Sziasztok Lányok!
Nem fogjátok elhinni mi történt az imént velem, egyszerűen le kell írnom! Mától ismét hiszek az isteni gondviselésben, pedig alaposan kételkedtem benne az elmúlt hetekben...
Szóval az történt, hogy miután elment a baba, elterveztem, hogy mindenféleképpen keresek valami munkát erre a fél évre, amíg mellékvágányra kell tennünk a lombikokat. Gondoltam, január első napjaiban elküldök pár e-mailt a nyelviskolákhoz, akikkel kapcsolatban állok. Erre most jön egy e-mail (a kedvenc nyelvsulimtól), hogy tanárt keresnek 3 most induló tanfolyamhoz (persze számomra tökéletes időpontokban) 2008. január 7-től kb. júniusig Tatabányára...!!! Annyira minden egybevág, hogy komolyan mondom, egyszerűen leesett az állam, és elkezdtem sírni örömömben!

Úgyhogy lányok: VAN ISTEN! És figyel rám! Mégis!!! Ennek örömére mégis veszek karácsonyfát, pedig tegnap még úgy gondoltam, hogy idén nem is állítunk...
Olvasom, hogy mindenkinek bőgőrohamai vannak, függetlenül attól, hogy terhes vagy nem, nos ma én is kb. minden órában elsírtam magam. És igen, főleg akkor, ha csilingelés meg csendes éj ment a tévében...

Kissé labilis vagyok érzelmileg én is, dehát szerintem csoda is lenne, ha nem lennék!
Drága Bodzika

, nagyon-nagyon örülök neked, bár az volt az első gondolatom, mikor Ágin keresztül megtudtam a hírt, hogy jaj istenem csak nehogy veled is az történjen, ami velem, aztán rájöttem, hogy nem fog!!! Veled nem történhet meg!!!
Csajszik, bírjátok ki még ezt a pár nap hajtást, aztán tessék nagyokat pihenni az ünnepek alatt!!!

Addig még majd jövök!!!
Pussssz!