Társalgó főoldal » Anyaságról » Válaszol a védõnõ

Kedves Adrien, Csi, Virág és Többiek!

Ez már egy jobban hangzó topik, ide nagyobb kedvvel jövök. Talán a kolleganõk is kedvet kapnak és akkor csak gyõzzetek kérdezni. Jó lenne, ha nem maradnék egyedül a válaszaimmal, mert persze én sem tudok mindent és lehet, hogy amit tudok, azt se jól, de igyekezni fogok.

Adrien!
A védõnõ "szolgálatait" lemondhatod, ha tényleg így szolgáltat, akkor sok értelme nincs is. De! Mi lenne, ha legközelebb azt mondanád neki a telefonba, hogy jöjjön ki, és nézzen meg benneteket.Meg hogy lennének kérdéseid, nem látogatna meg? Kíváncsi lennék, mit lépne erre. Egyelõre a védõnõi szolgálatok az alapellátásba tartoznak, és mindenki ahhoz a védõnõhöz tartozik, aki az õ lakóhelyén illetékes, függetlenül attól, hogy hová jár orvoshoz. Ez nem kis bonyodalmat okoz néha, fõleg nagyobb településeken, városokban. De nem jelenti azt, hogy így szolgáltassunk.
Nem titkolt reményem és vágyam, hogy ezzel a topiccal megpróbáljam kicsit felrázni a kolléganõket is, aki úgy szolgáltat ahogy leírtad - vagyis sehogy - azt is, meg azt is, aki nem úgy szolgáltat, hanem úgy ahogy kell.
Remélem egyszercsak idetalálnak. Addig is várom a kérdéseket, sziasztok: Kinga

Szia Kinga! Örülök,hogy megnyitottál,és gratulálok! Sok sikert kívánok a topikodhoz! Az én védõnõm nagyon rendes tudása is van,még sem tudtak igazából mit kezdeni a kisfiammal. Most 5 hónaposak vagyunk,és 1 hónapja hogy nem ordítunk! Nekérdezd meg mi volt a baj,mert én sem tudom. A választ keresem!? A védõnõm és az összes orvos aztmondta ilyet még nemlátott a pályafutása alatt. Megszületett, és alvásigénye nemvolt,most sincs. Ezt úgy értem hogy napi 1 óra!! MOstmár nemsírunk vígasztalhatatlanul. Mostmár azért sír mert ellett kényeztetve. Kérdésem mit lehet tenni egy ekkora babával hogy a hisztirõl leszokjon? Mert így 5 hónap után szeretnék már kicsit lazítani. Ezalatt azt értem,hogy pl kicsit magammal is törõdni nem a körmöm rágni hogy még mindíg sír.Köszönöm!!!!
Noémi.

Kedves Noémi!

Úgy érzem, kimerítetted a lehetõségeid tárházát, bár nagyon furcsának vélem, hogy egy ilyen pici baba ok nélkül folyamatosan sírjon. Elhiszem, hogy fáradt vagy, rád férne egy kis pihenés. Nem írtál a körülményeidrõl, arról, hogy van-e segítséged, vagy folyamatosan 24 órában csak a tied a gyerek. Mégiscsak azt gondolom, hogy végére kéne járni a sírás okának. Lehet, hogy Veled nincsenek rendben a dolgok, mármint halálosan ki vagy merülve, ezt a baba érzi rajtad, még jobban üvölt és az egész folyamat egy soha véget nem érõ történetbe megy át. Próbálj meg lazítani, kérj segítséget a családtól, menjetek el moziba, színházba, fodrászhoz, kozmetikushoz, vagy menj el egy jót sétálni, úszni. Ülj be egy könyvtárba, vagy menj el egyet tombolni - nem tudom, téged mi kapcsol ki. Próbálj rendszerességet vinni a baba és a saját életedbe is. Legyen meg az ideje az evésnek, a játszásnak és a pihenésnek is. És próbálj következetes maradni, bár ez tudom néha nagyon nehéz. Próbálj egyeztetni pároddal, vagy a nagyszülõkkel, hogy adjanak neked "szabadnapot", akár pár órát, amíg regenerálódsz. És ne hanyagoljátok el egymást a pároddal sem!
Egyelõre ennyi, bár lehet, hogy a fentieket már százszor kipróbáltad. Vígasztaljon, hogy ahogy nõ a baba, mindjobban leköti majd a környezete, és talán egyre jobban elcsendesedik. Addig is kitartást, üdvözlettel: Kinga

Kinga,
ha van valami ötlete az ember lányának, lehet írni? Mert nem akarok belekontárkodni a topicodba.

Virág

Kinga
Köszönöm a választ! Hidd el rengetek orvoshoz elvittem rengeteg vizsgálatra és hál istennek mindent rendben találtak! Aztmondták õ ilyen túl kell élni majd az idõ múlásával javul. Velem minden rendben bár volt idõ mikor a gyerekkel együtt sírtam a tehetetlenség miatt.De köszönhetõen a családomnak,ezalatt értem a férjem a szüleim a férjem szüleit, sokat segítettek. Az orvosok, és védõnõk azon csodálkoztak hogy nemestem mély depresszióba. Nincs bezártságérzetem és kismamadepressziom sem.A férjemmel is csinálunk külön programot. Rengeteg barátom van és sok kismamával tartom a kapcsolatot,tehát nem gyerek nélküli kikapcsolódásra vágyom hanem arra hogy vele együtt de hiszti nélküli napok. Tudom hogy ellett kényeztetve,és ez a baj, és errekeresek kiutat. Ezalatt azt értem hogy pl fõzni takarítani tudjak mellette,mert ezek eddíg még mindíg nemmennek kettesben. Állandó odafigyelést igényel.Egyedül nemjátszik el,folyamatosan foglalkoztatja magát. De nemis ez a baj csak annyi hogy vegye tudomásul, hogy anyának más dolga is van. Lehet hogy tévedek de ha a dolgok egymásutáni történésére emlékszik, akkor tul.képpen ezt is megkéne hogy értse.? Tehát hogyan szoktassam le a hisztirõl? Mit csináljak hogy egyedül ellegyen? Hagyam sírni? de meddig? Nincs napirendje összevissza alszik. Nemvált be pedig próbálkoztam vele. Iszonyatosan öntörvényû. Kérlek nyugodtan írd le ha bennem látod a hibát. Bár úgyérzem mindent megtettem. Lehet hogy ez is baj? Nemszabad ennyire komolyan venni? Hagyni kell hogy õ legyen az úr a házban? Elõre is köszönöm a választ.
Noémi.

Noemi, 5 honapos babat nem lehet elkenyeztetni! 5 honaposan meg nincs fogalma arrol, hogy o es te ket kulon leny vagytok. Meg nincs enkepe, azt hiszi, te is a resze vagy, ha ehes, szomjas, melege van, dedelgetesre vagyik, csak jeleznie kell es minden megoldodik. Ha megsem igy tortenik, akkor nagyon elkeseredik, hiszen neki minden azonnal kell. Nem tud varni, nincs turelme, ezeket a dolgokat meg nem ismeri. Ha valaki teged usznitudas nelkul bedob a mely vizbe, azzal hogy mindenki tud uszni, neked is tudni kell, akkor arrol azt hiszed, megorult. A babad ugyanugy nem tud uszni es ezt ugye te sem varod el tole, de o meg ugyanugy nem kepes rad tekintettel lenni, mert fogalma sincs hogy TE nem vagy ö!
Az hogy a vedonod vagy a doki meg nem lattak ilyen, nem jelenti hogy nincs. En ismerek ilyen babat, es elismerem, nem konnyu a mamajanak. De az a baba mar 1 eves mult es igen szepen kinotte a siros korszakat. Annak a mamanak a dokija azt mondta, ez egy nagyigenyu baba (high need baby cimszoval sok angol oldalt talalhatsz), ezt tul kell elni. Amikor nagyon kiakaszt, gondolj arra, hogy te ezt a babat nagyon akartad, nagyon szereted es o is nagyon szeret teged, es meg jobban fog szeretni kesobb, de ezert most kell megdolgoznod, amikor annyit dedelgeted amennyit o kivanja es nem rogzul benne az a meggyozodes, hogy ez egy rossz vilag, mert ha szuksegem van valamire, senki nem segit rajtam.

Idike! Igazad van,és köszönöm jó tudni,hogy más is jár ilyen "ciõben".Csak nehéz,de ilyenkor nekem is az jut eszembe,hogy majd kinövi, és hogy mennyire vártam õt.Nagyigényü baba?,ez mégis mit jelent? Sajnos nemtudok perfekt angolul. Az a babuci akit te ismersz milyen emberke? Mert azzal vígasztalnak hogy az én fiam egyéniség lesz,miután már most is az. Nagyon okosak az ilyen babák állítólag.? Rengeteget dédelgetem de erre meg aztmondják, hogy mimóza h....-gyereket csinálok belõle. Persze könnyû ilyet mondani olyanoknak akiknek jó gyerekük van,és nemis értik miért sír ez a gyerek annyit. Egyébként nagyon ügyes,jólfejlett baba.
Noémi.

Kinga te vagy a Makai Kinga védõnõ,aki a babanet nyitólapján,most bemutatkozik?

Az emlitett baba a hugom kisfia es zsenialis. Muzikalis, ha zenet hall razza a segget, tapsol es rohog, ugyes, okos es gyonyoru . Nem vagyok elfogult egy cseppet sem! Amikor megszuletett, a hugom mindenben az en tanacsomat kerte, mert az en gyerekem a nevelesi konyvekben leirt mintagyerek, babanak evett es aludt, elso sirasat 3 honaposan hallottuk, az elso oltasnal. Az ejszakat 2 honaposan ataludta, 7 honaposan ment kulon szobaba, azzal sem volt gond. Amit eletettem megette, osszesen 2x hanyt eddig pedig mar 4 eves. Nem valogat, nem allergias. Nem hergellek tovabb, a hugom az en peldamat akarta kovetni, hiszen akkor az o babaja is ilyen lesz. Nem lett! Azota tudom, hogy nem en voltam a mintaanya (korabban volt nagy mellenyem, hogy mindent jol csinalok), mert szegeny hugom mindent ugyanugy csinalt es megis. Az o babaja hasfajos volt, habos zold kakik jottek hetekig, ot mar mindentol eltiltottak, szinte semmit nem ehetett. En azt ettem vegig amit akartam. Eljutottak odaig, hogy ki kellett fejje az elotejet es csak az utana jovot adhatta a babanak. Ez pl a habos zold kakin javitott. Szoval nem te vagy a rettenetes anya, a kisbabad nem egy szorny, csak ilyen. Nagyigenyunek azert nevezik, mert sokat szeret kezben lenni, sok dedelgetest igenyel. De ezt ki fogja noni. A hugom dokija azt mondta neki: minden gyereknek van egy karbanleves-mennyiseg amire szuksege van. Ezt vagy csecsemokoraban vagy kesobb igy vagy ugy kiharcolja maganak. Te valaszthatsz, mikor akarod hurcolni, 6 kilosan vagy 16 kilosan! Szerintem a 6 kilos konnyebb.

idike!
Ha most elmondom,hogy az én kisfiam is milyen ügyes,és milyen dolgai vannak,akkor megkérdeznéd miért panaszkodom? De az igazság az hogy az egésznapos sírása,hisztilye a kiborító,meg az állandó készenlét mert õ egyedül nincs el.
A születése könnyen ment leszámítva,hogy beszorult a szülõcsatornába. Ezután az állandó sírás következett,amire már bent felhívták a figyelmemet. Hazajöttünk,és a férjem meg a szüleim 24 órás készenlétben segítettek nekem de még 4-en is kevesen voltunk hozzá.Szörnyû volt nemtagadom. 3-hónapig tartott. A változás annyi,ami azért nem kicsi,hogy az éjszakákat végigaludta 1 hónapos korától és ráadásul addíg sírt amíg át nem vittük a saját szobájába az ágyacskályába,nemakart velünk aludni. Azóta ami biztos, az az esti fürdés,evés,és a rögtön beájulás. De gondolom ez azért van mert egésznap elfárad ugye mert nemalszik. Lehet hogy ezért hisztiske egésznap. Tudod mi hozta el a változást? Elvittem talpmasszázsra. Hihetetlen volt. A hölgy elmondta hogy a terhesség alatt mik történtek velem amik rá kihatással voltak. Elmondta,hogy a születés közben oxigén hiánya volt ami lelkileg megrázta,valamint az is hogy kislányt szerettem volna. Mostmár magát adja és kiharcolja magának a helyét.Mindehez társult egy erõs jellem,akarat,makacsság. Na jó kicsit talán eltúlozta mert már valamivel jobb a helyzet. PL: Már nem ordít a babakocsiba ha sétálni megyünk (10 percig már bírja). A kocsiba is egész jól elvan persze csak az ölemben. Szóval aztmondod.hogy õ a karban létet letudja egyszerre? Milyen jegyben született? De imádni való kicsi manó!!!! Már 4hónaposan kinõtt 2 foga,és ha fogjuk a kezét megy! Áll mint a cövek a babakocsiba, ülve sétálunk. Szóval ügyike.
KÖSSZIKE A SEGÍTSÉGET!
Noémi.


KINGA!!
Azért kiváncsi vagyok a te véleményedre is!
Noémi.

Noemi,
Az en legnagyobb fiam is hasonlo volt, azt leszamitva, hogy o ket eves koraig csak akkor aludt ejszaka, ha az oltas utan megkapta a Germicid C-t! Ez osszesen talan ha 4 ejszaka volt?! El is telt 8 ev, mire ujbol gyereket mertem vallalni! Egyebkent azota is "nagyigenyu" gyerek, igyenyli a "csak vele foglalkozast", de amugy tehetseges kisordog, gyonyoruen klarinetozik, 3 idegen nyelvet tanul (tudom, sok egyszerre, de igy hozta az elet), es ami a lenyeg, egeszseges!
Sejtem mit erzel, en is kirittam a babakocsit csevegve tologato kismamak kozul: mentem a fube futni a babakocsival, hogy elaludjon Dani!
Nemsokara tul lesztek ezen a nehez idoszakon, 1 eves koraban mar sokkal onalobb lesz!
Cipeleshez nem jon be nalatok a hordozokendo? Ugy legalabb a kezed szabad!

Itt van a "high need baby" Dani, es a ket kisoccse!



Zsuzsi

Kedves Védõnõ és D.Zs. (téged azért szólítalak meg, mert a másik topikban ott volt a babád vödrös képe)!

Azt kérdezném, hogy tudja-e valaki, mire jó a Tummy Tub? Nem akarok ezért külön topikot nyitni, gondoltam, itt jó helye lesz.
Tehát az elõnyeivel nem igazán vagyok tisztában, viszont nekem úgy tûnik, hogy kb. 10ezer forintért árulnak egy átlátszó vödröt, amibe belerakhatom a gyerekemet fürdeni, jó, nem esik el benne a gyermek, viszont rendesen megmosdatni sem tudom, ha éppen akarnám.

Mert épp néztem a képeket róla, hát... beletesznek újszülöttet is, aki még símán elsüllyed, tehát mindenképp fogni kell, meg nagyobbakat is, több éveseket is, akiknek biztos poén egy darabig, de igazából nem értem, hogy mi benne a pláne. Az anyaga? a bababarátisága (aszongyák, olyan mint az anyaméhben... ha lefedem és fejjel lefelé fordítom, akkor talán, de ki akarja ezt megtenni?!)?

Ha valaki meggyõz, akkor én még az is lehet, hogy megveszem!
Elõre is köszönöm.

üdv
Rapsonné

Zsuzsi, nagyon szepek. Ugye a legkisebb otthon szuletett?

Noemi, latod, megint mondtal ket dolgot, ami fontos lehet. A szuleteskozi oxigenhiany es a terhessged alatti elegedetlenseg, mert kislanyt vartal. Azt hisszuk, hogy a
babak csak erzelem nelkuli kis lenyek, feher lapok, amikre majd irunk. A legujabb kutatasok szerint a par oras ujszulottek is kovetik az emberi arcot, jobban mint barmi mas kepet es par ora alatt megismerik az anyjukat. Mar a mehen belul tanulnak, tapasztalnak es biztos vagyok benne, hogy nagyon sok dolgot nem tudunk meg roluk. A hugom kisfia a kinai horoszkop szerint lo, raadasul tuzlo es mivel a tied csak 7 honappal fiatalabb, a tied is az! Akaratos, eros jellemek, viszont jokedvuek (majd kesobb ezt is megtapasztalod ), tarsasagkedvelok, intelligensek es erdekesek. A zodiak horoszkop szerint pedig bak, akaratos, fejjel megy a falnak. Bar a zodiak szerint az en kisfiam is bak, csak 2 nap (es 3 ev) kulonbseg van koztuk, de nem lehetne ket kulonbozobb termeszetu gyereket talalni. Bar az enyem sem egy tedd_ki_hadd_huljon tipusu gyerek .
Szoval ha elemezed a helyzetedet, vegulis nem is olyan rossz, nem igaz? es sokkal jobb lesz. A felallast en meg nem eroltetnem, ha kinyomja magat az mas, de azt se nagyon engedd neki.

Noémi!

Itt vagyok és nagyon örülök, hogy ennyien bekapcsolódtak a témába (Virág, remélem Neked is válaszoltam ezzel, a topic nem az enyém, csak én indítottam, úgyhogy hajrá mindenki,nyugodtan szóljál bele!)
Az az igazság, hogy Idikével nagyon egyet értek, nagyon jól fogalmazza meg a problémádat, nem is nagyon tudok mit hozzátenni. Az biztos - és ezt a körzeti tapasztalatból tudom - hogy rengeteget (ha nem mindent ) számít az, hogy egy gyerek mennyire "várt" gyerek, hogy annak mennyire örülnek a szülei, hogy a terhesség milyen lelkiállapotban zajlik stb. Egész más egy kiegyensúlyozott, nyugodt terhességbõl született baba, mint egy elidegeskedett, zavaros, nyûgös terhességbõl születõ esetleg nemvárt baba. Pszichológusok elemezték a témát, állítólag a toxémiás terhesek jelentõs része mélyen tudatalattiban negálja a babát. Ez elég meredeken hangzó dolog, de nem elképzelhetetlen. Tesztekkel tudták bizonyítani ezt az állítást. Szóval visszatérve a Te problémádhoz, valóban nem várható el minden öt hónapostól, hogy szépen órákig eljátszogasson és utána csöndben elaludjon. Persze vannak ilyen babák is, de ez nem általános. Az öt hónapos még nagyon kicsi, még nagyon védtelen és még nagyon szûk a mozgástere. Hamar elunja megát és igényli a társaságot, a változtatást. Valaki említette a hordozókendõt, lehet, hogy meg kéne próbálnod. Nekem az is bevált, hogy fõzés közben felültetem a pultra a hordozóba a babát, így mindig láthat engem, tudok neki beszélni, meg is tudom érinteni stb. Persze ez se mûködik órákig, de egy darabig jó. És azt is gondolom, hogy a jelenség, amit leírtál az elsõ gyerekek esetében gyakoribb. Egyrészt, ilyenkor az ember még tapasztalatlan, és kétségbeesve próbál megfelelni mindennek egyszerre. És még nem tanulta meg, hogy az élete megváltozott és már nem lesz olyan, mint azelõtt volt. Ez mindenkinek egy szokatlan helyzet, új és sokszor nagyon nehéz. Ilyenkor sokszor úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk megfelelni az elvárásoknak, szeretnénk mindent úgy csinálni, ahogy eddig és rá kell jöjjünk,hogy nem megy. Aztán ki mennyire tud szétszakadni, vagy lejjebbadni - de rájövünk, hogy nem fog menni úgy, ahogy eddig. És nem is kell. Mert közben olyan kincset kaptunk, amit nem lehet "feláldozni" holmi mosogatás, takarítás, vagy fõzés oltárán! Úgysem csinálja meg helyettünk enki, de semmi nem történik, ha egy kicsit késõbb fog elkészülni. Azt írod, a családod nagyon megértõ és támogató, biztos õk sem várják el tõled, hogy folyamatosan ragyogjon a konyha és pont délben legyen kész a kaja. Ne tedd túl magasra a lécet magad elõtt! Hidd el, olyan gyorsan elszállnak a hónapok, az évek, hogy a sok aggódás, meg tennivaló közt nem marad idõnk arra, hogy igazából figyeljünk a gyerekre. aztán csak azt vesszük észre, hogy hoppá, a gyerek ovis lett. És hová tûntek az elsõ hónapok nyüglõdései? Ó, de jó lenne, ha még olyan pici lenne és a karomban tarthatnám és szagolhatnám a jó kis babaszagát! A fene bánná a konyhát, meg a takarítást! Hát én most elhatároztam, hogy harmadik gyerekemet nem hagyom olyan gyorsan felnõni. És lesem minden mozdulatát és alig várom, hogy nyekeregni kezdjen, mert akkor gyorsan felkaphatom! Nem jó sürgetni az idõt, úgyis nagyon gyorsan múlik. Emlékszem, Barnabás fiam hasonló nyügis baba volt, nem bírt ki egy percet se a járókában, álllandóan foglalkozni kellett vele. Alig vártam, hogy forogni, ülni, menni kezdjen. Aztán olyan gyorsan 4 éves lett, hogy csak kapkodom a fejem. És nem emlékszem, hogy milyen volt, amikor elõször hasrafordult, hogy mikor állt fel és egyáltalán! Réka pedig olyan jó kisbaba volt, hogy szinte észre se vettük, úgy elröpült az elsõ két év. Hát most Borkát kifigyelem. És nem hagyom! Mert kevés ehhez fogható szépség van az ember életében, mint amikor pici gyerekek veszik körül. Úgyhogy kitartás, válts szemléletet, örülj a babádnak, ne legyél megsértõdve rá, tegyél a kedvére, hátha rendezõdik a helyzet. Ha meg nem, akkor is a fene bánja, hidd el, úgy is hamarabb eljön a függetlenedés ideje, mint ahogy azt valaha is gondolnád! És erre a pár hónapra is csak úgy fogsz visszagondolni, mintha nem is lett volna!

Kedves Névtelen!

Igen, én vagyok Makai Kinga, aki bemutatkozom a nyitólapon!
( A chat-en Bingi-ként talákozhatsz velem)
Sziasztok: Kinga

Kedves Kinga!

Elsõ babámat várom aki, 13 tehes Pocaklako.
29 éves vagyok és egész életemben erre vártam. Tervezett baba.Sajnos az eddig eltelt hetekben nem voltam valami jól,állandoan rosszul voltam.Éjszakánként nem tudtam aludni.Ami nagyon bánt ,hogy iszonyú hisztis vagyok,semmi nem jó,a férjemmel mindenen veszekednék.Külföldön élunk, még minden és mindenki idegen,gondolom ez is rányomja a bélyegét a hangulatváltozésaimra. Nem ismerek magamra...
Olvastam,hogy nagyon fontos ,és a késöbbiekben is kihat a baba viselkedésére, hogy hogyan viseljük a terhességet.
Azt szeretném kérdezni hogy a terhesség melyik szakaszában kezdi a baba igazán érezni a mama "idegeskedéseit??

Válaszodat elõre is köszönöm!

Bori

KEDVES Kinga, Idike, Zsuzsi!
Nagyon szépen köszönöm mindhármotoknak a segítségét! Igen lehet hogy nekem túl nagyok az elvárásaim magammal szemben.Mindíg maximalista voltam abban amit csináltam, és most ebben a helyzetben nemértettem meg hogy hol a hiba? Irigykedtem más anyukákra,hogy nekik miért sikerül mindent egyedül csinálniuk ,és nekem miért nem? Most végkép belátom hogy nincs baj az én tündérkémmel,csak õ ilyen "nagyigényû gyerek",szegény anyukám,és a családom rongyosra beszélte a száját hogy Domikám más mint az átlag jó gyerek és netörõdjek semmivel csak a picivel,mert õk segítenek amíg csak kell. Isten ments,hogy bármirõl lemaradjak ami vele történik. A kengurú és az egyéb hordozók nemváltak be mert a mozgásigénye órisi és ezekben nemérzi jól magát.Egyébként az hogy meghatározó hogy mennyire várt gyerek, hát nemtudom? higgyétek el hogy mi nagyon vártuk!!!!! A terhesség alatt folyton arrol beszélgettünk,hogy ha igaz az,hogy a lelkiállapottól függ a baba nyugottsága akkor ez egy nagyon nyugis baba lesz. Az én fiam minden ilyen "tényt" felrúgott. Hiába beszéltem hozzá rengeteget míg pocaklakó volt,a hangom nemnyugtatta meg. Állandóan egy bizonyos dallamot játszottam neki, szülés után mégjobban ordított mint a sakál mikor lejátszottam. Szóval lehet hogy ez másnál bejött nálam nem. Kiegyensúlyozott terhességem volt,ezt bizto állítom. Értitek már miért nemértettem ezt a helyzetet? Én örülök a babámnak,és pont azért keresem a megoldásokat,hogy neki jó legyen! Azért,hogy boldog kis lurkó legyen mint amilyen az én gyerekkorom is volt. Sokáig nemgondolkodtam másodikon,de mostmár talán mégis. Vele biztos könnyebb lesz, mert õ már a második és nemilyedek meg,ha sírósabb lesz az átlagnál. Dominik mindezt leszámítva jókedélyû baba. Folyton vigyorog és 2 hónapos kora óta hangosan kacag szinte már attól is ha csak ránézek. De ez biztos annak a jele,hogy sokat foglalkozok vele,és nemhagyom sírni?.


Idike!
Tûzló? Miben más?

Noémi.

Kedves Bori!
A fenti írásomat neked is alyánlom,mert én mindent megtettem (nyugodt terhességem volt)mégis síróska. Lehet hogy a tiéd ettõl függetlenül nyugis lesz. De természetes hogy az elején hisztisebb vagy. Ahogy múlik az idõ megszokja a szervezeted az új"helyzetet".Minden visszaáll a régi kerékvágásba csak apocid növekszik majd,meg az öröm!
Noémi.

Rapsonne,
A Tummy Tub-rol van egy topik. Azt hiszem 5500 forint, es akinek van, nagyon isteniti! En maradok az arany kozeput, neha kiskad, neha vodor ! Ma reggel epp a vodor volt a soros! Hatarozottan elvezi a gyerkoc, viszont en nem tudnek lemondani arrol az elmenyrol, amikor egy teli kiskadban "fut" a baba, es meg a plafon is vizes lesz! Valahogy azt kar lenne kihagyni!
Ja, es ha meglatja a kezet (a viz alatt), be akarja kapni, ugyhogy nem art resen lenni a vodros pancsinal, mert siman belebucskazik a fejevel a vizbe! Ami jo benne, hogy az egesz teste vizben van, es baromi edes ahogy tronol a dezsaban!

Idike,
Igen, Miki otthon szuletett! Latszik rajta? A legnagyobb "schopfmereis", a kozepso pedig a francia rivieran szuletett korhazban!

Zsuzsi

Noémi!
Én csak annyit írnék, hogy az én kislányom is ilyen volt, mint a te kisfiad. Egészen 9 hónapos koráig szinte soha nem tudtam rendesen megcsinálni semmit, hacsak nem kötöttem õt magamra a kendõben. Amikor aztán megtanult ülni, majd egész gyorsan mászni, állni, menni nagyon leszakadt rólam. Anyósom állandóan azzal jött, hogy elkényeztetem, mert szinte mindig a kezemben volt, mindig foglalkoznom kellett vele. De mára olyan jól eljátszik egyedül is, nem igaz, hogy nem lenne egy önálló emberke. Pedig tényleg "nagyigényû" volt.
Ha tudsz, akkor szerezz be egy kendõt. Szerintem minden nagyigényû babát kendõvel lehet "túlélni".
Kitartás!
Menta

Szia Kinga!

A segitségedet szeretném kérni ahhoz,hogy hogyan tanitsam meg a 2,5 éves gyermekemet köpni fogmosás után?

Elõre is köszi a gyors választ,
Zsuzsi

Szia Zsuzsi!

Igaz, nem engem kerdeztel, de en azert irok Neked!
Kezdenem azzal, hogy majd ugy is hamarosan megtanul...es hogy amig nem tud, inkabb fogkrem nelkül mossad a fogat, a lenyeg a fogmosas. Ebben a korban meg nem esznek (ha a szülö nem vezeti ra öket) olyan sok edesseget. Nem kell annyira felni a fogromlastol.

Ugy tudnam elkepzelni, hogy fürdes közben mar ugyis vizes, es föleg, ha csak sima vizben fürdeted, meg a fürdövizböl is "ihat" ha megtörtenik veletlenül. Es poharat adni neki es mutatni, hogy Te hogyan csinalod.
Nem emlekszem mar, Aaron mikor is tanult meg köpni, de kb. ennyi idös lehetett. Tehat lehet, hogy hamarosan mar magatol is megtanulna...

Kryss

Szia Menta!
Köszönöm a hozzászólást. Én is arra gondoltam ha kicsit önállóbb lesz jobban elfoglalja magát. Örülök,hogy azt írtad nem lett elkényeztetve,és így is önálló lett. Az én fiam is sokat van kézbe,nekem is sokan mondják,hogy elkényeztetem?. Persze ezeknek az embereknek "jó" gyerekeik vannak.


Miért nem foglalkoznak kicsit többet a mi"problémánkal?, a nagyigényû babákkal? Ez ugyan olyan fontos dolog annak aki ezt megéli,mint annak,aki pl: a szoptatással,vagy az altatással küszködik. Márpedig én rengeteg helyen megfordultam a sírás miatt,de ilyen,vagy ehhez hasonló kifejezéssel még nemtalálkoztam. Sõt eggyáltalán mégcsak tanácsot sem tudtak adni,de azt sem mondták hogy másnak is van ilyen gondja. Én errõl a dologról itt hallok elõször, és tõlletek kapom az elsõ biztatásokat azzal kapcsolatban,hogy márpedig "SÍRÓS BABÁK VANNAK!!" és kifogják nõni ez nem betegség ,és nem kell tovább kutatnom a miértek között. Köszönöm az eddigi,és ezutáni hozzászólásaitokat,és a lelkesítést!

Noémi.

Noémi!
Bizony vannak sírós babák. Fiam is eléggé nagyigényû, de én nem tudtam hogy ez másképp is lehet. Gábor 7,5 hónapos, talán mostanában kezd eljátszani a földön egyedül, most is éppen ott van és gyakorolja a felülést és mászást, de még egyik sem tökéletes. Bizony sok a hiszti, újabban a fürdést is 2 perc alatt lezavarom, mert mindig fel akar állni és ha nem engedem oltári balhát csinál. Az hogy ha valami nem sikerül elsõre, másodjára akkor nagyon el tud keseredni. Õ is hasfájós volt, de még most is sokat igényli a kézben levést. Nappal jól alszik, éjjel meg mostanában óránként ébred és félálomban sír. Talán a homeopátiával érdemes lehet megpróbálkozni, hogy egyénre szabott bogyóval lenyugszik, bár ehhez nem értek, de valahol van egy homeos topik. Egy próbát talán az is megér, csak sajna nekem most felesleges 5000 forintom nincs egy beszélgetésre (állítólag másfél órás), de nagyon sokan istenítik. Ha gondolod próbáld meg!

puszi
sasha

Bori
Nyugalom! Tudom, könnyû ezt mondani.
Én sem ismertem magamra a terhességem alatt, a kedvenc esetem az volt, hogy dühömben a földhöz vágtam egy Nutellásüveget, ami persze ripityára tört a szõnyegen...Aztán meg azért hisztiztem, hogy takarítanom kell...Sosem voltam az a dobálózós fajta, de terhesen vagy földhözcsaptam mindent, vagy aludtam. Mindekét gyerekem "relatív" nyugodt, kiegyensúlyozott baba.
Én azt hiszem, hogy nem ezek a hisztirohamok okoz/hat/nak a babának gondot, hanem mondjuk egy trauma, egy válás, vagy valami külsõ, komoly behatás miatti idegeskedés. Persze ez az én magánvéleményem.

Kinga!
Jó, hogy rendelsz!
Ma pakolásztam a gyógyszereimet, és arra gondoltam, hogy megkérlek, légyszi' írj egy listát majd arról, hogy mit kell tartalmaznia egy itthoni babapatikának, esetleg egy úti-patikának, feltéve, ha van köztük különbség.
Biztos van olyan dolog, ami nekem eszembe sem jut. És szerencsére nem nagyon ismerem azokat a szereket, amiket egy kisgyerek szedhet.
Eddig sem volt itthon sok gyógyszer, úgyhogy ráér akkor, ha lesz egy kis idõd
Köszi
Csi

Sasha!
Igen én is hallottam a homeopátiáról,és készítményeirõl.
Ugyan ilyen vizsgálaton még én sem voltam,de valaki ajánlására kipróbálltam egyet,ugyanis ezeknek a szereknek mellékhatásuk nincsen,tehát ha nem is használ,ártani biztosan nem fognak(ennek utána érdeklõdtem),másrészt recept nélkül kapható a patikákban. Nekem az éjszakai alvásra ajánlották,de õszintén szólva nekünk nemvállt be. Mondjuk aztán késõbb az éjszakákkal nem volt gond. De aki nekem ezt ajánlotta annak 100%-osan bevállt. De mi nemvagyunk ilyen szempontból mérvadók,mert az én kicsimet még a Germicid-c sem nyomja el pl az olltások után,vagy ha beteg.Ha gondolod szívesen megadom a kúp nevét. Szerintem egy próbát megér. Most nem vagyok már biztos benne,hogy mennyibe kerül,de ha jól emlékszem elég borsos ára van.

Puszi
Noémi.


Kinga!
Hová tüntél?
Noémi.

Noémi

Azt hiszem azt a kúpot amit most irtál tegnap váltottam ki. Viburcol. Mennyi ideig használtátok? Mert a mellékelt papírkán rajta van, hogy a készítmény adagolása elején fellébhet átmentei állapot "romlás" (nem pontosan idéztem). A patikában mondta a nõci, hogy nagyon-nagyon sokan viszik és eddig mindenki dicsérte. Tegnap beadtam neki az elsõ adagot este és "csak" 3x ébredt éjjel, de ebbe nem számoltam bele az altatás utáni 20 percenkénit felsírásokat másfél-2 órán keresztül. De úgy látom, hogy az 5. fogacska nemsokára áttöri az ínyét, mert már látszik neki, de még nem érezni. Ha jól olvastam ez a Vibrucol fogzásra és lázas-láztalan nyugtalanságra van. Végülis egy próbát megér, mert ha használ még az is elõfordulhat, hogy 9 hónap után végre átalszom az éjszakát (A terhesség utolsó hónapjában már nem tudtam aludni)

na puszi
sasha

Sasha!
Igen erre a kúpra gondoltam én is. Mi nemsokáig használltuk,mert az éjszakával nem volt sokáig gondunk.(ezalatt azt értem,hogy 2 dobozzal vettem meg, és a második felét el sem használltuk). Aztán az is lehet,hogy ettõl állt be csak annyira rövid volt az idõ hogy fel sem tûnt. Igazából mi azért szedtük mert nyugtalanul alszik. Kúszik állmában,és ha az ágy végére ér akkor nyüszögni kezd.De ez a mainapig elõfordul,de mondjuk neki elég ha visszahúzzuk és alszik tovább. Így én is járkálok 4-5 alkalommal egy éjjel,de szerencsére ettõl nemébred fel. De lehet hogy kikéne próbállnom nekem is mégegy kúrát hátha mostanra bejönne. Kiváncsi vagyok nálatok mennyire lesz sikere,és mennyi idõ után? Gratula az 5.fogacskához! Nekünk is van 2-ttõ. Mennyibe kerül most a kúp?

Puszi,és remélem jó allvást,az az Ébredés nélküli alvást kívánok!!
Noémi

Lányok!

Nem tûntem el, csak egyszerûen nem volt hajlandó a gép feltenni a válaszaimat. Eléggé elkenõdtem, mert tök sokat írtam, aztán minden eltûnt. Tehát:
Zsuzsa!

Nem késtél el a köpni tanítással. Az oviban is ez a kiscsoportos program, elõször ráadásul szárazon. Vagyis próbáld felfujatni a száját, aztán fújjatok gyertyát, szájharmonikát stb. Aztán próbáld ugyanezt sima vízzel, fogkrém nélkül. Tudod, egyáltalán nem könnyû ezt megcsinálni ennyi idõs korban, úgyhogy ne legyél türelmetlen. És végül is az sem baj, ha lenyeli a fogkrémet, a gyerekfogkrémek erre vannak kitalálva.


Bori!

Neked is nagyon sokat írtam, de az is elszállt. Nyugalom, az állapotod több szempontból is "más állapot". Külföldön vagy, ami épp elég lenne magában is, ráadásul terhesen. Adj idõt magadnak, magatoknak. Az összeszokás nem megy egyik napról a másikra. én igazán akkor hittem el, amikor elkezdtek mozogni, onnantól lett a mi kapcsolatubk valami egészen különleges, bensõséges, olyan, amilyen csak egy anya-magzat kapcsolar lehet. Mindenkinek vannak nehezebb napjai, rosszabb idõszakai. Ne légy türelmetlen, kilenc hónap pont elég ahhoz, hogy ráhangolódj a babára.

Csi!

A házipatikát átgondolom, hamarosan összeszedem, amirõl gondolnám, hogy fontos lehet. Most sajnos mennem kell, mert Réka beteg, és Borka sincs ma túl jó formában, most is itt lóg a kezemben.
Sziasztok: Kinga

Kinga!

Próbáld ki, hogy megírod a válaszokat Notepad-ban vagy Wordpad-ben, elmented és csak utána csatlakozol föl a netre és másolod fel az írásaidat. Így nem szállnak el akkor sem, ha valami gond van a nettel.

Jobbulást a mazsoláidnak!

Iboly

Iboly!

Köszi a jótanácsot, alkalmazni fogom!
Kinga

Kedves Védõnõ és más tapasztalt anyukák!

Elõbb tudtam meg, hogy van ez a topic mint olvastam. Kigondoltam miben fogok itt segítséget kérni, belépek és látom, hogy nagyon hasonló téma van már itt jól körüljárva. Azért én is leírom mi a gondom.
Elõször is nekem is van egy ilyen " nagy igényû" babám, aki már 28 hónapos. Már semmi gond nincs, pedig az elején gyakran kiborultam a sok sírástól. Hasfájós volt a lány és ezért vagy sem, de egész nap sírt ezért egész nap kézben volt. Emlékszem volt olyan nap, hogy napközben 20 percet aludt összesen, azt is kézben. Szerencsére az éjszakát nagyon hamar gyönyörûen végigaludta. Késõbb is rengeteg foglalkozást igényelt. Mindig azt hittem, hogy én vagyok a béna,hogy nem tudok több dolgot egyszerre csinálni (pl. gyereknevelés és háztartás) de most kezdek megnyugodni, hogy talán mégsem velem volt a baj. Ez csak egy kitérõ Noémi megnyugtatására.
A második babám 1 hónapos és talán nem ugyanolyan vészes a helyzet mint az elsõnél volt, de hasonló. Eddig még megoldottam, mert a szüléstõl kezdve egészen máig folyamatos nagymama ügyelet volt itthon. Mától apával vagyunk a 2 lányra, hétfõtõl napközben egyedül. És itt kezdõdik az én igazi problémám. Rettegek, hogy mi lesz velünk. Tudom, sokan ezen mosolyognak, de aki próbálta milyen egy bõgõmasinával, talán megérti mit érzek. Hosszan szopik a pici és nem tudom addig mit fog csinálni a 28 hónapos Emesém. Ti hogyan csináljátok, mikor kb. 5 perce szépen szopik a kicsi és a nagy miatt ugrani kell? Otthagyjátok a kicsit kaja nélkül csalódottan ordítva? Vagy a nagy várjon? (Ha pisi van, akkor nem várhat.)Ha végiggondolom egy reggelemet, akkor is megijedek. Csenge (a pici) elkezd szopizni, közben valamikor Emese is felébred. Odajön hozzánk, de hamar megunja és lelép. Csenge sokáig szopizik, utána fejnem kell, (mert már 2 mellgyulladáson vagyok túl) közben Csenge már ordít és én még pizsmában vagyok, pizsmában van Emese, nem regelizett Emese, nem reggeliztem én, de talán még pisilni sem volt idõm. Próbálok idõt szakítani magamra és Emesére, de közben Csenge vigasztalhatatlanul ordít. És ez még csak a reggel. Ebédet fõzni esetleg elõzõ este tudok, ha a férjem besegít. Ha Emesével is szeretnék foglakozni, házimunkát el lehet felejteni. Ez még rendben is van, nem zavar a mosatlan, de ha a kicsi ordít és állandóan kézben akar lenni, akkor nem tudom mit kezdek Emesével. Arra gondoltam, hogy hagynom kell majd sírni és akkor lehet, hogy meg is tanulja egyszer, hogy anyának más dolga is van, de félek, hogy nem fogom bírni. Ma is kint voltam vele az udvaron és ha nem mozgattam a babakocsit, akkor üvöltött. Ha odamentem és picit tologattam elcsendesült, behunyta a szemét, arca kisimult. Mikor már azt hittem, hogy alszik otthagytam, de 2 perc múlva már ordított. Miért csinálják ezt? Tényleg nem az a bajom, hogy kézben kell tartani, vagy a kocsit folyamatosan mozgásban tartani, hiszen Emesével is megcsináltam. Nem az a bajom, hogy nem marad idõm mosoatni vagy vasalni, hanem az, hogy a 2 gyerek szükségleteit igényeit hogyan fogom kielégíteni anélkül, hogy megzavarodnék. Mondjátok meg hogy lehet ezt túlélni? Mikor a gyerek sír elõször csak a szíven szakad meg, utána gyomoridegem lesz és végül fel kell vennem. Ti hogy csináltátok?
Ha túl zavaros voltam, bocs, de nem vagyok nagyon kipihent.
Légyszi valamivel próbáljatok megnyugtatni.
simine

simine,
Azért nem félj, bár ez most nem vígasztal, de elmúlnak ezek az idõk hamarabb, mint gondolnád. Néha kell, hogy ne hagyd magad zavartatni, ha sír, hát sír, kétfelé nem szakadhat az ember. Alkalomadtán jól jön ilyen célra egy-két kõszívûbb rokon vagy ismerõs, akivel találkoztok, és aki nem engedi, hogy a gyerekeknek mindenben alárendeld magad. Elõször megszakad a szíved, de aztán látni fogod, hogy néhány perc múlva a gyerek csodálatos módon elhallgat, és túléli, ha nem szórakoztatod örökké. Ez nehéz. Én van, hogy öttel gyakorlom. Lerohadok estére.

Simine,
nálunk is kaotikus volt az elsõ pár hét, sokszor hívtam fel sírva az anyukámat. Én is sokszor szeltem át a játszóteret a cicimen csüngõ kicsivel, sõt, ez még mostanság is elõfordul. A gyerkõceim között pont akkora a korkülönbség, mint nálatok, csak nekem vegyespárosom van, a nagyobbik fiú, a kicsi lány, Õ most 6 hónapos.
Megértem, hogy félsz egyedül maradni velük, de talán megnyugtat, hogy a gyerekek bámulatosan alkalmazkodók. Eddig többen voltatok rájuk, ezt szokták meg, úgyhogy biztos morcosak lesznek a kevesebb személyzettõl, de meg fogják szokni.
A szoptatást mi úgy oldottuk, (oldjuk) meg, hogy mielõtt leültem, odakészítettem magam köré a kisfiam kedvenc könyveit, ceruzákat, papírt, vagy néhány izgalmas játékot, amivel csak ilyenkor játszhatott, és szégyen ide, szégyen oda, de néha segítségül hívtam a videót is, imádja a kölök a Süsüt, ezzel értékes perceket lehetett szerezni, mikor már nagyon fáradt és nyûgös volt.
Arra figyeltem mindig, hogy legyen a nagynak "privát" ideje, mikor csak vele foglalkozom. Most ami biztos, az a játszótér, kiérünk, amig homokozik, addig tologatom a kiscsajt, utána csak az övé vagyok, mehetünk csúzdázni, mászókára, stb. Az elsõ hetekben nem ment könnyen megértetni vele, hogy az õ érdeke is, hogy nyugton hagyja a kicsit evés és alvás közben, de mára nagyjából kialakult egy rendszer. Ez kb. a 4. hónapra állt így össze, de fokozatosan javult a helyzet, egyre inkább alkalmazkodott egymáshoz a két lurkó. Eleinte a pici rám volt kötve, kendõben, vagy kenguruban, most már elnézelõdik a járókából, szereti nézni a tesóját játék közben, így én tudok fõzni.
remélem nem voltam túl zavaros, de én is ki vagyok ütve ilyenkorra
pusz
Zulu

Simine!
Köszi a megnyugtatást,egyrészrõl jó,de másrészrõl ilyesztõ.
Azt gondolnám hogy a másodikra már belejön az ember,most meg megijedtem egy kicsit,hogy elõtör ez az érzés a másodiknál is. Jesszus két nagyígényû baba!!
Tudom hogy fura lesz hogy most pont én akarok neked zanácsot adni,de ha gondolod próbálld ki. Nálunk nagyon bevállt, és a válltozás óriási lett! Talpmasszázsra vittem a fiam ill. pontosabban szeretet masszázsra. 4-hétig jártunk. Másfélhete vége,és jó nemmondom,hogy már nemnagyígényû,de elég ha felveszem megszeretgetem.és utána elvan egy darabig. Azóta 1 nap volt csak nyûgösebb.
A másik a kineziológia,ez is nagyon jó!!! Bocs most mennem kell,de ahogy tudom folytatom.
szia
Noémi

Simine!

Talán már kezd OFF lenni, de nálunk is hasonló a helyzet, ezért leírom. Zsófi mosz lesz 3 éves, Dóri 6 hetes. A nagyobbik egyetlen percet nem játszik el magában, a kicsi tegnapelõttig egyetlen percet nem töltött sírás nélkül, ha ébren volt. Szóval ismerõs a helyzet. Én úgy csináltam, hogy reggel Dóri ébredése elõtt elkészítettem magamat, ill. a háztartást még elõzõ este (pl. rendrakás, mosogatás, mosás bekészítése), utána jön Zsófi a ceremóniáival, és jó esetben csak ekkorra ébred Dóri a hajnali etetés után elõször. Ha mégis elõbb jelentkezik, akkor Apa besegít, hiszen ilyenkor még itthon van. Érdemes szoptatás elõtt a nagyot megkérdezni, hogy van-e bármilyen szükséglete, igénye v.mire, bilit ki lehet készíteni, ha késõbb gondolja meg magát. Én mesélni szoktam a nagyobbnak szoptatás alatt, néha tv-minimax vagy videó,de a "mellen lógó" kicsivel is elég sok minden elintézhetõ, lefejteni nem szoktam magamról. Ha nem halaszthatatlan, megbeszélem a nagyobbal, hogy pár percet várjon. (Dóri 20 percnél nem eszik tovább.)Írtad a fejést. Nekem eddig Medelám volt, de mikor tönkrement egy alkatrésze, kaptam kölcsön egy kézi Aventet. Micsoda különbség! Egy kézzel is lehet vele fejni, sokszor úgy sétálgattam, hogy a másik karomon a babát ringattam, közben simán fejtem. Ezzel is lehet "spórolni" a síráson, idõn.
Ami nagy szerencse és különbség a ti helyzetetekkel szemben, hogy nálunk egyrészt Zsófi 9-12-ig minioviban van, ez mindhármunknak a lehetõ legjobb, másrészt Dóri napközben is szokott aludni. Az ébren töltött idõkben viszont mintha magunkat olvasnám. Kész káosz.
Lehet, hogy megköveznek érte, én bizony hagytam már sírni 1-2-szer. No nem nevelési elvek miatt, hanem muszájból. Egyrészt azért, mert, ha a kezemben is sír, úgysem tudok rajta segíteni, akkor miért szívjon folyton a nagy is, másrészt wc-re csak nekem is el kell mennem. Kétszer el is aludt, mire végeztem a dolgaimmal és mentem volna vissza hozzá.
Nem tudom, nálatok milyenek az igények, lehetõségek, mi pl. rendelt ételt ebédelünk néhány hete, mert nagyok az adagok, nem kell vásárolni, fõzni, mosogatni(rengeteg idõt spórolunk és anyagilag sincs túl nagy különbség), mindenki a saját ízlése szerint válogathat.
Amúgy pár napja sokat változott a kicsi, egyedül továbbra sincs el, de legalább nem vonyít egyfolytában. Ja, és a Gripe Water jónak tûnik hasfájásra.
Hát, ennyi jutott eszembe a hsz-od kapcsán. Ha bármi máshoz kell ötlet, szólj nyugodtan, hátha mi már túl vagyunk rajta.

Simine!

Megértem a problémát, de segíteni nem tudok, mert nálunk se jobb a helyzet. Csak nekem három van, egy hároméves Danim, egy másfél éves Sárim, meg egy 5 hetes Védám. Mostanában nálunk is káosz uralkodik! Amikor Sári született, Dani 19 hónapos volt. Én akkoriban mindent úgy csináltam, hogy Sári a cicin lógott közben, de túléltem ezt az idõszakot, és Sári 7 hónapos korára teljesen egyforma lett a napirendjük szinte, ami nagyon megkönnyítette az életünket.
Most viszont kicsit nehezebb a helyzet! Vannak pillanatai a napnak, amikor azt gondolom, nem bírom tovább, megõrülök. De ez is elmúlik majd, olyan gyorsan megy az idõ, hamar megnõnek!

Anyakati

Kedves Védõnõ, és mindenki akinek van ötlete!

Kisfiam három éves, és nem lehet leszoktatni a pelenkáról. Már mindent megpróbáltam, kértem szép szóval, ígértünk neki ajándékot, kiabáltam, fenyegettem, könyörögtem, szóval minden stádiumon keresztülmentünk, de nem hajlandó se a vécébe, se a bilibe, se a kertbe a fûbe pisilni vagy kakilni. Napközben nem adok rá pelenkát, csak alváshoz, de mindig csak akkor szól, ha már bepisilt, vagy bekakilt, néha akkor se.
Gondolom, hogy ez azért is van, mert két kistestvére is van, egy másfél éves meg egy öthetes. Csakhogy õ szeptembertõl félnapos oviba fog járni, és nem veszik be, ha nem szobatiszta.Még van 3 hónapunk..De nem tudom, m it csináljak, ha egyszer nem hajlandó ráülni se a bilire, se a vécére! Sokszor sírva kér, hogy adjak rá pelenkát, õ nem akar pisilni a bilibe... De miért? Sohasem erõltettem, csak mostanában kezd fogyni a türelmem!
Mit csináljak?

Anyakati

Anyakati,
Van egy szobatisztasag topik. Ott olvastam egy latszolag nagyon nevetseges meset, eloadtam Gyurinak, es azota (na jo, egy het faziskesessel) wc-be kakil (kb.80 %-os talalati arany). Legalabb...aztan remelem egyszer eljutunk a wc-be pisilesig is! Nezz utana, rohogj egy jot, es probald ki! Ha pisilesre is kitalalna valaki valami poenos dolgot vevo lennek ra!

Zsuzsi

Zsuzsi, Anyakati!
Lehet, hogy a mese tette meg a hatást nálunk is?! Kb egyhét késéssel ugyan, de mi még elmentünk Wc ülõkét is venni Sárának. Amikor rájött, hogy abba kéne termelni, akkor inkább a bili felkiáltással a bilibe pisilt. Nálunk pont fordítva van, a kaki nem igazán akaródzik bilibe menni. Inkább nem kakil.

Zsuzsi,
próbáltátok már, hogy nagyfiú módjára Apával pisilhet? Ez csak tipp, nem tudom mûködne-e és hogy a párod mit szólna hozzá?

Anyakati,
nálunk is kistesó van, szerintem is azért nem megy a bilizés. Mi lenne, ha megpróbálnál a különbözõ nemûségükkel kitalálni valamit. Pl. csak egy nagyfiú tud állva belepisilni a wc-be.
Én kaptam Áfonyától egy könyvrészletet mailben. Ha gondolod, szívesen továbbküldöm neked is, bár a mese megtette a hatását. Bevallom, nem kellett elolvasni!

Sok sikert:
Solya

Solya,
En is kerem szepen a konyvreszletet, hozzank meg nem talalt el az email (pedig en nem kuldtem virust Afonyanak!)!

Apanak valoszinuleg nem menne... !

Zsuzsi

Solya!

Kérem szépen!! berkikatalin@freemail.hu
Köszi!

Anyakati

Zsuzsa,
pedig en majus 20-an elkuldtem tobbeknek, koztuk Neked is es pl. Vica vissza is jelzett, hogy megkaptak.

-Afonya

OFF
Áfonya az én visszaigazolásom nem kaptad meg?
Azért elküldöm Anyakatinak is, OK?
Solya
ON

Off:
Solya, ugy remlik, megkaptam, de mar toroltem Zsuzsanak masik cimzettkupacban kuldtem, azert Vicat emlitettem. Nem mintha lenyeges lenne, csak magamat probaltam menteni, hogy nem kihagytam, vagy elfelejtettem. Kuldd nyugodtan barkinek, bar olvastam, hogy nem is tudod, mi all benne

-Afonya

Ja, es meg egy off, aztan abbahagyom
olvastam a korhazi listas topicot is, Zsuzsa, nehogy ilyenek miatt felmergesitsd magad, plane hogy ne irj

Eddig /ezen topic elolvasasaig/ nagyon jonak talaltam a 2 ev korkulonbseget, terveimben is ez szerepelt. De most elbizonytalanodtam...

-Afonya

Áfonya

Nálunk két év két hónap van, a fiam vigyáz a lányomra, reggel õ szórakoztatja, míg anyja alszik galád módon...
Mesél neki, tanítgatja, és néha kiszínezi filctollal. És amikor engem felébreszt, akkor azt mondja, anya keljél fel, mert az Enci éhes...
Ez szerintem gyerekfüggõ, és nem életkor. Nekem mázlim van!

Simine!
Nekem a kölyöknél bejött egy bébitornázónak nevezett játék, amihez apránként szoktattam hozzá a gyerekeket. Ez egy állvány, amin mindenféle játék lóg. Emlékszem a napra, amikor apát boldogan hívtam fel, hogy a fia 15 percet "játszott" egyedül két hónaposan...Ez az idõ annyira kitolódott, hogy nem sokra rá akár két szopi közti idõt is kibírt. Ugyanis ahogy mozog a baba, mindig megbillenti az egyik csörgõt véletlenül, és ez nagyon leköti.
Ezen kívül lógott a konyhaajtóban egy bébihinta, vagy bevetettem a porszívót, ventillátort, vagy a szagelszívót. A monoton zaj nálunk bejött, rögtön abbamaradt a sírás. Mozizni pedig az elöltöltõs mosógép elé tettem, azt is szerette mindkettõ.
Remélem nincs a környéken pszichológus...
Nekem ezekre azért volt szükség, mert egyetlen percre sem volt segítségem, apa dolgozott, a nagyszülõk meg...ezt inkább hagyjuk!
Tudom, hogy ez gyermekfüggõ nagyrészben, de engem az hajtott mindvégig, hogy nem borulhatok ki a gyerekek miatt.
Ma mindkettõ egyedül is játszik,de azt gondolom azért számít egy kicsit az is, hogy megszokták.

Ha valakit érdekel a bébitornázó, akkor kereshetek képet róla. Nekem nagyon bevált

Még valami: Ahogy Zulu is írja, a szopik alatt az én fiam is olyan játékokkal játszott, amit csak akkor kapott meg. És a tejszívó hurcolása az õ feladata volt éppúgy, mint a koszos pelus kidobása, ezért a "feladat" miatt játéknak tekintette a kisbaba körüli teendõket is.

Csi

Kedves Noémi!
Én nagyon sokat nyûglõdtem ugyanazzal a problémával, mint te (nekem is sokan nem hittek), és próbálok néhány vigasztaló dolgot elmondani.
A fiam egy éves múlt, és - láthatod más topikokon - körülbelül ugyanazon mentünk keresztül, mint ti, sõt, a házasságunk is nagyon megsínylette a dolgot, de most már - lekopogom - túl vagyunk rajta, már vagy két-három hónapja. Addig néhány tanács a túléléshez:
A hasfájás komoly probléma az ilyen babánál, de segíthet rajta (még ebben a korban is!) a Saab Simplex vagy a Gripe Water, meg van egy harmadik is. Nekünk végül ezügyben egy természetgyógyász segített.
A sírás azonban megmaradt, hasfájástól függetlenül is. Az okai valószínûleg: a vajúdás alatt lehetett némi oxigénhiány nála is, ezért merevek voltak az izmai. Utált feküdni, folyamatosan összegömbölyödött, amit fekve nem olyan kellemes mûvelni, tehát elsõsorban karban szeretett lenni, és ott is mozgatást igényelt. Ezt megtettem a kedvéért (takarítás, fõzés elmaradt egy idõre), emellett kitaláltunk pót-mozgásokat. Az autósülésben babakocsizott, mert abból egyrészt kilátott, másrészt abban nem kellett mereven feküdni, össze lehetett kuporodni. Attól kezdve szerette a babakocsizást. Az autósülést hintává is alakítottuk néha, az is bejött. Aztán vettünk neki rendes hintát, azóta is imádja.
Sokat táncoltunk, ez nekem is örömet okozott, õ meg - most már látszik - rengeteget fejlõdött a zenei és ritmusérzéke.
Gyógytornára is jártunk, így hét hónapos korában megtanult mászni, ami szintén sokat jelentett, bár fõként utánam mászkált, és nem hagyott mosogatni. Addig, amíg nem tudott mászni (és semmit sem tudott csinálni, megfordulni se), kölcsönkaptunk egy bébikompot - bármit mondanak is róla -, neki óriási örömet okozott, minõségi ugrás volt az életében.

De a legfontosabb: azért nyûglõdött, mert hiányzott az ellazulás képessége, és emiatt nem tudott segítség nélkül elaludni! (szopni utált, mert közben is fájt a hasa, tehát abba sose aludt bele, sõt...).
Tehát - de erre sajnos csak mostanság jöttem rá - nekem kellett volna MINDIG gondoskodnom arról, hogy eleget aludjon. Azt hittem, nincs alvásigénye. Pedig lett volna, de nem tudott elaludni. El kellett ringatni. Naponta töbször is. És állandóan felébredt, olyankor nem lett volna szabad hagyni, hogy felkeljen, vissza kellett volna ringatni többször, vagy visszaaltatni egy olyan módon, ami beválik. Nálunk a babakocsizás, a kézben ringatás, aztán késõbb a hinta jött be. Máig hintában alszik, sajnos. Próbáltam átszoktatni az ágyba, de az eredmény szörnyû kialvatlanság (és sok hiszti) lett, mert megébredés után nem tudott visszaaludni, pedig mindent szabályosan csinálok altatás ügyben. És mégse. De csak nappal. Éjszaka megy a visszaalvás. Legalábbis mióta sokat mozog a szabad levegõn.

Elõnye a természetének: rendkívül erõs érzelmi kötõdés hozzád, érzelmekre hangoltság az egész természetében. Neked pedig nagyon fura lesz, mikor már nem vágyik annyira a társaságodra!!! Én már kezdem megtapasztalni, milyen. Most már újra mindig rend van a konyhában, és ez jó, de mikor a saját útját akarja járni, az nagyon fura, és olyankor elkezdek vágyni újra egy picúrra. Ha a kistestvérei nem fognak ennyire igényelni engem, akkor örökké bánni fogok minden percet, amit a "nagyfiam" elsõ évében nem használtam ki.

Nekem is sokan mondták, hogy elkényeztetem, és volt is benne valami, de képtelen voltam másként cselekedni. Ez azonban semmiféle negatív hatással nem volt rá, sõt talán kellett is. Kicsi sikerült talán ellensúlyoznom azt, hogy míg belül volt a hasamban, addig sokat idegeskedtem, és ez rá rossz hatással lehetett. Most már jókedvû, átlagosan akaratos, nagyon barátságos, örökké nevetõ gyerek, aki bizalommal fordul a világ felé, minden érdekli, öröm vele lenni mindenki számára. Mostantól kell majd résen lenni, hogy ne kényeztessem el. De már nem sír, tehát nem hat meg, hanem hisztizik, látványosan. Erre szerencsére tudok nem-reagálni. Szóval az elkényeztetés szerintem olyan picinél lehetséges ugyan, de inkább jót teszel vele, mint ártasz.

Ha van kérdésed, szívesen beszélgetek veled magánban, akkor megadom a mail címem. (Babanetezni mostanában nem nagyon tudok).

Kedves Simine,
Én még csak egy ilyen nagyigényû baba elsõ évén vagyok túl, de nagyon megijeszt, amit te írsz.
Megerõsít abban, hogy érdemes kivárni a kistesóval, mire a nagyobbikkal lehet beszélgetni is. Néha kísértésbe esek, hogy minél elõbb jöjjön már egy kistesó, de jobb megvárni az eredetileg tervezettet: a fiam második szülinapja elõtt szeretném, hogy megfoganjon a következõ, mert egy szobatiszta, jól beszélõ naggyal mégiscsak könnyebb megértetni, hogy mi a helyzet. Asszem, nem fogok kapkodni.

Adrienne!
Persze,hogy lenne kedvem beszélgetni!!!!!
Örülök,hogy ez a véleményed a babykompról,mert egy másik topikban olvasottak alapján meg sem mertem említeni,pedíg nálunk is bevállt! Gyógytorna? Hová? Mikortól? Meddíg? Én is a hintával a ringatással próbálkozom napközben. A hasfájáson túlvagyunk,de néhány dologban nagyon kis lusta. Hemperegni pl csak mérgében szokott ha lerakom és dühös. Alíg várom hogy másszon elinduljon! Emelgeti a csípõjét kúszik tolja magát,de a technikára még nemjött rá. Állandóan menni akar. Löki ki magát a kezembõl,és vezetgetni kell. Na ez még ami leköti az állandó cipelés után.Akárki akármit is mond õ már el van kényesztetve. Nemtudom a te picid milyen volt vagy most milyen,de nálunk a figyelmét minden csak pillanatokig köti le. Állandóan foglalkoztatja magát,cipelteti a fenekét,és visít,ha lerakom. Na ez nem az elkényeztetés? Ha hagyom kicsit sírdogálni,majd kiveszem,már az is jó,ha a hordozóba belerakom,csak kiharcolja magának,hogy ne az legyen amit én akarok. Aztán persze 2 perc és kezdõdik minden elõlrõl. Azért néha nehéz!. Ha elindul valamicskét javul? Persze gondolom a hiszti nem csak a lefoglaltság.


Mikortól lehet igazán nevelni? lenevelni dolgokról egy ilyen fajta babucit?
Gondolom már csak akkor ha megérti mit mondok neki.
Néha mintha megértene. Néz azzal a tiszta ártatlan kis szemével és mosolyog,na ilyenkor vége a világnak!Anya teljesen meghatódik persze 10 perc és újabb rosszaságon töri a kis fejét,és újra mosoly ha leszidom és anya szíve megint megesik,és ezzel telik a napunk..
Köszönöm.
Noémi.

Szia Noémi!

A babykompról én nyitottam anno egy topikot, eléggé letámadott benne valaki, de utólag azt mondom, kár volt akkor problémát csinálni a dologból, én akkor is láttam, hogy a bébikomp számunkra több elõnyt biztosít, mint hátrányt. A járni tanulásban meg semmi problémát nem okozott. Az a fontos, hogy amint megtanul mászni a lurkó, azonnal el kell dugni a bébikompot, nehogy kísértésbe essen továbbra is használni.
A vezetgetés nem túl jó, mert még a cipelgetésnél is fárasztóbb hosszú távon. Asszem P.Ildi elsõ fia volt ilyen, de aztán a többi gyereküknél már nem csinálták, mert még csak értelme sincs, semmi se lesz jobb tõle.

Hogy a kisfiad el van kényeztetve, azt én elhiszem, bárki bármit mond, tuti, hogy meg bírja szokni már egy ilyen pici is, hogy minden úgy van, ahogy õ szeretné. Az emlékeim pedig még elég frissek ahhoz, hogy megértsem, mit érzel ezzel kapcsolatban.
Vigasztaljon, hogy ha elindul (mászva), sokat javul a helyzet, fõleg ha hagyod szabadon kalandozni, pl. leviszed a játszótérre a homokozóba, zsenge kora ellenére is. Vagy strandra. Minél elõbb rájön, hogy nem csak anya az érdekes, hanem az egész világ, annál jobb a helyzet. És minél több ember veszi körül, annál kevésbé ragaszkodik majd a te folyamatos szolgaságodhoz, ami elsõsorban az õ unatkozása ellen van.
Az én picim figyelmét is minden csak pillanatokig köti le, azóta sem sokkal tovább, de azért már néhány perc is elõfordul.

Én most kezdem nevelni, eddig semmi értelme nem lett volna, nem bánom, hogy eddig kényeztettem. Ha nem tettem volna, most aligha lenne ilyen jó kedélyû. Valszeg ugyanolyan nyûgös lenne, mint eredetileg volt. Utólag azt mondom, megérte az a tíz hónap egésznapos babázás. Persze míg benne voltam, nagyon nehéz volt néha, ez látható is néhány topikban, ahol elég sokat keseregtem.

Most viszont el kell kezdenem nevelni õt, habár érteni még mindig nem érti meg a dolgokat, úgyhogy a részletekbe nem megyek bele, nem magyarázok neki hogy mit miért nem szabad. Az egyetlen dolog, amit teszek: nem foglalkozom a hisztivel. Ha elhatározom, hogy lefekvés, akkor bizony otthagyom az ágyban, és most már eljutottunk oda, hogy pár perc sírás után elalszik, sõt éjszaka is ha sír, bemegyek hozzá, puszi-puszi, simi-simi, kis itatás, aztán ott hagyom, akkor is, ha sír. Azt már érti ugyanis, hogy mi a rend. Fél éve még ilyesmivel hiába próbálkoztunk, akkor még akár órákat is bömbölt, ha nem tettünk a kívánsága szerint. De most már valahogy más a helyzet. Hogy miért, azt nem tudom, de tény, hogy most már belátja, ha fölösleges a hiszti. És nem is borul ki, ha csalódást okozok neki, hanem pillanatok alatt vigyor ül az arcára, ha elfelejti az aktuális kudarcot. Régebben nem így volt, hanem tisztességesen kiborult, ha nem teljesült a kívánsága. Ki tud ellenállni egy remegve síró kis tehetetlen babucinak? Én nem. De egy toporzékoló kis huncutnak már sokkal könnyebb. Persze ha sír, mert baja van, az más. De az enyémnél ez nagyon ritka.

Egy valamire figyelj nagyon: aludjon többet, mint amire õszerinte szüksége van! Napok kellenek, mire bepótolja a rengeteg elmaradást, és utána sokminden jobb lesz. A túlpörgött, fáradt baba nem tud aludni, csak nyûglõdni. Nekünk a sok babakocsizás segített, egyszer több napon át szinte csak kocsiztunk, és akkor asszem eleget aludt, és utána már jobb lett minden.

Ha megadod az email címedet, szívesen írok oda inkább.

Üdv.
Adrienn