
Tikk
2003.05.23 16:07
Én is "kényes kis dög" voltam Anyám szerint. Õ azt csinálta, hogy az idõjárásnak éppen megfelelõ ruháim közül azt vettem fel, amit én akartam. Amikor a fõkedvenc már piszkos volt, akkor szépen sorba felvettem úgyis szinte mindent. Néhány rossz tapasztalat után már vásárláskor is magával vitt, és megkérdezte, tetszik-e a cucc. Nem mondom, hogy könnyû egy magamfajtával, de végül is miért ne dönthetne legalább ilyen apróságokban a gyerek?
Naná, hogy megint velem aludt.
2003.05.23 20:45
tényleg nagyon ügyi már! Ma reggel óta azt is mondja, hogy "mama-ma"
azóta ütöget negem és akkor is mondja, hogy "dádá"
2003.05.23 21:27
Egyébként úgy veszem észre, mintha kezdene Peti néha szót fogadni. Igaz, próbálom a "nem szabad kinyitni a tv szekrényt" helyett azt mondani, hogy "csukd be a szekrényt" (nyilván akkor, ha már kinyitotta).Ilyenkor mindig szívesen teljesíti a kérésemet, igaz, mindjárt utána újra megpróbálja kinyitni.
De azért rögzül benne, hogy azt becsukjuk. Nekem sokszor inkább az a problémám, hogy napi ezerszer el kell mondanom és néha már nagyon unom a banánt és ráhagyom. Ezzel persze azt látja, hogy néha azért el tudja érni a célját. Szóval a lényeg szerintem, hogy következetes próbálj lenni. Majd csak megtanulja.
2003.05.23 21:34
Én is imádom a bobtaileket!!! Nekem is pusztult el kutyusom, három napig sirattam, nagyon rossz volt és még most is nagyon hiányzik, pedig már 3 éve volt!

Nálunk mindig nagy ordítás az orrszívás, bár valahol tudja, hogy jó az neki! Ha sokáig náthás, akkor a végére már egészen beletörõdik a sorsába és le sem kell fogni! 

Talán 45 éves lehetett, mellrákja volt.
13 évig zongoráztam és rengeteg dolgon átsegített, gondolhatjátok ennyi év alatt milyen jó kapcsolatom volt vele. Aztán õ is, meg én is elkerültünk Bonyhádról, azóta talán csak 1-2szer találkoztunk. Sok nehéz idõszakon segített át, többször is abba akartam hagyni az egészet, aztán valahogy mindig meggyõzött! A végén már azt is megengedte, hogy a kicsiknek órát tartsak! Nem folytatom...

2003.05.23 21:40
Bár ma is nagyon jósolgattam/gatok: derékfájás, hátfájás, lábfájás, hasfájás, hányás
De szerintem még marad 

SZóval: a fõ kérdés, hogy mennyi és milyen játékra (magukra a tárgyakra gondolok) van szüksége egy gyereknek? A helyzet az, hogy mielõtt Ármin megszületett, már kaptunk ezt-azt (plüssállat, építõ, csörgõ, néznivaló, stb), pluszba nekünk magunknak is volt gyerekkorból-kamaszkorból megmaradt ezer ilyen-olyan játékunk. Mi Andrással nem vettünk még ekkor neki semmit. Aztán, mikor megszületett, még egyre több játéka lett - részben kapja ajándékba másoktól, részben immár mi is vettünk/veszünk neki, mert nem feltétlenül olyanokat kapunk, amiket hasznosnak, esztétikusnak, stb. találunk, viszont látunk olyan jópofa, nekünk tetszõ, szerintünk értelmes játékokat, amiket más nem vesz neki - szóval, ilyeneket kap tõlünk. Én magam is sokallom kissé, amennyi játéka Árminnak másfél éves korára összegyûlt - ugyanakkor anyósom megjegyzéseit hallgatni még inkább unom
Õ már Ármin születése elõtt is mindig azt hajtogatta, hogy túl sok játéka, ruhája, mindene van "a kisgyereknek", azóta is minden egyes eljövetelekor elmondja. És ezzel az indokkal sosem vesz/hoz neki semmit. EZ önmagában nem baj, de mindig elmondja, hogy mi mindent venne "ennek a kisgyereknek" - most pld. xilofont - de addig nem vesz, míg ennyi játéka van. NOs, a xilofont én is jónak találom, elúõbb-utóbb fog is kapni - de nem nagyon szeretném emiatt kidobálni a többi játékát. Mert azzal meg gondban vagyok, hogy mi alapján selejtezhetek Ármin holmijai közt? Kidobhatom-e (elajándékozhatom-e másnak) azokat a játékokat, amik nekem nem tetszenek? És amiket többnyire általunk egyébként kedvelt emberektõl kap, akiket nem szeretnék megsérteni? Kidobhatom-e pld a rózsaszín szõrmenyulat, anyósom eleddig elsõ és utolsó Árminnask adott játékát, ami visszataszítóan ronda (még a sógornõmé volt kiskorában és anyósom úgy adta át húsvéti ajándékként Árminnak, hogy most találta meg, ki akarta dobni, de a "kisfiúnak" még jó lesz - ettõl a dumától már eleve egekbe szökik a vérnyomásom) - szóval, a nyúl egy gusztustalan roncs - ugyanakkor lehet, hogy a sógornõmnek kedves emlék és szívesen elvinné, valamint mostanra sajnos Ármin is szívesen puszilgatja (fene az ízlésé 
). Mert a nagy játékselejtezést ilyesmivel kezdeném... És hogy mondjam meg a hozzánk látogatóknak, hogy ne hozzanak már mindig vmi játékot Árminnak, mert tényleg nincs rá szükség? Ráadásul egy idõ után egyáltalán nem fogja ajándéknak, örömnek tekinteni, ha kap vmit, hiszen folyton kap. A szüleimnak már szóltam ezért - úgy csinálnak, mint akik nem értik
Õk legalább többnyire ízléses dolgokat vesznek, de nagyon helytelennek tartom, hogy Ármin hetente újabb dolgokkal gyarapszik. Akkor miért lenne neki ünnep, ha kiemelt alkalmakkor kap vmit? - SZóval, nemn tudom, mennyire érthetõ a dilemma (egyébként azt látom, hogy nekünk, felnõtteknek is túl sok tárgyunk gyûlik össze, hogy "túl gazdagok" vagyunk - nem csak mi, hanem az egész ország, mindenki a 15-30 évvel ezelõttihez képest és mintha nem tudnánk értelmesen élni ezzel) Mit gondoltok ezekrõl a dolgokról? Hogy kezelitek (ha van hasonló problémátok egyáltalán)?
Egyáltalán nem csapunk viszont semmijére, léegfeljebb elhozzuk onnan õt vagy a tárgyat elvesszük (és hosszan elviseljük, ha hisztizik miatta) - szerintem a csapkodás semmit nem ér! Akkorát úgysem csapnál, hogy fájjon, így természetes, hogy játéknak veszi - de nyilván nincs visszatartó ereje. Szertintem egyébként a nagyobb ütésnek sem lenne és csak azt tanulja meg belõle, hogy szabad mást megütni, ha olyat tesz, ami neki nem tetszik. 
2003.05.23 21:50


REmélem, ezután a rossz periódus után hamarosan egy nagyon szép és boldog idõszak köszönt rátok és elkerülnek végre a bajok!
Mi is alkalmazzuk a (ha már kinyitotta, elvette) "csukd be! tedd vissza! - de ügyesen visszatetted-eket, szerintem is nagyon jól beválik! De a ráhagyással sajnos mi is úgy vagyunk, mint te: a napi tízezredik rászólás helyett már sokszor én is inkább elfordulok, csak ne kelljen megint odamenni, szólni, elvenni, magyarázni...


2003.05.23 22:19
Egy pocaklakó sokat lendítene a bioritmusomon!
Mindjárt teszünk is érte valamit!
2003.05.23 22:45
Én attól félek, hogy borzasztó hiú és válogatós ember lesz a lányomból, nem egészen másfél évesen õ diktál, hogy mit vegyen fel. Ez nem túlzás? Vagy már ennyire erõs az egyénisége? Ma pl. cipõt akart hordani és nem szandált, emiatt 10 percig hagytam sírni. És képzeljétek! Imádja a vörös hajú fiúkat!!!!! Szemez velük, mosolyog rájuk... Tuti, hogy vörös lesz a vejem
2003.05.23 22:48

. Hangának is van egy csomó játéka, sok kacat is van benne, de biztos, ha nekiállnék selejtezni, akkor a legeslegócskábbat választaná kedvencévé...úgyhogy most egy csomó cucc be van zacskózva, és el van ásva egy sarokba a fotelágy mögé....
.
. Van, hogy áll, de imádja az iszonyú mennyiségû fürdõhabot
. 2003.05.23 23:33


, csak az a gond hogy én még mindíg tanulom, szerintem sohasem fogom, tudni elsajátítani!

, Napocs bezzeg ha bekapcsolom a pórszívót már menekül a hangját sem állja. 
, ilyen sajna a magyar társadalom, hiába van néhány normális ember ha a többség közömbös néhány bunkó rendesen lehúzza az átlagot. 
tehát megvehetÕ 
! 2003.05.23 23:48


2003.05.24 07:55
) 


2003.05.24 08:41
Reméelm tényleg jobb periódus következik. Drukk a pocaklakóhoz !
)
(Bár mi még egész jók vagyunk én nagyon ritkán veszek felslegesen dolgokat) 2003.05.24 10:08
(jöhet még!) Nekem is az jutott eszembe, hogy viszünk a nagyikhoz belõle, hadd legyen ott is (bár, eddig nem nagyon szerették "õrizgetni" a mi holmijainkat - de most nem fogom megkérdezni õket
) A kidobást természetesen nem úgy értettem, hogy kuka, csak hogy kerüljön el végleg a mi felségterületünkrõl és ne zsákokban foglalja a helyet itthon!
, mi megválogatjuk többnyire, hogy mi kell és az milyen legyen, hanem az ajándékba kapott dolgokkal


Kilistázziuk a felesleges dolgokat, megkérdezzük a családban, hogy kell-e vkinek. Ha kell és elviszi egy héten belül, vigye, ha nem, kitesszük
És a játékokat is szétválogatjuk: kerüljön a nagyszülõkhöz is belõle és megmondjuk nekik, hogy csak velünk egyeztetve vegyenek vmit, azt is csak jeles napokkor
Hú, most nagyon bizakodó lettem, remélem, menni fog a gyakorlatban is!


Most pedig András elment a piacra egyedül
, hogy cseresznyét hozzon nekem! 

Szerinetek, ha megszületik a baba, ehetek cseresznyét? Egész évben arra vágyom, hogy legyen végre - de félek, hogy a kisbabának a szopihoz nem épp a cserkó hiányzik
- ugyanakkor szerintem kihagyhatatlan, legalábbis Ármin bárhonnan odatalál
DE szívesen felajánlok egy hazamenetel elõtti lábmosást nálunk - feltéve, ha nagyjából egyszerre távozunk!
2003.05.24 11:16


Szerencsére plüss állatot csak kettõt kaptunk, mert én azokat szívbaj nélkül hajítom ki, illetve leviszem a szomszédos bölcsibe, mert utálom õket. Porfogók csak, kicsiknek nem is jók, mert nem tudja rágcsálni õket... A "kedvenc" egy rettenetes papagáj, amit Balu a dédijétõl kapott. Utálom, de nincs szivem kihajítani a lakásból. Viszont szerencsére van egy ügyes kezû barátnõm, aki csinált nagyon helyes kacsát flanelból
Én általában mindenkinek még az alkalom vagy látogatás elõtt el kezdem csepegtetni, hogy minek örülne Balu. Könyvet bármilyen mennyiségben szivesen fogadunk, de zenélõ retteneteket nem tûrök meg
Így szerencsére még elférünk a lakásban
2003.05.24 11:23
2003.05.24 11:50


Hihetetlen, hogy már õ is 1 éves!
De majd szeretnék venni... egyszer... ha nagy házunk lesz... 2003.05.24 16:08





2003.05.24 16:53
Én is egyszer próbáltam a kezére csapni (visszaesõ konektorozásért), de azt is viccesnek tartotta. Utána egy darabig néhány perces kiságyfogsággal büntettem a szemmel láthatóan szándékos csibészkedéseket, de mostmár az se mûködik. Gyakorlatilag tehetetlen vagyok a témában.
A fürdõszobai és konyhai rosszcsontkodásokat néha kicsukással büntetem, az bejön valamennyire.
Mondjuk azért õ nem kap minden héten valamit, azt én is túlzásnak tartanám. Ugyanakkor szerintem kár lenne azzal megbántanod bárkit, aki örömmel, szeretettel vett ajándékot ad Árminnak, hogy rászólsz, ne tegye. Pláne azért ne, hogy akkor majd anyósod is venne. Egy frászt venne, vagy ha mégis, abban se hiszem, hogy lenne köszönet. Fel nem foghatom egyébként az ilyen dumákat, hogy gyereknek nevezze a saját unokáját, meg hogy ezt vennék, meg azt. Én egyébként azt szoktam csinálni, hogy Lacika játékait dobozokban tartom, és nem mindig van minden elõvéve. Egyrészt azért, mert ha minden elõl van, akkor szétszórja az összeset a nappaliban, utána meg lépni se tud tõlük. Játszani viszont nem játszik velük. nem is marad hozzá elég helye.
Viszont ha csak néhány játéka van elõl, akkor azokkal azért néha játszik egy-egy kicsit.
Ráadásul amikor elõkerül egy-egy eltett doboz, annak nagyon tud örülni.
Ja, és ha a helyedben lennék, ártatlan arccal, teljesen véletlenül
elveszíteném azt a förtelmes nyulat.

De tényleg, áruld el légyszives, miért fáj neked annyira, ha Dóri kap valami olyat, ami neked nem tetszik? Még ha sok olyasmit kap is. Lacika is kapott Anyósomtól pl. olyan fa építõjátékot, ami az õ korában még életveszélyes. Nagy ügy, eltettem.
Talán Anyukám tudna válaszolni, de õ ugye elfogult.
Hiú biztos, hogy nem vagyok. Bár ennek ellentmondani látszik most ez az akupunktúrás fogyókúra, de akkor is tuti, hogy számos jellemhibám között nem szerepel a hiúság. A ruhaválasztás nem arról szól még ilyen idõs korban, hogy jaj, melyik áll jobban. Sokkal inkább arról, hogy melyik tetszik nekem. Én is sokkal inkább lettem makacs, öntörvényû, önfejû, konok, meg ilyenek, de hiú nem. Máig igaz rám, hogy ha valamirõl megvan a saját véleményem, akkor attól csak meggyõzéssel, észérvekkel lehet eltántorítani. Az erõs egyéniség azt hiszem, jó megfogalmazás.
Napocskának óriási gyógyokat küldünk, reméljük azt "beveszi". 





Lacika jobban van, már abban a stádiumban tart, hogy nem folyik, hanem állandóan be van dugulva az orra. 
Csak azért tudok örülni neki, mert tudom, hogy ez már a javulás jele.
Szerencsére láza csak egy fél éjszaka volt, utána még egy kis hõemelkedés, azóta semmi. Majdcsak helyre jön, mire az Apja hazaér.
2003.05.24 19:18


Szurkolok nektek, hogy reggelre már jobban legyen Napocska, azért remélem, hogy nem kell a kórház!!!!!! Bizots az injekciók hatnak majd! Mit mondott a doki, még mindig a torokgyuszi miatt lázas?

2 hétre
)
vasútállomást-pályával (Fischer Price Little People sorozatból), és be kell látnom, hogy hihetetlen jól tettük, hogy megvettük. Már 2 hónapja játszik vele Donci, és még mindig ez az elsõ játék, amihez hozzányúl, és jó fél-1 óráig tuti elvan vele, építi, rakosgatja. Megérte
Én itt kint tanultam meg, hogy nem a mennyiség számít, hanem a minõség. Otthon mindig megvettem a 20. blúzt, nadrágot a ruti-butikokban, kínai piacon stb. Na ná, hiszen olcsó volt, ill. nem nagyon tudtam volna más, értelmesebb dologra elkölteni a pénzem. Érdekes lenne bekukkantani egy otthoni meg egy itteni lakásba, otthon rengeteg szekrény, tárolódolog van a lakásokban, itt csak a hálószobákban van szekrény. Elõször ledöbbentem, de be kellett látnom, hogy elég. Itt az emberek évente szelektálnak, viszik a bolhapiacra eladni a dolgokat (itt úgy mûködik, hogy van egy kis asztalod, fülkéd, ahová pl. egy hétre kirakhatod az eladandó dolgaidat. A hét végén kifizeted a bérleti díjat és megkapod a pénzt.) AMit meg nem tudsz eladni, leadhatod olyan helyen, ahol ingyen átveszik, és potom pénzért árusítják. Nem túlzok, szuper ágyakat, bútorokat 1000-2000 ft-ért, csak mert megúnta valaki a színét.
)2003.05.24 20:13
én meg azért vagyok írigy. Amúgy arra sosem szabad írigynek lenni, hogy a másik gyereke mit hogyan csinál elõbb, mint a mienk, mert úgy is a saját porontyunk a legtökéletesebb.
Tuti éheztetem ezt a kölököt
szegénykém "csak" 10 kiló!
Vili minen repülõnél mondta, hogy "hú-bú-brrr"
2003.05.24 20:46

) 
!
? Édes lehetett Ármin
. Ja, megnéztem, cseresznyét ehetsz nyugodtan szoptatás alatt, csak nagy mennyiséget nem. De hogy mi számít nagy mennyiségnek? Én még pocakosan (kb. 8 hó) megettem vagy egy kiló meggyet, hááát nem mondom, hogy túl jól éreztem magam utána...
Megvan még neked a szoptatós anyukák étrendje táblázat? Ha kell, szívesen átküldöm.
. Nálunk az volt/van, hogy az üveges kaják fogynak jobban (bár mostanában néha eszik felnõtt kaját is). Én adtam neki a darabosat nyugodtan. Az ínyével szét tudta nyomni, az üveges kaják meg amúgy is puhák. Ha te fõzöl, akkor durván át lehet törni és kész. Még a darabok is masszírozhatják az ínyét. 









! 2003.05.24 21:27


2003.05.25 00:34
! ezen muszáj volt mosolyognom!
Hajrá!
Hogy ünnepeltétek? Mit kapott a kisasszony? Rékától is kapott valamit? Hogy megy a járás?
De nagyon tetszett neki is a sok propelleres nagy játék és a motor hangja. Ti hol mentetek be? Mi a fõépületbõl, de egy lélek sem volt, így nem tudtuk, hogy egyáltalán be lehet-e menni. Érdekes, hogy ilyen lazán vannak ott a dolgok...
és ekkor jön a nagy hiszti...


Ja és ilyenkor mindig nagyon elpirulok, nagyon égõ :0
2003.05.25 07:42
2003.05.25 13:04
2003.05.25 13:38
, amit írtál. Természetesen tudom, hogy ez a kiságyfogság éppen úgy nem jó megoldás, mint a kezére csapás, vagy az elfordulás, mikor már ötezerszer rászólt valaki hiába a csemetéjére, hogy nem szabad. Sajnos vannak azonban olyan esetek, amikor az ember lánya már egyszerûen tehetetlen, és ha nem tud jó megoldást, pillanatnyilag beéri a rosszal is, ha mûködik. Pl. kíváncsi lennék, te mit csinálnál Vilivel, ha pelenkázás közben eszébe jutna, hogy a világon a legjobb játék szétrugdosni a cicijeidet. Már a kakis popsi megtörlése is izgalmas feladat így, viszont a tiszta pelenka ráadása számomra megoldhatatlan. Szabadon engedhetném pucéran, de ez meg a rugdosás jutalmazása lenne, ami megint csak nem jó megoldás. Próbálkoztam az ilyen esetekre bugyi pelenkát is tartani itthon, de amikor Lackó bevadul, akkor azt is képtelenség ráadni. Ilyenkor fordult elõ, hogy betettem a kiságyába, és otthagytam 2-3 percre. Addig persze üvöltött, de utána olyan ügyes és együttmûködõ lett, hogy öröm volt pelenkázni és öltöztetni. Egyébként én azt figyeltem meg, hogy pontosan tudja a különbséget a bünti és az alvás-idõ között, bár el kell ismernem, tényleg utálja a kiságyat. Amióta velem alszik, ki vagyunk virulva mindkettem.
Élvezzétek ki alaposan!
Az tényleg gáz. Bocs, én nem akartam beledumálni, csak szíven ütött az a kemény hangnem, ahogy azt írtad, hogy ha nem értik meg, az téged nem érdekel, és hogy visszautasítod a kacatokat. Hangsúlyozom, nem az igazadat vitatom. Szerintem se kell egy gyereknek minden találkozáskor ajándékot kapnia a nagyszüleitõl, és az se kell, hogy az egész világ õ körülötte forogjon. Nem tudom, mennyit találkozik Dóri az Anyósodékkal, de ha nem napi rendszerességgel, akkor nem hiszem, hogy félre tudnák õt nevelni. Te vagy az Anyukája, és veled is van többet, mindenképpen az általad képviselt értékrendet fogja a magáénak tekinteni.
Igyekeztem pártatlanul leírni a történetet, minden résztvevõt õszintén szeretek, és látom sajnos mindkettõjük részigazságát. Csak azt kérdezem csendben, megérte?
A határokat meg könnyû megszabni, ha a szezonálisan éppen nem aktuális dolgokat elteszed a szeme elõl. Pl. amikor jó az idõ, és szandált kell felhúzni, eltünhet a félcipõ a szekrényben már öltözés elõtt, és nem hiszem, hogy keresni fogja. Én szörnyû voltam, képes voltam hisztizni azért, hogy decemberben fürdõruhában mehessek ovodába.
Anyám meg türelmes volt, és végül kötöttünk egy olyan kompromisszumot, hogy a fürdõruhára veszem a pulóverem.
Jó, ez extrém eset volt, de azért általában ha pl. pólót akart rám adni, akkor elém tette a pólóimat, hogy "melyik pólót szeretnéd felvenni kislányom?", és tuti nem mentem a szekrényhez, hogy inget akarok felvenni.
2003.05.25 13:56









A nyugodt hangú problémamegoldás, és a helyzet együttes elemzése számomra kicsit nehéznek tûnik egy 17 hónapos megátalkodott kölökkel...
Tényleg nem marad már, csak a viharos megõszülés.
2003.05.25 14:46
.
.
. Az egyszerûség kedvéért kettõ. A nagyoknak gesztenyés, Lucának barackos-meggyes rizs. Apa videózott, Luca elõször megfogni, aztán lefejelni
próbálta a gyertyát. Aztán kézzel-kanállal nekiesett, és végül még evett is belõle
. 







! 


2003.05.25 18:33
(mióta megtalálta a fütyijét, újabban a kezét is), ha egyedül vagyok akkor Vili kezébe adok valami érdekeset, amit tuti biztos nem fog eldobni. Eddig mûködik
2003.05.26 09:03
Köszi a bíztatást, nekem lesz 4 napom anyuéknál, amikor összekaphatom magam. Remélem elég lesz!
2003.05.26 09:25
2003.05.26 10:21







sok-sok-sok-sok-sok gyógy
-t küldünk neki! Neked meg sok-sok erõt az ápoláshoz! 


.. úgy látszik mi melegben házifogságra vagyunk ítélve...




... egyikünk sem aludt túl jól (ez egy nagyon finom megfogalmazás ám!), egész nap egyedül leszek, úgyhogy nem sok jót várok a mai napra ...
Csengus kb. 2 percet képes eltölteni úgy, hogy nem rajtam csimpaszkodik... 2003.05.26 11:13
, de csak néhány év(tized
) van köztünk!
Persze érdekes lett volna mindezt az évmennyiséget vékony gyertyákkal kirakni, összesen 154 gyertya kellett volna!
Az egész bulit kint a kertben tartottuk(persze napernyõvel!), ami nagyon hangulatos volt leszámítva a szomszéd telekrõl egy-egy fuvallattal átjövõ disznószagot!
A lényeg, hogy naggggyon jól éreztük magunkat.
, de majd legközelebb 2003.05.26 12:47
) foga van Hangának (alul 4, felül 2). 








, amit kiszerelt
. 2003.05.26 19:23
2003.05.26 20:23
Jéki(Réka), Bau, Cucasz (Luca)
2003.05.26 20:34
A dokid azért szeretné indítani a szülést, mert pici a baba? Ilyenkor még nem hogyni szokták, hogy növekedjen? Végül is õ az orvos, és Romival is jó kezekben voltál, nem? Szóval tényleg ne idegeskedj! Az indítástól meg ne félj! és sok-sok
. Kik voltak még a talin és egyáltalán milyen volt? Vissza: Gyermekek / magzatok kor szerint


| X EZT MÁR OLVASTAD? |
|
![]() |
|