mint a fej, amely utoljára halad át a szülőcsatornán, s attól kezdve, hogy a koponya belép a medencébe, a köldökzsinór egészen addig leszorítódik – azaz megszűnik a magzat keringése – amíg a koponya el nem hagyja a medencét. Az oxigénhiány következtében károsodik az agy. Felnőtteknél ez három perc múltán következik be, a magzatok öt percet is kibírhatnak. Normális szülés esetén a fej általában 6-8 óra alatt halad át a medencén, s ezalatt a koponya a szükséges mértékben át tud formálódni. Medencevégű fekvés esetén erre az áthaladásra csupán egy-két perc áll rendelkezésre. Ez a gyors folyamat nagyobb megterhelést jelent a magzat koponyájára. Faros szülésre tehát akkor kerülhet sor, ha a magzat mérete nem túl nagy, ha a szülés jól halad, és más szövődmény nincs. Többedszer szülőknél könnyebben dönt az orvos hüvelyi szülés mellett, ha első babáról van szó, szinte mindig császármetszésre kerül sor.
A kitolási szakot rendszerint gyorsítják
A faros szülést a Bracht-féle műfogással vezetik le, így, ha jól halad a folyamat, három-négy tolófájásra ki lehet emelni a kisbabát. Gátmetszést mindig végeznek, és a kitolás alatt oxitocin infúziót is adnak, hogy gyorsítsák a születést. A faros szülés kísérésekor olyan segítőkre van szükség, akik minden részletében ismerik az ilyenkor lejátszódó folyamatot.
A baba elhelyezkedése azonban sokszor változtatható
A faros baba külső fordításának célja, hogy előnytelen fekvését fejvégűvé alakítsák, és így lehetővé tegyék a hüvelyi szülést. A beavatkozást a betöltött 37. terhességi hét után végzett külső fordítás felére csökkenti a medencevégű hüvelyi szülések és a medencevégű fekvés miatt végzett császármetszések gyakoriságát.
A külső fordítás nem veszélytelen sem az anyára, sem a magzatra, ezért a beavatkozás csak szigorú feltételek teljesülése esetén végezhető. A feltételek közé sorolható a 37. hetet betöltött zavartalan terhesség, ép magzatburok, 4 cm-nél nem tágabb méhszáj, ellazult méh, valamint az, hogy a medencevégű fekvésen kívül más veszélyeztetettségi tényező nincs. A külső fordítás egyik veszélye, hogy a test köré csavarodott, vagy az eleve rövid köldökzsinór megfeszülhet.
, ezért császároztak. Második baba, mégsem engedte a doki, hogy simán szüljek, pedig szerettem volna. De az elsõ is problémás volt (nem nagy baba, normál fekvés, mégis volt egy kis téraránytalanság, ezért vákuumozni kellett), ezért nem ment bele. Én 162 cm vagyok, és a babát 3,8-4 kg-ra saccolta az UH. Végül 3850 g lett, és 56 cm. 
). Vagy, ha úgy állnak a dolgok, akkor megműt. Persze, hogy elsősorban szeretném megszülni. Van e valakinek tapasztalata, mit tudok tenni annak érdekében, hogy segítsem a babát ebben a nem igazán hagyományos helyzetben megszületni?? 
