sziasztok!
most kivételesen van egy kis időm, mert a két nagy pasi fürcsiznek, a legkisebb pedig szunyókál.
úgy néz ki, h ez a kánikula soha nem ér véget...mi is eléggé kivagyunk, de szabit hála a jó égnek annyira nem viseli meg, jókat alszik délutánonként. nálunk a hajnalok és a délelőttök telnek nyügisebben.
a szülésemről már elkezdtem egy nagyobb lélegzetvételű beszámolót irogatni word-be, és eredetileg ezt szerettem volna feltenni, de már a második oldalnál tartok

szóval inkább egy rövidebb verziót oszat meg veletek, mert lehet hogy a több oldalastól leizzadnátok
őszintén szólva ha csak röviden mesélhetnék róla, akkor annyit mondhatok, h életem legcsodálatosabb élménye volt, és szívem szerint újra és újra átélném minden egyes pillanatát a vajúdástól kezdődően. tudjátok ákossal epidurallal szültem a magas vérnyomás miatt és túladagolták, amiért később jött az oxitocin-bomba, ami nagyon durva fájásokat produkált.....szóval minden olyan természetellenes volt.
MOST SZABIVAL: előző nap du már éreztem a menseshez hasonló fájásokat, amik már összetéveszthetetlenek voltak a jóslóval. igaz először azt hittem, h a nagy főzőcskézés váltotta ki, de amikor már éjszaka is változatlan volt a helyzet, akkor egyértelmű volt, h hamarosan a karjaimban tarthatom a legújabb nagy ő-t!
kivételesen tudtam egy nagyot aludni az éjszaka, majd hajnali 4-5 között elkezdtek erősödni a fájások. csabim 6kor már indult volna edzeni, féllábbal átlépte a küszöböt, amikor jött egy figyelmeztetés szabitól, h apa ne menjen sehova. hívtam a szülésznőmet, aki megnyugtatott, h még maradhatok otthon és kényelmesen készüljek össze. igy is tettem, összedobtam a lakást és ákosnak is előkészítettem mindent aznapra, majd f9kor indultunk befelé. milyen az élet? anyum már úton volt pestre kivizsgálásra, igy nem tudtuk áthozni, h ákosra vigyázzon, igy ákos is jött fel velünk a kórházba
9kor már 4 cm-es volt a méhszájam, ctg is tökéletes lett, majd burokrepesztés, és mentem ki a folyosóra ákoshoz és csabihoz. anyum már úton volt a kórházba, h onnan hazavigye hozzánk ákost, csak ezek után -10 körül- foglaltuk el a szülőszobánkat, ami az egyetlen szabad volt és ráadásul az alternatív (franciaággyal, jakuzzival).kezdetben kicsit ódzkodtam ettől az ágytól, majd kimondottan élveztem, szuper kényelmes volt. a jakuzziba kiengedte a melegvizet a szülésznőm, h az nagyon sokat segít a fájások elviselésében ,de már nem volt idő belemenni, ui 11-re 8 ujjnyira voltam kitágulva.hihetetlen sűrűn, 1 percenként jöttek fél perces fájások, tehát éppen hogy volt fél percem erőt gyűjteni..... de annyira szép volt minden egyes fájást úgy természetesen átélni. minden egyes fájásnál igyekeztem befeléfordulni, szabira koncentrálni, kommunikálni vele a lelki köldökzsinoron keresztül. aztán f 1kor megérkezett közénk, és egyből mellre tudtam tenni, és két csodálatos órát töltöttünk hármasban azon a bizonyos ágyon. az orvosom és a szülésznőm maximálisan velünk voltak lélekben is, és rengeteg erőt adtak. úgy köszöntünk el tőlük a kórházban, h a harmadik baba születését velük együtt szeretnénk átélni!
nos nekem tényleg ez olyan volt, mintha az első szülésem lett volna, mert ákossal ennyira más, természetellenes volt.
ami viszont sajnos nem változott, h hiába tettem állandóan mellre szabit is, kellett pótlást adnom, mert nem volt / nincs elég tejcsim. pedig annyira imás cicizni szabi és amikor csak szeretné, a kevés tej ellenére mindig szopiztatom. ákossal egy hónapot küzdöttünk, semmi pótlást nem adtunk, de nem nőtt a mennyiség, igy szabival már nem hezitálok, odaadom a tápszert. ennek viszont a következményei: nincs kaki egy napig

hasfájás
plusz ráadásként úgy tűnik, h szabi pocakja nagyon érzékeny, ui amint vmi fűszeresebbet ettem, egyből jöttek a pukihegyek és hascsikarások, kezdetben hasfájásnak tituláltuk, de állítólag az csak a 2-3. hát után alakul ki, persze vannak kivételek..... igy most hiába alig szopizatatok, mégis fűszermentes szigorú diétához tartom magam....sokszor már teljesen össze vagyok zavarodva, h mit lehet és mit nem, ill. hogy van -e értelme ennek, ha csak 20-30 ml-eket szopizik/ alkalom, de aztán mindig meggyőzöm magam arról, h inkább spártai életmódot élek gasztonómiailag, minthogy fájjon a pocakja.
egy másik dolog, amin agyonizgulom magam, igaz mára már lehiggadtam, h egy csomószor bejelzett az angelcare. a céget felhívtuk, és kiküszöböltünk minden hibaforrást és még igy is. azt mondta a hölcs, h nagyon sok telefont kaptak szülöktől a napokban, h riasztott a gép, és mindez a meleg miatt van. nálunk is 33 fok van a szobában és képtelenek vagyunk levinni a hőmérsékletet, hiszen ventillátor és klima egy 2 hetes babánál nem jöhetnek szóba. aztán tudjuk azt is, h az első hat hétben még annyira éretlen a légzőrendszerük, h emiatt lehetnek nagyobb légzéskimaradások. de mégis izgulok, főleg h ákosnak egyszer 8hónaposan bejelzett és megcsinálták a sids-szűrést, ami mindannyiunkat lelkileg padlóra vágott. meg is fogadtuk, h soha többé nem tesszük ki egyik gyerekünket sem olyan szondáztatásnak....ha tényleg indokolt lenne, akkor az összes többi kíméletesebb vizsgálatokat csináltatjuk meg, azokkal is kiderülhetnek bizonyos rendellenességek.
ha jól emlékszem,
kata te írtad még anno, h nektek sokat beriasztott tévesen?!
na de alapvetően jól vagyunk, kicsit kimerülten, de én ma már kezdtem látni az alagút végén ragyogó fényt
csabim még a jövő héten is szabadságon lesz, de már egyre többet hagy bennünket hármasban itthon, h szokjuk az új helyzetet. háááát nem semmi, egyik cicizik a másik toporzékol, h tízóraizna, aztán jönnek az álommanói, és altassam el úgy,h szabi még cicin van

ez aztán a kihívás!!!!! azt hiszem, ebbe bele is lehet őrülni, biztos sokszor fogom tépni a hajamat és talán majd elkezdem festetni is a kinövő őszhajszálak miatt....de minden erőmmel próbálom pozitívan felfogni.
edus, azt mondtad, h az eleje könnyű lesz.....nálunk nem igy tűnik, vagy ez még a könnyű állapot???

hűűűha, mire vállalkoztunk?!
ennyit a nehézségekről......most pedig jöjjenek a sok-sok csodálatos pillanatok: ákos imádja puszilgatni szabit, simizi, hozza a pelusát, fogja a cumisüveget amikor itatom, elköszön tőle mielőtt elmegy aludni apával, és mindezt úgy,h nem mondjuk neki....magától, 17 hónaposan.....elképesztő lányok, h milyen megérzései vannak!!! velem 1-2 napja kezd megbékélni, mostanáig alig kaptam puszit. állítólag ez a neheztelés akár 1-2 hónapig is eltarthat. apa nélkül nem létezik, bolondulnak egymásért. ez a 3 napos együttlét úgy összecuppnatotta őket. hát érthető is, én leléptem és apa maradt a biztos pont
türelem és idő, mondogatja csabi.....de piszkosul hiányoznak azok a hancúrok, az az egymásrahangolódás. ez egy új helyzet, mindannyian még csak ízlelgetjük és tanuljuk!
zsu talán még nem is gratuláltam emmához!!!!! sok-sok boldogságot kívánok nektek!!!!! hűűűű, nagyon csini vagy, mintha nem is szültél volna!!!! emma is nagyon édes a képeken. kérdezted, h mit adok szabira: egy nagyon kis vékonyka pamut atlétában van, de sokszor megmosoma kis testét hidegvizzel.
örülök, h jól vagytok!!!
na eddig tartott a nagy szabadág, szabi hív.
majd jövök még képekkel és a többiekhez szóló hozzászólésaimmal.
sok-sok puszi
niki