Ne idegeskedj, biztos menni fog neked is a dolog Marcival. Csak ne akarj mindent azonnal és egyedül megoldani, merj segítséget kérni. Nekem ez volt a gondom az első héten. Azt gondoltam, hogy majd minden flottul fog menni, aztán amikor jöttek a gondok egyedül próbáltam megküzdeni velük. Ami persze kezdőként elég lehetetlen vállalkozás volt. Kellett pár nap míg rájöttem, hogy egyáltalán nem gáz segítséget kérni. És onnantól már sokkal jobban mentek a dolgok. És persze számíts arra, hogy kell idő míg összeszoktok, én ezt nem kalkuláltam bele. Igen egyébként ez a sírás néha elég idegörlő, mert nem tudja az ember hogy mi is lehet a pici baja.
Mérlegezni az eleján minden evésnél mérlegeztünk, de aztán beszüntettem, mert Marci sokszor elalszik evés alatt és nem akarom felverni a mérleggel. A heti súlygyarapodást mérem, az egyes etetéseket nem. De pontosan én sem tudom hogy mennyit kell híznia ilyenkor, de amikor mondtam a védőnőnek hogy 130 -at hízott a múlt héten, akkor nem mondta hogy ez kevés lenne. Így azt gondolom hogy van elég tejecske, szerencsére. Az elején ittam a Laktoherb teát, az tejserkentő, de most pár napja mindig elfelejtek főzni, így nem ittam.
A táápénz az jó móka, az elején hetente kell járni a papírért a háziorvoshoz. Mondjuk az enyém rendes volt, mert soron kívül odaadta, nem kellett órákat sorbaállnom a betegek között. Azt tudod ugye hogy kell hozzá igazolás a Kisfalvitól is?
Sok türelmet a hátralévő pár héthez!
























