Társalgó főoldal » Házasság, család » Könnyû drogok

Manapság sok szó hangzik el a könnyû drogok fogyasztásának liberalizációjáról, vagyis, hogy a könnyû drogok FOGYASZTÁSA ne legyen büntetendõ.
Szeretnék értelmes, kultúrált valamint politikamentes beszélgetést indítani, azért, hogy megtudjam Ti hogyan kezelitek (tervezitek kezelni) a témát otthon, illetve ha már valaki kapcsolatba került a problémával (gyermeke iskolájában, játszótéren, stb.) akkor gondolom hasznos ha megosztja másokkal is a tapasztalatát.
Várom tehát érveitek a liberalizálás mellett vagy ellen.

Hosszú beszélgetést folytatva a kedvesemmel még mindig kissé tanácstalanok vagyunk: szeretnénk megvédeni a kisfiúnkat a rá leselkedõ veszélyektõl, így persze nem örülnénk, ha természetes lenne pl. a marihuána fogyasztása, viszont nem szeretnénk azt sem, ha bünõzõként kezelnék, csak azért mert egy buliban elszívott egy spanglit a barátaival.

Várom az érveket és ellenérveket.

Milla

Milla!
Azt gondolom, hogy ez nagyon "nehéz" téma. Én is félek az ilyen sötét dolgokat hozó jövõtõl. Már csak azért is, mert tudom, mirõl van szó, azaz sejtem...
Ahol én éldegéltem lánykoromban, ott a drog, nemcsak a könnyû, hanem a többi szer is már nagyon ismert dolog volt. Pestúlyhely, Kispest, XIV, XVI, XVII-ker. Volt "szerencsém" ismerni, azóta sitten lévõ néhány nagynevû drogdílert is. De mivel nap-mint-nap ott volt elõttem a lehetõség a kipróbálásra, nem tettem meg. Nem volt csábító titokzatosság benne, nem volt a szüleim részérõl tiltott dolog, hiszen õk minderrõl nem is tudtak. A drog jelenléte éppúgy természetes volt, mint az alkohol, vagy a cigaretta. Inni sem kezdtem el.
Viszont volt egy negatív élményem. Régi ismerõsünk egyszer sírva jött fel hozzánk, és elpanaszolta, hogy a fia eltûnt, miután rajtakapta drogozás közben. Mikor megkérdeztem, hogy mit is tett, nem tudta megmondani. Ez azért gáz, mert a nõ a közeli fiúiskolában volt tanár. Ha õ maga a saját fián nem vette észre, hogy mit is csinál hetek óta, akkor hogyan tud az iskolai nevelésben a drogok ellen kampányolni?
Azóta persze eltelt sok év. Gondolom, a tanárokat is felvilágosítják. De egyet értünk, mert beszélni kell róla. Talán, ha elveszíti a körülötte lévõ misztikumot, vagy tiltott dolog miatti vonzalmát, gyerekeink sem választják majd.
Állítólag készült egy felmérés, ami szerint az, aki könnyû drogokat fogyaszt, kisebb eséllyel lesz drogfüggõ, míg azok, akik sörrel kezdenek, nagyobb számban válnak alkoholistává. Nem tudom. Nehéz ez.
Talán az lehet a gond a könnyûdrogoknál, ha valaki nem "csak úgy", hanem valami miatt, vagy valami pótlására fogyasztja.

Én egyébként két konkrét dolog miatt sem próbáltam ki.
Egyik az, hogy a marihuána füstjére is allergiás vagyok, így nem mernék elszívni egy spanglit./ödéma/
A másik az, hogy mindig azt gondoltam, hogy "Jó ég! Mi lesz, ha ezt az apu megtudja!"
De lehet, hogy csak szerencsém volt.
Csi

Két felvetés:
-A liberalizálás valszeg csak a maffiának rossz bolt. Aki akar, ma is hozzájut. A terjedés megakadályozására a felvilágosítás, a "Nem sikk" jellegû kampányok hasznosabbak lennének.
Pl. a cannabis-félékkel az a gond, hogy a THC (a hatóanyag) csak hetek alatt ürül ki a szervezetbõl. Szóval ha lehet szabadon füstölni, bevállaljuk-e azt is, hogy egy joint után esetleg egy hétig nem lehet vezetni?

-Azt azonban bevezetném, hogy a bulikon fogyasztáson kapott kölyköket szabályosan nyilvántartásba vennék - egy csak erre a célra szolgáló adatbázisba. Egyrészt a procedúra elég ijesztõ ahhoz, hogy komolyan vegye az ügyet, másrészt, ha már masszív fogyasztó, a szerrevalót vélhetõleg nem törvényes úton szerzi be. Ez esetben az ujjlenyomatai alapján büntethetõ - mármint a betörésért, rablásért, kocsilopásért vagy akármiért, amit a szerért elkövetett.

Borcsa

Most találtam ezt a topikot.
Nagyon érdekes és nehéz dolog ez. Szerintem az általános beállitással van a baj. Pont amit ti is irtatok, hogy sikk és izgalmas tiltott, ám láthatóan nem durva dolog pl a fű. Nem tompit mint az alkohol, sőt inkább élesit. Mégsem teljesen oké. Egyszóval izgalmas. Manapság rengeteg filmben füveznek mellékesen.
Én csak azt nem értem, ha ilyen lájt ez a dolog, akkor miért nem az alkoholt büntetik és a füvet nem? Nem nagyon hiszek ebben a bevezető drog szerepben sem. Mert nem olyan a hatása. Nem megszokható. Ugyanúgy van aki birja, van aki nem, mint az alkoholt. Csak az alkohol biológiailag függősit a fő meg pszichikailag. Ez meg ugye egyénfüggő. Nyilván az lesz a rabja aki valamit pótol vele.
Én nem dohányzom (sosem gyújtottam rá) és nem iszom szinte soha. (bár egy pár napja megöltem pár pohárka csokilikőrt. ) Szóval biztosan nem vagyok egy veszélyeztett rászokásban. Apám viszont nyugtatókra ivott, ami nagyon dúrva. Rendes igazi drogos is lett mire én négy éves lettem. Szóval ha valaki olyan nem kell annak semmi, ragasztó, gyógyszer vagy egyszerően egy kis tömény. Az hogy a skála kibővül egy ilyen könnyű kis lazitóval, az szerintem nem oszt nem szoroz annak aki élni akar ilyesmivel.

mintha nem lennék valami összeszedett ma...

Hali!

Ne felejtsük el, hogy nagyon sokáig tiltott volt az alkohol fogyasztás talán a 20-as években?! Csakhát valami történt... ezt itt nem tudom.
Tudom viszont, hogy Hollandiában az állam tudtával árusítják a füvet, de csak az ilyen shopokban lehet eladni-venni. Tény, hogy még Amsterdamban is rengetegen járnak bringával ami talán jobb is mint az autó, ha csak az autók kipufogógázáról beszélünk, vagy csak mint testmozgásról. Emellett sok helyen felírják receptre is ha kell, nem tudom már milyen betegeknek, de valamiféle rákosoknak.

Csí!
Igen Kispesten is elég durván elterjedtek a drogok, hogy manapság mennyire fogalmam sincs. Csak jópár évvel ezelőttről tudnék mesélni, de manapság is látok egy-két árulkodó jelet. Azt vettem észre, hogy akivel én voltam 16 éves azt mostanra már abszolult nem érdekli ez a téma, mert megunta. A füvet meg lehet unni, míg egy bagós, vagy alkoholista hiába unja meg, nem tud megszabadulni függőségétől. Este kutyasétáltatás alatt sem látok már autóban bőszen füves cigit tekerő egyéneket, de látom őket reggel elmenni és délután hazajönni és némelyiknek a jeggyűrű csillog a kezén... Viszont nincs már a lakótelepen éjfélkor is ordítozó csürhe, 2 okból. 1, aki beszívott annak nincs kedve ordibálni, mert minek is? 2 Kinőttek belőle. Ami fiatal van itt a telepen az se nagyon ordibál, inkább diskurál... lehet füveznek...
De van aki inkább az alkoholt pártolná, bár én utálam az az időt (míg nem terjedt el a fű), mert részeges ordítozós, verekedős fiatalokkal volt teli az utca.

Most mondhatnám, hogy van tapasztalatom (fúúú), mert ismertem dílert is és fogyasztót is. Persze nem dílerként és fogyasztóként ismertem meg őket.
Annyit tudok biztosan, hogy hamarabb tért mindegyik nyugovóra mint előtte bármikor amikor alkoholizált Általános volt a jó hangulat és inkább tv-t néztek, vagy dumáltak, (jó kis szócsaták alakultak ki) egy kényelmes fotelban, minthogy a játszón üljenek egy fapadon és rajcsúrozzanak...

Szvsz én pártolnám a fű, de csakis a fű legalizálását bizonyos korlátok között (pl napi vásárolható mennyiség, korhatár), minthogy az alkohol "áldásos" hatásaival szembesüljek.

Erről néhány embert úgysem tudnék meggyőzni, de ez az én tapsztalatom, meglátásom és tartom magam hozzá. Előbb utóbb talán megszünnek az emberek előítéletei és rájönnek, hogy az alkohol durvább drog mint a fű.

sasha

Jó Ég!
Hogyan lehet a Pestújhelyet két "LY"-vel írni???
Brrr. Most el is felejtettem, mit akartam írni...
Ja, tudom!
A minap láttam egy újságosnál egy lapot, ami a canabis(így hívják?)-ról szól. Az van az elején is. Nem vettem meg, de akit érdekel a téma, az nézze meg.

Nem fér a fejembe ez a helyesírási hibám.

Csi

Izi Csi, izi. Többen is csinálunk ilyeneket. Igy bevésődik és sohatöbbé el nem követed.

Sasha egy véleményen vagyok veled.

Sziasztok!


A párom sokáig dolgozott hajón Németországban,illetve Amsterdam és Basel közötti útvonalon.Így egyértelmű,hogy hozzájutottak drogokhoz,jobban mondva fűhöz.
Ezeken a hajókon szokás,hogy este,meló után(sokszor 16 óra!!!) egy-egy füves cigit elszívnak az emberek társaságban.Feloldódnak a munka után,jót kacarásznak és mennek aludni(jó esetben).Egyébként mit szoktak tenni az emberek,megisznak 1,2,3... üveg ezt-azt(alkoholost),hogy feloldódjanak munka után.Igen ám,csak eezek után ott a másnaposság,fejfájás,rosszullét stb...minden olyan dolog,ami a fű esetén nincs.
Márpedig fejfájós-másnaposan elég gáz 16 órát normálisan dolgozni vendégek között.

Természetesen én nem egészen értek egyet ezzel,de még mindig jobb,mint az alkohol,valóban.Persze én átéltem azt is,aki nem tudott megállni a lejtőn és felakasztotta magát ott a hajón,újév másnapján.Akkor volt 30 éves....
De ha vki ismeri a mértéket,akkor talán jobban jár,mint ha az alkoholhoz fordul.És így működne is a legalizálás,de sajnos az emberek nagyobbik része nem így gondolkodik és képtelen féken tartani magát,még ha az életéről is van szó.

A másik,számomra megdöbbentő dolog az iskolában ér.Szinte minden osztályban meg szoktam kérdezni,ki próbálta már.Legalább 6-7 gyerek felteszi a kezét,és hányan nem merik.Pedig nem rohanok az igazgatóhoz és nem harapom el a torkukat...És én ezt nagyon soknak tartom 15-16 éves korukhoz képest.Másrészt ha visszaemlékszem,annak idején a mi sulinkban is volt 1-2 ilyen gyerek,de akkor 1200 gyerekből volt 1-2 ilyen és nem 35-ből 6-7!És inkább a gyógyszerek voltak divatban,fűhöz nem jutottak hozzá olyan könnyen.

Talán ha nem lenne ennyire tiltott a fű,nem is akarnák annyian kipróbálni.Bár,az alkohol sem tiltott...

Anyapoc

Felnőtteknél elfogadható, hogy inkább a fű, mint az alkohol, de itt a gyerekeink életén, lehetőségein kellene inkább elgondolkoznunk. Az általános iskolába is bejut már a könnyű drog, és nem hiszem, hogy egy 10-14 éves gyerek tudja, hol a határ! Vagyis könnyedén túladagolhatják, vagy ő saját magát. És azért ez nagyon ijesztő. Szerintem mindneképp le kell ülni a gyerekekkel beszélni erről. Ha nagyon érdekli, akkor nyugodtan megbeszélhesse bizalmasan valamelyik szülőjével, sőt, ha szeretné kipróbálni, azt is merje elmondani. Így talán meg lehet előzni a bajt.

Bea

Bea, szerintem csak igy lehet megelőzni a bajt.

Anyapoc!

Mit mondtak a gyerekek, milyen drogokat próbáltak már ki? És rendszeresen vagy csak 1x fordult elő? Ti, mint pedagógusok kaptatok valamilyen képzést, hogy hogyan kezeljétek a problémát? Tényleg érdekelne milyen állapotok vannak most az oktatásban.

Milla

Sziasztok!
Milla! Szerintem az oktatásban elég zűrös a helyzet, mert szervezetten semmilyen képzést nem kapunk a témában (hozzáteszem 3 éve otthon vagyok, dea férjem is tanár). Aki akar jelentkezhet képzésekre,minden iskola meghív néha változó színvonalú előadókat...
Én egy kispesti gimiben tanítottam a gyerekek előtt. Volt olyan év, hogy tudtuk, van díler a diákok között, csak azt nem melyik osztályban. Lassú kutastómunkával beazonosítottuk az oosztályt, de semmit nem tudtunk kezdeni az infoval, mert az osztályfőnökük használhatatlan volt (amúgy alkoholista), még a rendőrségtől is kértünk segítséget, de annyit nem tettek meg, hogy rendszeresen megjelenjenek az iskola előtt.
A fű legalizálásával kapcsolatban. Állítólag kevés fű is súlyos agykárosodást okozhet. Egy vagy igaz, vagy nem, de megfontolandó. A másik, hogy a mi kultúránkban nincs meg a hagyománya a fűnek, viszont az alkoholfogyasztásnak igen. Illetve azon gondolkodom sokat, hogy a füvet a fiatalok a fű hatásának a kedvéért fogyasztják, vagy azért mert a tilalom, a fogyasztásához kapcsolódó konspiráció érdekessé teszi. Ha legalizálnák, akkor már csak a kemény drogokban találánák meg ezt a tilalmasságot. Szóval én inkább a tiltás fenntartása melleett vagyok, bár nem teljes gőzzel.Viszot eszembe sem jut, hogy a fogyasztókat bűnügyi útra tereljük, büntessük stb!!!
Amúgy szerintem nem baj , ha az ember szembesül bizonyos tilalmakkal, az nem jó szerintem, ha mindent szabad. Meg kell tanulni együttélni a tilossal.
Sziasztok
Zsuzsa

Most vettem csak észre, hogy irtál. Elgondolkoztam ezen és igen. Értem ezt a gondolatmenetet. Ez ezzel a neház, hogy mindkét okfejtés működhet egy embercsoportra. Valószinűleg azért is vennek ilyen éles viták, mert nehéz e kettő között megtalálni a kompromisszumot, ami még működik.
Bizonyára utópia, hiszen nincs kamasz gyerekem, hogy egy megfelelő szülő-gyerek kapcsolatban meg lehet ezt (is) beszélni.

Zsunya

Érdekes ez a téma.. Nekem sincs kamasz gyerekem, de a 7 éves csemetém érdeklődte meg tőlem a minap hogy mit jelent az hogy "tudatmódosító szerek". Meglepődtem ám, hogy honnan tud ilyen kifejezéseket egy ekkorka ember, de hát jött a válasz: hallotta a rádióban a kocsimban, épp ez volt a téma.
Leültettem, és meséltem neki. Először meséltem neki, hogy milyen egy részeg. Ezt könnyen el tudta képzelni, látott már részeg embert dűlöngélni végig az utcánkon, nincs messz a kocsma. Érezte a szagát, hallotta az akadozó beszédet és nagyon nem tetszett neki amit lát.
A drogról nem sok fogalmam van, csupán amit itt-ott összeszed az ember. Meséltem neki a hamis álomvilágról, néhány esetben a kontrollálatlan cselekedről, a rászokásról, függőségről, no meg arról, hogy a cigi, az alkohol, a drog milyen merényleg a szervezet ellen. Hangsúlyozom, 7 esztendős, nem több! Egy órás beszélgetés végén rámnézett és nagy kerek szemekkel, komoly arccal azt mondta: én sose fogom kipróbálni.
Igen, tudom, másként vélekedik még az élet nagy dolgairól egy 7 éves és másként egy 14 éves. De szerintem jó dolog rögzült a fejecskéjében és talán kisebb veszélynek, kisebb kísértésnek lesz tinikorában kitéve. Inkább először tőlem halljon ezekről a dolgokról, mint a kortársaitól majd, akik rózsaszín papírba csomagolják a drogtémát.

Nem akarok ünneprontó lenni, csak sajna nem bizti, h jelent valamit, ha egy 7 éves kis srác lenézni ezeket a dolgokat vagyis az ezzel elö embereket.
A tesóm gyerekével 10 éves kora körül rengeteget beszélgettünk. Először ő kezdte kérdezgetni, majd amikor meg tudtik, h az ált.iskolában már akkor felbukkantak azok a szerek, mi is elkezdtük folytatni ezeket a beszélgetéseket. Szószaporítás nélkül: kijelentette teljesen magától, hogy ő sosem fog kiprobálni drogokat az italt sem, a ciginek még a gondolatától is rosszul volt.
Minden értelmes beszélgetés ellenére 14 évesen cigizett, 16 évesen kirugták az iskolából drog miatt (ez is közrejátszott) és nem egyszer úgy tért haza, h itass volt. Mindezeket annak ellenére tette, hogy jó és odafigyelő körülmények között nőtt fel.

Wic! Szerinted miért történt ez vele? Mert az hogy egy kamasz kipróbál ezt azt, az nem ritka, még az sem hogy berúg néha (tanár vagyok, tudom...), de valakit nem rúgnak ki akármiért! VAlami hiányzott neki? VAgy történt vele valami ?
Zsuzsa

Wic, nem kell kétségbe esni, bár most aggasztónak tűnik a helyzet, azért még lehet belőle rendes ember, sőt! Lehet, hogy többet fog tudni majd így a világról, toleránsabb lesz, szélesebb látókörű, mintha mindig a társadalom adta szabályos keretek között élt volna. Mondom lehet. De nem biztos.
Zsuzsa, egyébként biztos, hogy valami történt vele, még ha a legjobb körülményeket is biztosítják otthon. Csak az egyik ember észre sem veszi, ha történik vele valami, a másik észreveszi, de nem érzékenykedi túl, a harmadik meg önmagát kezdi marcangolni, akár pusztítani is, mert nem tud mit kezdeni a történtekkel. És ez lehet más számára egészen kicsi dolog is.
Kíváncsi

Kedves Wic!
Igen, tudom hogy nem jelent semmit, de hátha mégis.
Viszont valami érdekesség feltünt, miszerint hogy a tesód gyerekét említed. Remélem a csemetém, ahogy eddig is, inkább majd engem kérdez az ilyen dolgokról 10 évesen is és nem a testvéremet. (Félre ne érts, nincs abban semmi rossz, ha a nagybratyó vagy nagynénivel dumcsizza meg, de én jobb szeretném ha a továbbiakban is inkább velem tenné meg). De ezért szerintem nekem is tennem kell: továbbra is úgy kell nevelnem, úgy kell az anya-gyerek viszont ápolnom, hogy a bizalma ilyen sziklaszilárdan megmaradjon felém.
Na, befejezem, még a végén novellát kreálok :-)

Lányok!
Történtek dolgok, amiért sajna befolyásolhatóbb lett és azért ugrott bele ezekbe. Gondolom.
Én tulkép a beszélgetésre akartam a rövid pár sorommal rávílágítani, de rájöttem, h ez így tényleg nagyon kevés. Ezért írok egy kis előzményt. Előre is ne haragudjatok, ha egy kicsit hosszabb lesz, legfeljebb ugorja át, akit nem érdekel :-)

suli kirugás: közrejátszott a drog, azért van ott az "is". Tudom, h már régebben kezdődtek nála a gondok
Az ált.isk-ban egy tündéri ofője volt, ha hiányzott az iskból rögtön jött a telefon az ofőtől, h beteg e a gyerek, tudjuk e, h hiányzik. Így elég jól lehetett kontrollálni azt az időt is, amikor nem otthon volt. És ezt nemcsak érte, hanem az összes osztályába járó gyerekéért megtette. Ezt nem a szülők kérték, hanem az az ofő-nek teljesen természetes volt.
Majd elkezdődött a középisk. Az új ofő a nyitó ofői órán sok mindent "ígért". Többek között azt is, h ő is telefonál a szülőknek, ha a gyerek hiányzik. De sajnos ebből nem lett semmi, és más ígéreteit sem tartotta meg.
Nem hibáztatok senkit!!!! csak leírtam a két ofő hozzáállását, és két pedagógus közötti különbséget.
Lényeg az, h egyre többször nem ment be vagy késve ért be az isk-ba és sajna ez sem az ellenőrzőjéből sem az ofői órákból nem derült ki. Csak akkor szólt már erről az ofő, amikor már késő volt.
A másik oldal az, amire Névtelen is rátappintott, h a szülőnek kellett volna jobban odafigyelni és nem csak a nagynéninek, akinek természetesen nincs akkora ráhatása a lányra, mint ugye egy apának v anyának.
Zsuzsa! azt érzem még ma is (és nem minden ok nélkül), ha az ált.isk-ás ofő lett volna továbbra is az ofő-je akkor sok minden máskép alakult volna. Tudom, h a "ha" és a "volna" dolgokon kár példálozni, csak leírtam amit gondolok.
Kíváncsi! kösz a bíztatást! Azóta már eltelt két év és sokkal jobb a helyzet.
Névtelen! Azóta már nekem is van egy gyermekem és én is azon leszek, h időben beszélgessek vele ezekről a dolgokról és mindig azon leszek, h ne a nagynéninek (illetve ne csak) kelljen vele ezekről és más hasonló dolgokról beszélgetni. Bár az én gyerekem sokkal kisebb, mint a tiéd, azt én is úgy gondolom, amit leírtál:
"továbbra is úgy kell nevelnem, úgy kell az anya-gyerek viszont ápolnom, hogy a bizalma ilyen sziklaszilárdan megmaradjon felém." Ebben minden, de legalábbis sok minden benne van :-)

Bocsánat, h nem vállalom a nevem és ez nem miattatok van, hanem azért, mert a családom (köztük a leányzó) is olvasgatja ezeket az oldalakat és félek attól, hogyha ráismer a történetre nagyon rossz lenne. És sajna ezek miatt sem tudok világosabb lenni.
És mégegyszer hangsúlyozom, h nem akartam senkit sem lelombozni, csak azt szerettem volna mondani, h a beszélgetések önmagukban néha kevés.

Elég zavaros lett ez így, de remélem a lényeg azért kiolvasható. Azért ha valakit érdekel valami szívesen jövök vissza közétek beszélgetni.
kösz, Wic

Kíváncsi! Igen. Szerinted mit lehet tenni az utolsó típussal, a rágódóval? VAgy ki tud mit tenni vele? Eygáltalán lehet?
Amikor nappaliban tanítottam, volt néhány ilyen találkozásom, és olyan tehetetlennek éreztem magam, a legjobb szándékom mellett is.
Ezzel együtt sokszor éreztem, főleg a kamaszoknál, hogy bármilyen jó viszonyban is van a szüleivel, csak velük szemben kell kivívnia az önállóságát, ezért bizalmasabbak tudnak lenni egy másik felnőtthöz, csak ezt ki kell érdemelni. AZt hiszem Wic is utalt erre a jó ofővel kapcsolatban.

Más. MAnapság a tanári titoktartás kérdése va előtérben az iskolákban. Nem tudom a potos jogszabályi vonatkozásokat, ezt előre mondom. HAllottam olyat, ahol a 3. általános iskolás gyerekekkel aláirattak egy nyilatkozatot (önként), hogy engedélyezik, hogy a róluk szóló információkat a szüleikkel közöljék. A tanulmányi eredményeik sem nyilvánosak. De. Akkor én tanárként felhívhatom a szülőket, ha hiányzik a gyerek? Értesíthetem őket, ha hirtelen romlik a tanulmányi eredménye? És ha megtudom , hogy drogot használ? VAgy valami bajba keveredik? VAgy ha megbeszélem ezt a használható (!) szülőkkel, azzal törvényt sértek? És ha az én gyerekem lesz iskolás, nem tudhatok róla semmit?
Bocs ha kicsit sok voltam esetleg indulatos, de teljesen tanácstalan vagyok!
Zsuzsa

Zsuzsa, nehéz kérdés, de azt hiszem, lehet segíteni. Csak nem minden rágódó (milyen jó ez a szó ide, köszi ) talál megfelelő partnert, és te sem tudsz minden rágódóhoz megfelelően közelíteni, hiába szeretnél. Ez olyan, mint a pszichológus, lehet bármilyen jó, ha te valamiért nem találod meg vele a hangot. Szóval ezért mindannyiunk felelőssége, hogy akit tud, karoljon fel egy önmarcangolót, hátha tudunk segíteni így, együtt.
Szerintem is jobb a kamaszkorban a külső támogató, kell az a megerősítés, hogy nem csak otthon fogadnak el. Sőt, "kint" még jobban megértenek, még eredetibbnek tűnök, jobban megbecsülnek, mint otthon - ez az igazi önigazolás!
Kíváncsi

Kiváncsi, sokan ajálgatják, én is megvettem, és nekem is nagyon tetszik a Hogyan neveljünk fiúkat cimű könyv. Abban ezt konkrétan le is irja (egyik legfontosabb dolognak tartja), hogy a fiuknak 12 éves kortó legyen valamilyen külső mentora. Aki nem az apja. Legjobb a szülők barátja, akivel jó kapcsolata van gyermekkorától a fiúnak, de jó lehet edző vagy nagybácsi.

Pusz
Zsunya

Kösz, megvan nekem is, jó! (Már csak mentort kellene találnunk )
Kíváncsi

Zsuzsa, most veszem észre, hogy a második kérdésre elmaradt a válasz. Szerintem ez a törvény - már amennyit eddig hallottam róla, mert olvasni még nem olvastam - alapvetően elhibázott, illetve, hogy még pontosabb legyek, teljességgel felesleges. Mármint a törvény ezen része. Amelyik szülő fafejű, az ezután sem lesz másmilyen, amelyik tanár fafejű, annak sem változik meg a világszemlélete egy titoktartási eskütől. (Az egész titokzatoskodás a mai világban alapvetően irritál engem. Miért kell úgy élni, hogy takargatni kelljen? És miért olyan érdekes a másik unalmas kis élete, hogy figyelgetni kelljen? És miért nem vágjuk pofán a közönyünkkel azt, aki a drága életét a mi kukkolásunkkal tölti?)
Én, ha tanár lennék, és indokoltnak tartanám, bizony ezután is tájékoztatnám a szülőt arról, ami az értékítéletem szerint rá tartozik. (Az iskolai csínyek, nagy többségükben, szerintem nem tartoznak ebbe a körbe.) Vállalnám az azzal járó kellemetlenségeket, hogy egy fafejű szülő esetleg meghurcol ezért. Mert biztos vagyok benne, hogy húsz az egy ellen hálás lesz azért a gyerekével együtt, hogy figyeltem rá, amikor kellett.
Annyiban viszont helyes a gondolat, hogy egy hülye tanárt meg lehet ez alapján rendszabályozni, hogy ne kavarhasson csak úgy hülye szülővel karöltve, mert az csak többet árt a gyereknek, mint használ. Bár szvsz hülye tanárt leginkább el kell tanácsolni az iskolából
Kíváncsi

Sziasztok!

Milla

Általában fűről van szó,mert ehhez lehet hozzájutni.Sajna sokszor nem egyszeri esetről van szó,hanem rendszeres fogyaszásról.Ahogy Zsuzsa írta,nem akpunk képzést,de én úgy tudom,kötelező lesz minden suliban olyan tanárt alkalmazni,vagyképezetetni,aki ért ehhez és meg van adva,hány főre jusson egy.A szépséghiba az,hogy nálunk a főnök még nem is hallott erről.Valóban vannak előadások a rendőrség részéről pl.de nem ér semmit,mert sokszor-mint írtam- a gyerekek többet értenek hozzá.Meg ofő órán néznek drogos filmeket,de ált. csak vihognak,nincs elrettentő ereje.Sajna mindenki abból indul ki,hogy vele ez nem történhet meg...

Titoktartás--valóban túlzásnak tartom és pl. dorogzás esetén ugyan mit is tegyek?Egyetlen megoldás,hogy leülteted egymással szemben a szülőt és a gyereket és -mondd el fiacskám! felszólítással ki is kerülted a dolgot!
De azt azért hozzá tenném,hogy a gyerekek felé mikor hoznak majd ilyen rendeletet vagy törvényt???Mert ugye a mi magánéletünk sem tabu,mert azonnal tudja a suli,hogy milyen autót vettél,hol jártál,mit csináltál stb...Nekik lehet?

Wicnek--érdekes a felháborodásotok a középiskolai ofővel szemben.Viszont ezer meg egy ellenpéldát tudok hozni.Voilt olyan,amikor az ofő telefonált a szülőnek,hogy a gyerek a városban lófrál(vidéki volt),pedig elvileg beteg.Válasz:mit érdelki az ofőt,a gyereknek meglesz az igazolása,semmi köze hozzá!!!Na,ilyenkor mi a teendő?Arról nem is beszélve,amikor a gyerek nem ad meg telszámot,mondván nincs telefonjuk,amikor mindenki tudja,hogy van.Ráadásul ne hasonlítsuk az általános sulit a középsulihoz,mert azért aközépsulisokmár nem kisgyerekek.Nem alkalmazható ugyanaz a módszer.Nagyságrendi különbségek vannak a két suli között.
De mi egyszerűbben oldjuk meg.A gyereknek megmondjuk,ha beteg, a szülő telefonáljon..Ha ezt nem teszi,nem igazoljuk a hiányzást.Így elég jól szűrhető a lógás.Ha vki nagyon gyanús,akkor telefonálunk a szülőnek.De furcsának találom,hogy itt csak a tanár legyen a cselekvő.

Kíváncsi

Nem eltanácsolni,kirúgni!

Anyapoc

Ui:bocs az OFF-ért

SZívemből szóltál KÍváncsi!
Amúgy azért is felesleges, mert a hüjetanár(sic) úgysem tud meg semmit a diákról, az órai viselkedésén kívül, ugyanis a diák nem hülye (na persze kivételek itt is vannak), és a bizalmas ügyeitz nem köti akárki orrára. Szerintem ez automatikusan eddig is működött. Nekem volt pl. egy homoszexuális tanítványom, aki belém volt szerelmes. NA mire eljutott odáig, hogy ezt elmondja, eszembe sem jutott hogy a szüleihez rohanjak, hanem más megoldást találtunk.
Volt olyan szülő is, akinek viszont tkp. folyamatosan "jelentettem", ugyanis a gyermek mindkettőnket átvert. HA nem ezt teszem, akkor nagy zűrök lettek volna, így sikerült egy év alatt elfogadható mederbe terelni az amúgy nagyon okos gyerek iskolai életét.
Szép idea, hogy a hüjetanárt el kell tanácsolni! A közalkalmazotti tv. úgy bebetonozta a munkavállalókat, hogy vagy elbocsátja az iskola, de nincs pénze végkielégítésre, vagy bíróságon bebizonyítja hogy alkalmatlan a tanári pályára (ilyen eredmény nem szokott születni állítólag-felmerülne a kérdés: miért vették fel, évekig miért nem derült ki ez róla, miért kapott diplomát-a bíróság nem meri megválaszolni ezeket).
Sajna pesszimista vagyok, saját gyártmányú elméletem szerint a pályán lévők 90%-a gyengusz, nagyon gyengusz, a maradék 10% a szenvedélyes, mániákus hobbista tanár (pl. én is ez az állatfaj vaygok), akikkel lehet vmit kezdeni.
Röviden(?) ennyit, de nehéz visszafognom magam, amikor a suliról van szó.
Zsuzsa

Anyapoc!
"érdekes a felháborodásotok a középiskolai ofővel szemben" ? "De furcsának találom,hogy itt csak a tanár legyen a cselekvő." Ezt írtam volna? Nem.
Azt írtam, h a tanár tett (önmagától!) többek között erre is ígéretet, mindenféle külön kérés nélkül. Az pedig teljesen természetes, h a szülő jelezze, ha a gyerek nem tud iskolába menni.

Sőt egyetlen pillanatig sem okoltam a tanárt, ha nem vetted volna észre a történetből. Csak rávilágítottam egy tanár és egy Pedagógus közötti különbségre.

Folytatom a történetet, h még kerekebb legyen a tanárok közötti különbség. Egy másik isk-ba átírattuk a leányzót. Az új ofő mindenféle külön ígéret és kérés nélkül jelezte, ha valamelyik tanonc nem jelent meg az isk-ban és azt a szülő nem jelezte, h hiányozni fog a gyerek. Természetesen ez is középisk.
Persze, eleinte itt is próbálkozott a u.hugica, de kapott egy tüneményes ofő-t, aki valóban Pedagógus.

"a gyerek nem ad telefonszámot" -> szvsz. nem tőle kell elkérni. Mindkét isk-ban az első szülői értekezleten az ofő kiosztott egy kérdőívet és több adat között ez is kérdés volt.

Ugyanakkor azt is tudom (tapasztaltam), h nagyon sok szülő is "kezelhetetlen". Nagyon soknak nekem sem tetszett a viselkedése, amikor szülői értekezleten voltunk. Olyan is volt (persze ezzel nektek nem mondok újat), aki a három év alatt egyszer sem jelent meg. Nem róluk írtam, hanem saját magunkról. Egy konkrét történetet - még ha csak töredékét is irtam, s olvastad - nem kéne összemosni általánosításokkal.

Most jut eszembe. Még egy történetet elmesélek erről a tanárról, aki nemhogy az ígéretét nem teljesítette, hanem nagyon elítélő módon viselkedett.
A lányzónak be kellett feküdnie a kórházba eü-i küretre. Hangsúlyozom, hogy EÜ-i, tehát NEM abortusz. Annak rendje és módja szerint a tanárnőt értesítettem, h nem tud isk-ba menni, mert bent fogták a kórházba. Erre ő (mint utólag kiderült) az ofő-i órán az osztálynak elmondta, h Barbika nem jön isk-ba pár napig, mert abortuszon van.
Ez minden, cak nem egy pedagógustól elvárható viselkedés. Felháborító számomra, h ilyet tett. Sőt tovább megyek, mégha abortuszon is lett volna, akkor sem tehetné meg, h elmondja az osztálytársaknak.

Mi erről a véleményed, véleményetek! Komolyan és őszintén.

Wic

Volt egy ilyesmi történet a Narancsban is (azt hiszem). Tanár észrevette, hogy két lány túl élénken érdeklődik egymás iránt. Szülőkkel egyeztetve elérte, hogy az egyiket vegyék ki, irassák át máshová. Majd a többieknek úgy számolt be a létszámcsökkenésről, hogy: tudjátok, Mancikának nem azért kellett elmennie, mert leszbi... Állítólag valóban megtörtént.
Kíváncsi

Hát igen. Simán el tudom hinni, hogy megtörtént. És ezekre as tanárokra a titoktartási kötelezettség sem hatna, mert tkp nem értené meg, hogy miről van szó.
Zsuzsa

Sziasztok!
Tanári titoktartási kötelezettség. A törv.-ben nem vagyok naprakész, de ha csak úgy ált. szól arról, hogy a gyermek személyiségi jogainak védelmében semilyen adat nem szolgáltatható ki róla, még a szüleinek sem, akkor egy nagyon elcs...tt törvényről van szó.
Jó lenne erről végre valami konkrétumot tudni! Honlapot tud valaki?

Belegondoltam: Nem szólhatok a szülőnek, ha lóg a gyereke, ha drogozik, dohányzik, iszik, lop, csal, agyon ver valakit. Így talán az ellenőrzőkönyv is felesleges, hiszen a szülőnek "semmi köze" a gyerek magánügyeihez?
De akkor mihez van köze????? Ha a szülő nem ismeri a problémát, nem tehet semmit ellenük. A pedagógus sem tehet, mert bár ő tud mindent, de nics joga cselekedni, pl. orvoshoz vinni a gyereket.

És ahhoz vajon mit szólna az adott szülő, ha csemetéjét egy napon holtan találnák, mert túladagolta magát, akkor már biztosan nem lenne hálás azért, mert titkolták előle.
Vagy év végén derülne ki, hogy megbukott, mert közben a szülő nem tudhatta meg az eredményeit.

Persze nem minden szülő ilyen! De sajnos a mi iskolánkban pont azt tapasztaltam, hogy éppen a problémás gyerekek szülei kardoskodnak leginkább amellett, hogy nekünk semmi közünk ahhoz, hogy ők mit engednek meg és mit nem.

Büntetés. Szerintem a fogyasztót büntetni nem szabad, de az a nyilvántartás nem hülyeség, amit valamelyikőtök említett. Ettől még senki sem kerül dutyiba. Viszont nincs meg az az érzet, hogy itt mindent lehet. (pl. legalizálás esetén nem kaphatna "füvezési engedélyt", akit kiskorúként rajtakaptak.)
Kirúgni sem szabadna emiatt a suliból. Ha a suliban nem származik ebből olyan probléma, amivel társainak árt, szerintem nem szabadna kirúgni.

Legalizálás? Nem tudom, szerintem tök mindegy. Hozzá lehet jutni most is, és nem lesz szabályozhatóbb, ha kereteket szabnak neki. A fejadagnak sincs értelme, mert akkor vesz olyan, aki nem szív, és eladja olyannak, aki szív, vagy a dílernek. És újra ott vagyunk, ahol most, újra lesznek dílerek.
És ugyanúgy nem tudjuk elkerülni, hogy 18 év alatti hozzájusson a fűhöz. Dílerektől ő is vehet.

Bocs, hogy hosszú voltam!
Márti

Az jut csak eszembe, hogy igenis van külömbség, ami miatt ez politikai kérdés: az adó. Ha legalizálják komoly adót lehet rá kivetni, mint a dohányra és szeszre. Ha sokan használják a mindenkori kormánynak érdeke a legalizálás.
Ez csak egy gondolta. Nagyon érdekes ez a beszélgetés. Kicsit skizoid dolog ez, hogy a legalizálással is egyet tudok érteni, de értem az ellenérveket is. Szóval én nem tudnék dönteni, hogy igen vagy nem.

Zsunya

Nos ha már a titoktartást taglaljuk, nem tanár lévén én, mint szülő vagyok feldúlva (na jó, szintén a törvény pontos ismerete nélkül).
Hogy egy sánta hasonlattal éljek ez olyan, mintha egy bébiszitter nem modhatná el a szülőnek, hogy mit is csinál a gyermeke (csak, hogy eggyel kisebb korosztályt vegyünk). A különbség csak annyi, hogy a bébiszitter nem kötelező, de az oktatási intézmény igen. Vagyis kötelezően bízom rá a gyermekeimet valakire, akitől azután nem tudakolhatom meg, hogy mi történik velük (illetve szerencsétlen Ő sem mondhatja el, mert a fejével játszik).
Ez teljesen perverz .
Igazándiból azt nem értem, hogy mi a valódi célja ennek a törvénynek, és azt is nehezen hiszem, hogy ezzel bármi is elérhető.

Milla

Szerintem a törvényhozóknak az agyára ment a személyiségi jogok védelme!
Nem szeretnék megsérteni egyetlen gyermeket sem, de azért az kissé nevetséges, hogy ők még "nem kész" emberként teljesen urai legyenek maguknak.
Sőt! Jogaik vannak, bőven! De kötelességük semmi!
Eddig ugye mondogathattuk azt, hogy a gyerek kötelessége a tanulás. De hát már ehhez sincs semmi köze a szülőnek, nem számonkérhető!
Ha a gyerek bűncselekményt követ el, még nem is büntethető, sőt a szülő sem vonható felelősségre! Ennek igen is tudatában vannak a kölykök. Épp ma halottam: "És mi van, ha rajtakapnak? Úgyse büntethetnek meg érte, le se csukhatnak!"

Szóval, kedves Törvényhozók! Tömködjük csak tele a gyerek zsebét jogokkal, vegyünk le a vállukról minden felelősséget, és bízzuk rájuk, mennyi tudást viselnek el a fejükben! Eredmény: tiszta Amerika! Tudjátok, milyen értelemben gondolom....

De Lányok! Legyünk már kicsit optimistábbak! Tud valaki valamilyen jó hírt is?
Márti

Zsunya!
Szerintem az adó nem politikai, hanem inkább gazdasági kérdés. Bár ebben az országban ez szinte teljesen összefolyik. Sajnos.
Viszont belegondolva: ha adózott termék lesz, mert az lesz, ha lesz, akkor az államnak érdeke, hiszen jelentős bevételi forrás.

Két lehetőség van szerintem. Vagy teljesen kiirtani az egész drogproblémát (ez reménytelennek tűnik), vagy legalizálni és beszedni az adóját, vagyis jól járni vele. A problémák meg nem Állam Bácsi fejét fájdítják, a drogosok miatt főjön a szülők, a pedagógusok, meg az orvosok feje.
Tehát, szerintem a legalizálás bekövetkezik előbb vagy utóbb.
A fentiek nem jelentik azt, hogy egyetértek a legalizációval. Még mindig tanácstalan vagyok én is.
Márti

Sziasztok!

Milla!
Szerintem a törvény célja lehetne pl., hogy a gyerek nyugodtan fordulhasson a tanárhoz. Pontosabban nyugodtabban, mert tudja, hogy nem mondhatja el a dolgot. Bár igaz, hogy a bizalom nem azon múlik, hogy támogatja-e a törvény...

Nekem szenzációs iskolaigazgatóm volt, nagyon sokan köszönhetjük neki, hogy emberré lettünk, minden esetben mellettünk állt, sosem tiltott semmit. Ha olyan volt a helyzet (pl. politika) akkor fontosnak tartotta, hogy személyesen felkeresve az osztályokat, és a baráti csoportokat a tanítás végén(!), és elmondta, hogy mi-miért van, mire kell vigyáznunk. Ez így volt minden, akkoriban a fiatalokat érintő kérdéssel kapcsolatban. Mai napig felnézünk rá mindannyian.
A fia egy ideig kommunához hasonló közösségben élt, ez a terápia része volt. Ugyanis heroinfüggő lett.

Csi

T-Márti!
Amit írsz, azzal teljesen egyetértek. Már ami a legalizálás következményeit illeti.
Nekem a tiltással az a fő bajom, hogy így teljesen ellenőrizhetetlen az egész. A haszon, az óriási haszon a bűnözők kezében gyűlik össze, míg ők nem járulnak hozzá a függők kezeléséhez. Emiatt szerintem senkinek nem érdeke, hogy fekete csatornákon jusson a drog az élvezőkhöz. Illetve a forgalmazókon kívül senkinek.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a drogok felszabadítása (= állami felügylet alá vonása) egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

Titoktartás: érdekes cikket olvastam a Narancsban, nézzétek meg, ha tudjátok, azt hiszem, a múlt hetiben van. Arról ír, hogy a törvény jelenleg csak a szülőt fosztja meg az információtól, egyidejűleg jelentési kötelezettséget ír elő hivatalos szervek - rendőrség, gyermekvédelem, önkormányzat, stb. - felé. Szóval ilyen értelemben a lehető legrosszabb variáció. Nem tudom, fenn van-e a netoldalukon, nézzétek meg.

Csi, nyugtass meg: sikerült a fiúnak megszabadulnia?

Kíváncsi

SZiasztok!
A legalizálás után befolyó jövedelmek egy részét (jelentős részét?) majd a terápiás intézmények fenntartására, fejlesztésére kell fordítani. Más. Mit fognak csinálni azok a "hivatásos" bűnöző rétegek, akik eddig a droggal foglalkoztak. HOgy nem fognak jó útra térni, az biztos.
Ill. én továbbra is félek, hogy egyes életkori szakaszokban a tilalom áthágása a nagyobb vonzerő, és ha a füvet legalizálják, akkor mi marad illegális?!
Most kicsit depis vagyok úgy általában, lehet hogy ezért látom ilyen sötéten a helyzetet.
Csi. Értem amire gondolsz. TAnárként azt tapasztaltam, hogy a ygerek nem azért nem fordul egy atnárához, mert fél hogy az rögtön a szüleinek mondaná el, hanem mert nem szimpatikus neki, nem bízik benne, vagy a tanár egyszerűen nem fogadóképes erre, pl. mert a kicsöngetéskor hamarabb távozik a teremből, vagy az iskolából, mint a diák.
Akiben meg bízik a diák, ahhoz eddig is odament. (hely, de sokat kocsmáztam is egyes diákjaimmal, ha nyűgük volt! De nem voltak még gyerekeim...)
Na jó, nem depizek tovább, remélem enm voltam túl erős, és nem bántottam meg senkit!
Zsuzsa

Sziasztok!

Zuzsa,

jó látni egy tanár szemszögéből is ezeket a dolgokat.Sajnos, nekem ilyen tanárhoz nem volt szerencsém, pedig össze sem bírom számolni, hány ofőm volt iskolás éveim alatt. (Na nem azért mert annyiszor buktam, hanem mert így hozta a sors)!

A drogokkal kapcsolatosan pedig:

Nem tudom, ti hogyan emlékeztek vissza erre, de én saját magamról tudom, hogy pl. oszt.kirándulásokon a legnagyobb buli az volt, hogy hogyan is tudunk úgy a tanárok háta mögött inni, hogy azok ne vegyék észre....Tehát itt egyetértek azon hozzászólókkal, hogy a drogok legnagyobb varázsa a tiltás!
De ha legalizáljuk, mi lesz a következménye? Csak nézzétek meg a felméréseket, hány tizenéves dohányzik, iszik stb...És én még viszonylag közel vagyok ehhez a korosztályhoz - a húgom is csak 18 éves - tehát látom, hogy miről is szól nekik egy-egy buli!
Egyetlen megoldásnak azt látom, ha a médiában ill. különböző fórumokon mind a szülők, mind a tanárok ismernék a droghasználat tüneteit, a drogok fajtáit (hál istennek, azért egyre több női magazinban találhatunk mostanában cikkeket a témával kapcsolatban), és ha észrevesszük, hogy gyerekünk, diákunk drogozik, megpróbálni segíteni neki a leszokásban, nem pedig megalázni (mint ahogy az nagyon sok helyen előfordul)!

Mert ahogy én a saját közvélemény kutatásomban kiderítettem, szinte minden gyereknek van már tapasztalata a drogokkal, csak azok a gyerekek, akik picit erősebb családi háttérrel rendelkeznek, normálisabb a baráti társaságuk, megmaradnak a kipróbálók szintjén.Na meg persze ha jól körülnézek a saját társaságomban, hát mi is kipróbáltunk anno ezt-azt. Csak talán mi már felnőttebb fejjel kerültünk bele a dologba, és sokunk előtt már ott volt az a nagybetűs ÉLET, tele voltunk/vagyunk életcélokkal,feladatokkal amiben persze jól esik egy kis lazítás, de nekünk már jobban bejön egy pohár bor mellett a barátokkal csevegni az élet nagy dolgairól!

Nem is olyan régen volt egy műsor dr. Csernus Imrével, aki a drog ill. alkohol függőket kezeli, és elmondta, hogy a leszoktatás egyik legnehezebb pontja, hogy megtalálja a beteg a saját jövőjét, azaz olyan dolgot találjon, ami erősebb a drogok iránti vágyánál. És ha jól körülnézünk, hát a mai fiatalokat mostanság a hétvégi buli élteti, na meg persze a pia és a drogok. Nincs kimondott élet céljuk, sokuknak nincs hobbija, és hát a családi háttér sem tökéletes mindenkinél!

Szerintem sajnos a drogfüggés olyan társadalmi problémává fogja kinőni magát Mo.-on néhány év múlva, mint az alkoholizmus...

És a megoldás???Hát még az alkoholistákra sem talátunk...sajnálkozva tovább megyünk az utcán, ha verekedő részegeket látunk, és megállapítjuk magunkban, hogy hova jutott ez a világ???

Lehet, hogy kicsit hosszúra sikerültem, elnézést mindenkitől!

Süti

Süti!
Nagyon jó dolgokat írtál!
Amíg a drog iránti vágy kiváltó okát nem sikerül megszüntetni, megoldatlan probléma marad ez is.
Sajnos a mai fiatalok keresik a kalandot, a feltűnést. Jók, feltűnők akarnak lenni valamiben. Vadásznak az adrenalinszintet növelő dolgokra. Nagyon divatba is jött ez az adrenallin szó.
De nem mindenki tud kitűnni saját erejéből. Ők juthatnak odáig, hogy valamilyen drog rabjai lesznek. Különlegesnek érezhetik magukat, hogy valami tiltott dolgot művelnek, ráadásul még jól is érzik magukat közben. (Hogy aztán utána mocsok rosszul vannak, azt már senki sem látja.)

Más. Ma beszélgettem valakivel erről a témáról. Azt mondta, hogy a legalizálás valamire azért biztosan jó lenne. Eddig ugye az is a dílerhez ment, aki csak füvet akart venni. De ott tálcán kínálhatják elé a kemény drogokat is! Legalizálva, meghatározott helyen árulva a füvet ez a "találkozás" elkerülhető lenne.
Olyan ez pl. mintha egy kuplerájba kellene bemenni egy óvszerért. Ott tálcán kínálják a legvadabb pornót és egyéb durvább dolgokat. Aki hajlamos rá, így könnyen elcsábul.
De amíg egy sima illatszerboltban, gyógyszertárban megvehető, nem csábít egyből nagyobb "bűnre". Ahhoz már utána kell járni.
Tehát, ha a fűhöz könnyen hozzájut bárki, nem fogja a dílert kerülgetni, aki esetleg beeteti egy erős droggal is.
Ti is így érzitek?
Márti

Márti, ez az egyik oldal. A másikat vázolta fel GyuZsu, hogy életkori sajátosság a korlátok átlépkedése, a szabályok kihágása. Ha a füvet legalizálják, akkor a következő lépcső képviseli az a bizonyos vonalat amit át fognak lépni azok, akik igy csak a fűig mennek, mert az is odaát van.

Én még mindig nem tudom mire szavaznék.

Itt volt a párom unokahuga. Második diplomájáért tanul, ismét kitűnő. Van fix kapcsolata, együtt laknak. Minden szépjó. Gyakran füveznek. Mint megtudtam sok éve. Mi az, hogy füveznek? Este elszivnak egyet egyet lazitásnak, jókat beszélgetnek, elmennek sétálni. Ennyi. Semmi bódulatban fetrengés vagy képzelgések. Lazitás. Ha őt hallgatom legalizálnék, ha elfogadom (márpedig elfogadom) hogy át akarnak lépni valami szabályt akkor nam. Legyen ez az amit csináljon, ha nagyon deviánskodni akar. Erről legalább tudom, hogy nagyobb a füstje mint a lángja. Ha inna, na azt utálnám. Akkor inkább füvezzen.

Zsunya

Aha, es majd ha a sajat gyerekedrol is kiderul, mint az eminens unokahugrol, hogy fuvezik, akkor is ennyit mondasz ra: inkabb fuvezzen????

Anya!
Nem helyes, de Zsunyának feltett kérdésedre én is felelek. Igen!
Nem azt mondom, hogy ezt szeretném, de az összes rossz közül ezt tűrném el leginkább. A piát én is utálnám, még nem alkoholista szinten is.
Nem ismerem Zsunya u.húgáék esetének egyéb részleteit, de ha egyébként nem isznak, nem dohányoznak (csak az esti egy fű), akkor szerintem ez egészen oké. Ennél többet egy nem "deviáns" is árthat magának.
De ami biztos:az u.hugi stabil jellem, biztos magánéleti és szakmai háttérrel. Nekik ez nem cél, hanem csak szórakozás. Feltételezem, tovább sem lépnének a kemény drogok felé.
(Igazam van, Zsuny? Vagy szerinted, ha legalizálnák, akkor már nem is szívnák, hanem valami keményebbre térnének át?)

Zsunya!
Nem is gondoltam, hogy a másik oldalt, a korlátok átlépkedését megoldaná a legalizálás. Azt hiszem, azt semmi sem tudná megoldani. Mindig újabb tiltásokat keresnének. A legalizálással csak némileg csökkenthető lenne a nehéz drogokhoz való hozzáférés, vagyis inkább nem lenne annyira kézenfekvő. Mellesleg nyugodt lélekkel én sem mondanék igent. Nem tudom még.
Márti

Anya!

Egyet tudok!
Ismerősöm úgy szokott rá a heroinra, hogy a dílerénél nem volt se fű, se hasis, csak heroin. Azt mondta rá, hogy kb ugyanolyan lazító, csak a hatása kicsit "másabb, erősebb"... Azóta persze rájött ő is és révén én is, hogy ez nem így van. Ezt egy legalizát árusító helyen, ahol csak a fű kapható és mindig van, nem fordulhat elő és így jóval kevesebb a kísértés is.

Nem tudom mit tennék, ha a fiam füvezne, de tudod mit? Inkább szívjon el egy füves cigit, mint igya le magát a sáros földig és menjen randalírozni.
Az alkohollal egyébként egyetértessz? A te fiad inkább legyen alkoholista? Van a házban egy alkoholista srác. (Meg egy másik hapsi is...) Az ak.-s srácnak van egy 20 hónapos kislánya, egy felesége és épp most hagyja ott a családja, mert az alkohol miatt állandóan sértegeti, lelkileg terrorizálja őket. Ha nem iszik -ami ritkán fordul elő, mert már reggelente megy a 2 dekásért- akkor egész normális is tud lenni. Ez jó? Ezt támogatod? Mert én szívem szerint betiltanám az alkoholt és helyébe inkább a füvet tenném. Igen, jól hallod. Az alkohol rosszabb mint a fű, és akármennyi előítéleted van ezen a téren attól még ez így van. Nyisd ki a szemed és ne általánosíts. Láss ne csak nézz!!!

sasha

Nekem a kedvencem az, amikor rendszeresen ivó ismerőseim egy kocsmapultra támaszkodva, enyhén ittasan pálcát törnek a füvezők felett...
Lehet, hogy akkor kéne beszélnünk a legalizálásról, amikor az alkoholizmust is tudjuk már kezelni. Érdekes, hogy arról valahogy nem beszélünk...

Süti!
Érdekes, amit írsz!
A Csernus interjút én is láttam háromszor, valóban elgondolkodtató volt. Bár az egész ember az.

Talán akkor, ha a mindennapi gondok kisebbek lesznek, akkor egy befolyásoló tényező kiesik. Persze marad még bőven másik, mint pl. a rossz társaság hatása.
Bár ez sem biztos...
Talán emlékeztek rá, van a Ince(?) Zsuzsának egy műsora, a Csellengők, ahol eltűnt-elcsavargott gyerekeket keresnek. Ez a hölgy azt mondta egyszer, hogy a legjobb anyagi körülmények között élő, és a legrendezettebb családi háttérrel rendelkező gyerekek nagyobb számban lépnek meg otthonról.
Egyre jobban azt hiszem, hogy nincsen biztos recept a drogozás megelőzésére

Csi

Márti, igen, ezést nem tudok dönteni, hogy a legalizálás mellett vagy ellen voksoljak. Az unokahug kb 5 éve füvezik. Ha olyan lenne, már továbblépett volna valami keményebb felé.

Szerinte a huszonévesek között többen füveznek ilyen olyan rendszerességgel mint ahányan nem. Ha ez igy van, akkor azt is megállapithatjuk, hogy a füvezésnak nincs nagy kihatása az álltalános teljesitőképességre, és helytállásra a mindennapokban. Még csak észre sem vehető igazán.

Ha nem igy van, akkor persze tárgytalan.

Én továbbra is külömbséget tennék a drogozás (heroin, lsd, ragasztó, gyógyszerek) és a fűvezés között. Mind hatásában, mind addiktivitásában nagy a külömbség.

Zsunya

Zsunya,

és szerinted mi a helyzet az amfetamin származékokkal?? Azok is un. könnyű drogok...

Süti

Az anfetamin alapú dolgok elég durvák amennyire tudom. Én a füvet venném külön. A minden más mehet a drogokba. Az anfetamin veszélyes. Mentős cimbora időnként kiselőadást tartani belőle, amikor besokall. Füveseket nem szokott bevinni, mert nem kell őket. Részegeket és drogosokat viszont igen.

Hát az anfentaminra is rá lehet kattanni... Nem gyengén. Az lsd elgé durva halucinációkat okot, a speed túlságosan felpörget, a szívre nagyon veszélyes. Az extasy tablettát nem tudom... Na a ragasztó, hígító és egyéb dolgok szipuzása az meg amásik fele... Azt még utálom nagyon Persze az is legális... De ha jól tudom csak egy adalékanyaga okozza ezt a bebódulást. Vannak olyan hígítók és ragazstók amikbe már nincs. Tulor talán, vagy valami hasonló a neve, de nem jut az eszembe.... Végeredményében azokat a termékeket is be lehetne tiltatni, mert olcsóbb bármi másnál... Volt szerencsém szipushoz is... Általános osztálytársam... 14 évesen kezdte és mikor 20 évesen találkoztunk még akkor is bűzlött a hígítótól.

Zsunya!
Nagyon sokan füveznek, csak senki nem kerít neki akkora feneket, mert nem tűnik fel senkinek. Nem tántorognak, nem beszélnek félre, tiszta a felyük. A régi diszkós haverjaim a mai napig használják kikapcsolódni. és még hányan... De tényleg nem tünnek fel, nem tünnek ki. NEm változik a pupillájuk, meg semmi.
Nem úgy a többinél. Az amfetamin származékoktól a pupilla úgy kitágul, hogy szinte nem is látszik a szivárványhártya. Izzadó tenyér és állandó mozgási kényszer, vagy állandó beszédkényszer.
A heroinnál meg a pupilla úgy összehúzódik hogy azt a kis fekete pöttyöt nehéz észrevenni... Ernyedt arcizmok, alig áll a lábán szindróma és állva elalszik az illető, vérvörösek a szemei. Vagy egyszerűen csak nagyon laza, márha nem szívott -rosszab esetben szúrt- annyit. Szokták mondani a szem a lélek tükre, de más is nagyon könnyen észrevehető belőle. A füvet kevésbé venni észre, sőt talán észre se vehető, hacsak a túlzott jókedv nem feltűnő
Viszont ez a szem kérdés is olyan, hogy az egyik barátnőmnek amióta csak ismertem olyan nagy volt mindig a szembogara mint aki állandó jelleggel speedezik Hogy honnan tudtam hogy nem? Hát kb 3 éves kora óta ismerem...

sasha

Nem vagyok szakértő, az extasyról azt hallottam, hogy túlpörgető hatása miatt pl. több olyan haláleset is volt már, amikor az illető rejtett, talán soha nem jön elő típusú szív és érrendszeri betegségét hozta elő és rögtön végzetesen.
Zsuzsa

Sziasztok!

Csak azért kérdeztem a véleményeteket, mert a hatásaikat ismerem ugyan csak kiváncsi voltam, ti mit gondoltok a témáról! De sajnos a fűről sem sok jót tudok mondani! A reakció a drogokra teljesen egyénfüggő!

Süti