Sziasztok Leányzók!
Már harmadszor szállt el, amit írtam...
Szóval, nagyon-nagyon örülök, hogy minden ilyen jól alakult ma, öröm olvasni, hogy bent csücsülnek a Babák a pocikban, jól vannak a Kismamák és Gyerkőceik, minden ok az inszemes sorstársakkal, és a spontán hétvége is jól sikerült....
Én is megérkeztem Apánktól, szerencsére minden nagyon jól ment. Végül úgy döntöttünk a Férjecskémmel, hogy rábízzuk magunkat Apánkra, végülis azért Ő jóval rutinosabb, mint mi...

Így inkább tartalékoltuk a katonákat az inszemre, és milyen jól tettük!!!
Hajnalban voltam bent egy gyors UH-n,és mondta Apánk, hogy együtt nézzük, vannak-e tüszők...az egyik oldalon ott figyelt két hatalmas, a másikon is két nagy, így mondta Apánk, hogy az már a mi bajunk lesz, ha négyesikrek lesznek...

Szóval, megnyugodtunk nagyon...
Aztán 3 körül mentem vissza az inszemre, ami annyira vicces volt, ott hahotáztam a székben..

Képzeljétek, beragadt a katéter!!! Apánk húzta volna ki, erre beragadt, és rántotta magával a papírt...magyarul, felállt a katéter!!!

Apánk meg odaállt mellém, és huzigálta, nézzem, meg, ő ilyet még életében nem látott...

Aztán behívta Ágikát, hogy hozzon egy másikat, erre Neki is megmutatta, hogy áll fel egy katéter...

Már rángatóztam a röhögéstől..mondta is Apánk, hogy ez is csak velem történhet meg..én vagyok ugye ma a problémás...

Persze elnézést kértem, hogy feleslegesen pánikoltam, azt mondta, most az egyszer megbocsát....
Aztán pillanatok alatt megcsinálta az inszemet, 11 gyerekre való elit alakulattal

, észre sem vettem..pedig fájdalmas horror emlékeim voltak erről, de jó tudni, hogy ez ilyen egyszerűen és könnyen is mehet...
Most picit görcsölget a pocim, meg eléggé kifáradtam, mert a nagy izgulásban nem sokat aludtam...
Még mindjárt folytatom, csak megpróbálom elküldeni, hátha sikerül...