sziasztok!
VÉgre megérkezett a december!

én már vártam, szeretem a készülődést. Ezért is nem jöttem tegnap ide közétek, mert rendet kellett vágnom a szombati kreatív nap (8 gyerek készített karácsonyi dolgokat) után + ki kellett sütnöm a maradék tésztából a mézes kalácsot. Baromi jó lett! Aztán irány a reptér, Jóuram megérkezett
Na de kezdjük a pénteknél...
Se szerdán, se csütörtökön nem tudtam napközben aludni annyi dolog összejött, tehát péntek reggel az 5 órás kelésnél már hulla voltam. Kivittem Drágámat a reptérre, irány vissza anyukájához. Na ők még aludtak, de én nem tudtam visszaaludni. Így nézegettem könyveket, bambultam... Megébredtek, kitalálták, hogy menjek el Anyósommal (imádom őt! télleg) fodrászhoz, mert ott is lehet hajat mosni, sőt be is szárítják. Na én rákaptam, mert ugye Ágihoz hasonlóan én is rengeteget mozdulok ki
Csak később jöttem rá, hogy egy fodrászatban bizony lesznek szagok, meg kényelmetlen székek... szóval mire kész lett a frizu én már rosszul voltam rendesen, de kicsit jobban is éreztem magam, hogy törődtek velem egy kicsit.
Aztán el kellett menni a rég beígért vásárlást megejteni gyorsan, ami persze lassan ment. Én meg élveztem a helyzetet, csak az nem esett le buksi kis fejemnek, hogy a jelek amiket érzek (fejfájás, álmosság, taknyosság, alig bírok menni) azokat a bababák küldik, hogy húzzak már ágyikóba, de legalább vízszintesbe. Szóval fél háromra teljesen kész voltam.... Tök sápadtan magyaráztam anyósomnak, hogy de nekem mennem kell az Árkádba! De menjek haza most , míg tudok vezetni... De én talizni akarok a lányokkal!
Na háromra teljesen oda-vissza voltam, beültem a kocsiba és hasfájások közepette hazavezettem. (szerencsésen)
Itthon beestem az ágyba és azonnal elaludtam. Mire felébredtem már jobb volt, de még mindig úgy éreztem magam mint akit agyonvertek.
Beleestem simán abba a hibába, hogy végre kiszabadultam és a sok látnivalótól nem figyeltem eléggé a babák jelzéseire. Akik szokás szerint jól beintettek és csak elérték amit akartak PIHIT. Tanultam az esetből! Piszkosul hiányoztatok, és most már tuti, hogy egy napra max EGY programot lehet raknom, többet úgysem bírok...
MÉg egyszer sajnálom!!!!!!! Annyira készültem erre a napra! Ígérem a következőnél már ügyesebb leszek, rápihenek, alszok stb.
Sok-sok babaragi ++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Zelecske neked ma külön szorítok!
Noczi léleksimi + ölelés!
Majd még jövök, de mennem kell enni. Szóltak a bababák
Kriszta