Társalgó főoldal » Gyermeknevelés » Waldorf

Ági oké Majd valamikor a közeli hetekben tervezem kibontania dobozt ünnepélyesen, akkor ki is próbálhatjátok, ha Dominó engedi persze De tekintve, hgoy sűrűn emlegeti Petit, szerintem nem lesz gond

Indi,
és azon az oldalon két egykerekű is van, teljesen megfizethető áron, hurrá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Köszi a linket! (O. azt szeretne 11. szülinapjára.)

Indi, ez hízelgő.

Milyen az oviérett gyerek?

savitride nem is ezért jöttem, hanem hogy elmeséljem, hogy voltam ma a XVII. kerületi waldorf oviban hirtelen ötletű kerti partin a gyerekekkel és csudajól éreztük magunkat.
ismerkedtem szülőkkel, leendő szülőkkel, néztem a gyerekeket, na meg Hana is most volt bent először. Teljesen odáig volt.
Semmi különös nem volt, csak tábortűz és önfeledt rohangálás, de nekünk nagyon sokat jelentett. Végre nem azt érzem, hogy ez az egész ovi téma csak lebeg valahol az univerzumban. Nagyon jó volt hús-vér emberekkel beszélni és lkátni őket ott a már ezerszer elképzelt környezetben.

A motor téma közepén szeretnék erre válaszolni

Nagyon örülök, hogy jól éreztétek magatokat! Szeretnék meghívni mindenkit, -akit érdekel a Rákosmenti Waldorf Ovi élete- egy hasonló kerti partira április 30-án 2 órától! Lesz megint bográcsozás, beszélgetés, ovi -nézés kívül –belül J és persze ismerkedés egymással, a gyerekekkel és az óvónénikkel.
Remélem hamarosan közhírré tudjuk tenni az aktuális eseményeket a saját honlapunkon, ami eddig csak ritkán frissült. Nyáron például lesznek baba-mama együttlétek heti rendszerességgel, amit Brigi az óvónénink tart.

Szia Éda! Ó de csodajó, hogy szerdán lesz! Vágyom rátok nagyon Bár nekünk elég messze van, sebaj, jövünk. Ki vagyok éhezve

Szávitri

Kérem szépen az uzsonna utáni köszönőversikét leírni. Köszi

Éda, megyüüünk!!:) viszem az uramat is (és a picilányt), nagyon remélem, hogy ő is olyan otthonosan fogja érezni magát, mint én:)

voltam ma a szomszéd utcai állami ovi nyílt napján Matyival, ez egy szuper állami ovi, nagyon családias, kedves óvónénik (még én is oda jártam anno:), de sokkalsokkal jobban tetszett a rákosmenti ovi nekünk:) jó ez, hogy ezt is meg tudtam nézni, így azért igazibb lesz a döntés, hogy nekünk a waldorfra van szükségünk. Hiába volt családias az ovi, mégis majdnem 100 gyerek jár oda (csoportonként kb 30), és valahogy az a fajta "intézmény" jellege van, amitől én mindig megrémülök, és ha oda kéne vinnem Matyust, akkor már most nagyon elkezdenék izgulni...a rákosmenti oviba meg már várom, hogy mehessünk

Indi,

Hála a Földnek,
Hála a Napnak,
Két jó kenyéradónknak!
Köszönjük az uzsonnát!

Indi, most olvastam az aprók háza beszámolódat.

Én is hiányolom, hogy a gyerekek nem játszanak együtt, hanem inkább az anyukájuk szoknyáján ülnek.
De vajon ez nem épp azért van, mert nem oviérettek?
Egy ilyen nagy társaság eléggé elbizonytalanító tud lenni.

Persze a saját lányomból indulok ki, aki ha egyik héten nem megyünk, akkor gyakorlatilag annyira izgul, hogy rá se mer nézni Évára, akit pedig majd mindennap emleget. Szorosan kapaszkodik belém végig.
Persze azt is tudom, hogyha azt látná, hogy ott a gyerekek anyukák nélkül játszanak, akkor ő is bátrabban bekapcsolódna.
(emiatt nagy reményeim vannak a rákosmenti ovi nyári alkalmaival, mert oda az igazi ovisok is jönnek, azaz nem mindenki kishal)
Viszont én egyszem szülő pl mit tehetnék, ha a gyerek egyértelműen megmondja/kifejezi, hogy csak velem megy bárhová? Hát megyek vele és próbálom nem én megmondani mi legyen. Illetve néha teszek javaslatot. Na meg leállok csevegni.
Ezzel nyilván minden szülő így van. Van aki nagyon rászólós a társaságban. Más meg szivesen elvállalja a cipók sütését, mert a gyerek rá se néz, olyan jól elvan.

Én is vállaltam már sütést. Hana végig nekem segített. Jól is volt ez így. Kivéve amikor a körjáték volt, az ő kedvence, de nélkülem nem mert beállni. Gondoltam sebaj, ez is egy helyzet, de rossz volt látni, hogy mennyire küzd. Mélyvíz volt neki. És én nem vagyok híve a mélyvíznek.
A lassítás témából kiindulva azt gondolnám a waldorf sem.

Szávitri Köszi a verset!

Tudom, hogy Hanának nagy szüksége van rád és biztosan van még néhány gyerek, aki így van ezzel, nekem nem is ez volt a bizonytalanító, ez teljesen érthető.
Azt érzem, hgoy mivel túl kicsi a fizikai tér, a gyerekeknek nincsen lehetősége eltávolodni a szülőtől, ezért folyamatosan együtt játszanak. Azon kívül, ha az anyukák/nagymamák leülnének csendben együtt az asztalhoz valami munkát végezni, akkor a gyerekek könnyebben találnának egymásra. Ráadásul ez ugye a w-oviban így is szokás, ott az óvónénik folyamatosan a saját dolgukat teszik, ez jó lenne egy baba-mama csoportban is megvalósítani, persze oldottabban, hiszen itt kicsi gyerekekről van szó, akiknek több anyai közelség kell, még ha az óvónénitől is.

Majd írok ide egy óvónéni könjívéből egy részletet, ha megtalálom arról, milyen tevékenységet folytatnak az ő baba-mama csoportjában a jelenlévő szülők, mert nagyon tanulságos.

Először is fontos szolgálati közlemény:

A Csillagszem Waldorf Óvoda (ez a "csillaghegyi" ), hétfőn, 21-én este 6-kor tart tájékoztató szülőit Békásmegyeren, a honlapjuk címe (ideiglenesen, kb. még egy hétig, utána www.csiwe.hu) az infókkal:

http://194.50.101.181/~csiwehu/

A mobilszám, amin Csizmazia Tamás elérhető: 70 / 597 4212, ha valaki többre kíváncsi, nyugodtan hívja vagy írjon neki! (csizmazia.tamas@t-online.hu).

Adjátok tovább, tegyétek fel különböző helyekre.

Az óbudai baba-mamán, amikor ABigéllel jártunk, a mamák külön kézimukáztak, vagy almát és zöldséget aprítottak az uzsonnához. Csináltunk filcállatot, volt kötés, horgolás, fonás, gyapjúképezés (ehhez szorgalmazta Brigitta, hogy jöjjenek a gyerekek is, ahoyg a festeni is ők festettek), készült több héten keresztül tavaszi "mobil", azaz minden héten valami más apróság (papírmadár, gyapjúméhecske, filckatica, selyemlepke), amiket a végén felfűztünk egy hurkapálca-keresztre), készültek lámpások, sok minden. A legtöbb gyerek szabadon játszott, csak kevesen ültek az anyukájuk szoknyáján, bár időről időre minden kicsi odaszaladt "anyát tankolni"
Tényleg csak a hely nagyságán múlna? Nem voltam a zuglóiban, nem ismerem.

Kedves Indi és Savitri és Maminti!
Már előre, hogy jöttök és persze most is izgulok, hogy minden jól sikerüljön, mindnki jól érezze magát!
Nekem is van szolgálati közleményem, ezt írta az óvónénink a honlapra, ami mint tudjuk hamarosa működik

Nyári kézműves csütörtökök

Előre szólok, hogy tudjatok számolni vele, hogy az idén is tartunk a nyári szünet ideje alatt hetente ovis napot, amikor az ovisaink, leendő ovisaink vagy érdeklődők a szüleikkel, testvéreikkel eljöhetnek hozzánk 9-13 óráig. Ilyenkor van szabadjáték, kézműves foglalkozás, gyümölcsözés, majd kinti játék. Mindez persze kicsit úgy, mint ahogy az oviban amúgy is szoktuk.
Várjuk jelentkezéseiteket! Pelyhe Brigi

csak az a szó maradt le, hogy örülök, de így külön hangsúlyt adok neki
Éda

Ezt írja a munkáról Barbara J. Patterson a Parent-Child classes című fejezetben:

...Following the morning circle, there is a period of free playtime. [...] Meanwhile the parents settle into their work - learning how to make Waldorf toys, doing simple crafts, and preparing the morning snack, all in sight of their children. [...] We know that young children learn primarily through imitation, so they are absorbing this mood in the room as well as the gestures, and concentration of the adults on their tasks. This inspires the children for their work which we call play. [...]

Work Projects:
mending cloths
sanding
repairing toys
washing placemats
sweeping, dusting, polishing tables, and ironing

Baba-mama: Nekem egyértelműen az volt az érzésem, hogy azért nem játszanak együtt, mert kicsik még. A legtöbb gyereknél 3 éves kor körül/után alakul ez ki, addig csak egymás mellett játszanak. Én a fiamat azért vittem el a játszócsoportba, hogy ezt szokja, tanulja, hogy együtt játszik a kortársaival. És ezért hagytuk abba, amikor beeresztettek a csoportba egy halom 1-2 évest, akik még egészen másképp játszanak, nincs "értelme", célja a játékuknak, és jellemzően egyedül (vagy felnőttel) játszanak. Én innentől nem tartottam értelmét, hogy járjunk, legalábbis a fiam szempontjából. Mert persze kell a szülőnek is társaság, a waldorfos közösség meg különösen kincset ér, de a w.-os játszócsoportnak szerintem a gyerekről kellene szólnia, és csak az ovi előtt állóknak (3 éves kor körül) való. De ez csak az én véleményem.

Más. Ma voltunk Szadán "felvételizni", és egyből pozitív választ kaptunk. (Pedig a mai még csak az első felvételis nap volt.)
És ami külön öröm számomra, hogy a férjem megköszönte nekem, hogy ilyen jó helyet találtam a gyerekeinknek. (Így "direktben" még nem találkozott a waldorffal, csak rajtam keresztül, és ezért aggódtam, hogy mit fog hozzá szólni, tetszeni fog-e neki.)
És annyira megtetszett neki a fal, hogy azt mondta, fessük majd olyanra a gyerekszobákat (és esetleg a hálónkat is, mert "olyan megnyugtató, jó oda belépni"). Úgyhogy ha valaki tud részleteket erről a "pacsmagolós" technikáról, avasson már be legyen szíves.

Pindi

Sziasztok,

Indi, köszönöm a kismotor-téma kifejtését, elgondolkodtató. Az bennem is felmerült már, hogy a jó értelemben vett lassúság kiveszőben van a világból.

Kérdésem is van: tudtok-e nekem olyan irodalmat ajánlani, ahol a temperamentumokról részletesen szó van.
És: Szabadságra nevelés hol kapható?

A játszócsoportokkal kapcsolatban: az mennyire fontos, hogy az anyukák csendben kézimunkáznak? És mennyire tud ez megvalósulni ?

Sziasztok, egy kérdésem lenne: soknak találjátok-e az oviba éréshez az 50 perc körüli időt? Mert úgy tűnik, az általunk választott w-ovi kb. ennyire van t.közlekedéssel. Négy óra ovi és két óra utazás nem túlzás?

Köszi, ha írtok.
Picin

írtam egy regényt és elszállt

nekifutok megint:
én úgy látom aprók házában nem csak a tér szűk, de az idő is.
nagyjából 2 részre oszlik a program. az első órában szabad játék van, ami közben készülnek a kiscipók az uzsonnához. mikor már minden tészta a teknőből cipóformában sütőlemezre került, a szülők(és persze egy jó pár gyerek) segítségével letakarítjuk az asztalokat és megterítünk az uzsonnához.
ezután már eléggé kötött a program: rendrakás, mondókázás, kézmosás, Éva mindenkinek illatos olajat ad a kezébe, Éva minden gyereket külön ölbe vesz egy kicsit, aztán átmegyünk a megterített asztalokhoz uzsonnázni. kézkör, evés, kézkör, asztal leszedése, mese(ezt iskötött szertartások vezetik be és le).

ez egy nagyon feszes program, én úgy látom időben többet nem bírnának még a gyerkők. így viszont max cipógyúrással párhuzamosan lehetne kézimunkázni, ami nem biztos, hogy szerencsés.

Szilvi, óbudán hogy volt/van? Mi volt a program? Mikor ment a kézimunkázás?

Igazából, nagyon tetszik nekem ez a mamák kézimunkáznak csendben program, de nem látom hol férne bele.
Esetleg a baba-mama csoport mellé, kéne egy mama-baba csoport is:) ott csak szabadjáték volna, a mamák meg mint a fonóban kézimunkáznának és énekelnének.

Pindi, pacsmagolós technika: választasz egy sima alapszínt(világos rózsaszín) és klasszikus módon kifested a falat. ezután egy vagy két árnyalattal sötétebb színbe, szivacsot vagy összegyűrt rongyot mártasz(de ne csöpögjön a festéktől, ésszerűen) és azzal pacsmagolod a falat. Előtte egy nagy csomagolópapíron tesztelheted a különböző textúrájú textileket, hogy melyik tetszik.
a természetes gömbölyded formájú szivacs elég szép mintát ad, de egy lehasznált tetrapelenka is megteszi golyóvá gyűrve. nagyméretű körecsettel is lehet pacsmagolni, de az drága és nem annyira izgi a végeredmény.

Pindi
Hehe, mikor elkezdtük a tanárképzést, hatalmas lelkesedéssel nekiálltunk szivaccsal pacsmagolni. Szörnyű lett. Aztán tanultunk szakértő németországi waldorfos festőtől lazúrozós festéstechnikát, szívesen megmutatom, hogyan kell - nem pacsmagolva és nem szivaccsal, hanem széles és körecsettel, több rétegben, finom lemniszkáta-csuklómozgással. Azóta már festettünk több iskolát így. Alapja egy fehér meszelés(ha szüksléges, de mindenképp jól szokott jönni), utána pedig vízzel és a festékekkel ( mi a stockmar vízfestékeket használtuk) több réteget viszünk fel, egy barackszínhez mindenképp kell sárga és vörös - a szoba megvilágításától, elhelyezkedésétől, fény-árnyék-viszonyaitól függően megfelelő árnyalat.

Szávitri az izgalmas mintákat én inkább már kamaszoknak és felnőtteknek javaslom, kipróbáltuk, muzsikálni lehet a különbséget. No merthogy a waldorf első éveiben nem az izgalom, hanem a megnyugtató fészekmeleg a lényeg

Csendben kézimunkázás: persze halkan lehet beszélgetni, de azért a lényeg a munkára való összpontosítás lenne. Szerintem meg lehet valósítani, persze ehhez szervezés kell. No meg igény rá.

Talán, ha kenyérsütésnél nem ülnének le a szülők is automatikusan, hanem rögtön elővennék a munkáikat egy külön asztalnál és hagynák, hogy a gyerekek maguktól menjenek oda az óvónénihez - ha szerentének eprsze! és aztán mennének játszani. Én úgy érzem, hgoy azzal, hgoy a szülő magától értetődően megy a gyerekkel mindenhová, már eleve lehetőség sem kínálkozik arra, hogy különváljanak egy-egy tevékenység erejéig.

Úgy hallottam, hgoy Kamaraerdőn ez így működik, legalábbis a megbeszéléskor ez kérés az óvónéni részéről. Recca és Anyakati illetékes Kamaraerdő-ügyben.

Óbudán (legalábbis anno) csak különleges alkalmakkor (pl. húsvét, más ünnepek) van kalácssütés. EGyébként valami sütőben sült kása, így az óvónő meg a gyerekek nem a cipócskázással vannak elfoglalva. Értem én a cipócskázást, csak akkor tényleg nem nagyon marad idő másra.

Most eretnek gondolat fog következni: az óvónő tőlem dolgozzon csendben, dúdolva, alig válaszolva. De a baba-mamán nagyon sokan akkor ismerkednek a waldorffal. Nagyon jól jön, ha tapasztaltabb szülőkkel beszélhetnek, akikkel más körülmények között nem fognak összejárni, csak úgy. Nálunk mindig lelkes beszélgetések alakultak ki mindenféle gyerekes ill. w.-os témákról, vagy esetleg magáról az adott kézimunkáról. Én ezt így látom a leggyümölcsözőbbnek.
Nyilván, ha hospitálni mennék egy óvodába, ott nem csevegnék munka közben, mert elfogadnám a működő elveket.


Pacsmagolás:
Nekünk nem lett szörnyű, amikor az elsősök termét festettük, pedig legtöbbünk kezdő volt, ha nem is a w.-ban, de a festésben mindenképp. Minden évben szivaccsal csináltuk, a stockmar-festékkel.
Amúgy, hogy a "profizmust" megcáfoljam: két éve jártunk Németo.-ban, Theo unokatesójáéknál, akik nem w.-osak, soha nem is voltak és lesznek azok, ők a pasztell színű falat összegyűrt nylonzacskóval(!) pacsmagolták, és naggggggyon jól nézett ki a végeredmény!

katicabogár
És: Szabadságra nevelés hol kapható?

Én a kiadótól rendeltem meg emailen tavaly.

Sziasztok, tavaly voltam a Kispesti Waldorf oviban ismerkedni, és ott hallottam ezt az imát, amit szeretnék veletek is megosztani:

FEJEMTŐL A LÁBAMIG ISTEN KÉPE VAGYOK,
SZÍVEMTŐL A KEZEMIG ÉRZEM ISTEN LEHELETÉT,
HA SZÓRA NYITOM A SZÁMAT, ISTEN AKARATÁT KÖVETEM,
ŐT LÁTOM MINDENBEN,
APÁMBAN, ANYÁMBAN, MINDEN KEDVES EMBERBEN,
KŐBEN ÉS FÁBAN, ÁLLATBAN ÉS NÖVÉNYBEN,
EZÉRT NEM FÉLEK SEMMITŐL, HANEM SZERETEM AMI KÖRÜLVESZ!

Sziasztok!

Húú, jó sok izgalmas, érdekes téma került elő...

Baba-mama klub: Sajnos nálunk is az a fajta kötöttség volt jellemző, mint amit savitri írt... Sőt pluszba még bele volt "nyomorítva" a 2,5 órába a kézművelés és az udvari játék is. Kifáradtak az anyukák/apukák és a gyerekek is. És nem valósult meg szinte egyáltalán a gyerekek külön játéka. Igaz a gyerekek többségének kora nálunk is egy év körüli volt, ők folyamatosan anyukájukon "lógtak". A maradék három nagyobb közül kettő elég sokat veszekedett a játékokon, az én Enikőm meg azért ült a szoknyámon, mert új volt neki a környezet, a sok idegen nyelven beszélő ember stb... Szóval furcsán alakult, de ennek ellenére mindenki jól érezte magát, ahogy Szilvi is írta, jókat eszmecseréltünk. A lényeg nem valósult meg nálunk (sem), az megmarad az ovi "rendes" csoportjainak a mindennapjaira .

Festés: Suliban mi nem festettünk (szép volt még az előző festés, és mivel a tavalyi elsősöké volt a terem, színben is passzolt), de láttam másokat, ők is ezt a nylonzacskós technikát alkalmazták , és szerintem szép lett a fal.

Még a motor/futóbicaj témához visszatérve: Itt No-ban minden kisgyereknek (w-osnak és nem w-osnak egyaránt) futóbiciklije van (+ hozzá szigorúan mindenkinek sisakja ). Azt a fajta műa. motort, ami otthon kapható egyáltalán nem is árulják. A futóbicajról pedig mindenhol azt lehet olvasni/hallani (szakemberektől is), hogy fejlesztőleg hat mindenféle téren (egyensúlyérzék, motorika, izomzat stb.). Enikő most háromévesen kapott egy ilyen járgányt, most kóstolgatja, még szépen nőiesen közlekedik vele ...
Egyébként akciósan 20 euró körüli áron már ki lehet fogni fa bicajt, a fémeknek pedig az "alapára" ennyi. Persze határ a csillagos ég...


Sisakunk még nincs .

Babinti,
szeretem ezt.

Kriszta,
nem csak futóbicajt szeretnék, hanem olyan kis utakat is, amiken a lányod az első képen van! Itt Angyalföldön van jó hepehupás keskeny járda, azon parkoló autók és kellemesen szmogos levegő.

Indi,

Egyelőre még nem vagyok illetékes a kamaraerdei w. ovit illetően. Mi sosem jártunk baba-mama csoportba, és a legkisebb lánykám szeptembertől fog csak odajárni (de ő is már "nagycsoportos" lesz).
Az iskoláról inkább tudok mesélni, elsős a kisfiam, szeptembertől pedig középső lánykám is ott kezdi a sulit.

Kati

Sziasztok!

Mint eddig lapító zugolvasó kérhetnék képet egy pacsmagolt falról?
Úgy tűnik, tudat alatt van bennem némi waldorf, mivel az egyik szobánk tuti w-rózsaszínű lett, bár mást szántunk oda...
Plusz, ha sikerül helyet találni neki, akkor időnként szoktam egy adott időszakra jellemző tárgyi összeállítást csinálni. Csak azt nem tudtam, hogy ezt valakik évszakasztalnak is hívják.
Szóval tanulok immár tőletek is, és ezúton is köszönöm!

Ági

Anyakati de jó, hogy itt vagy! Mesélj az iskoláról! Sikerült mindkét osztályba tanítót találnotok? Akkor Reccáékkal együtt jártok oviba ősztől, de jó

Egyetértek Szilvivel abban, hogy a baba-mama nem csak a gyerekeknek bevezetés/ízelítő a waldorfból. A legtöbb szülő teljesen "világi" érdeklődőként érkezik és fogalma sincs még az alapokról sem. Ha jól tudom egy ilyen baba-mama csoportba való kezdést nem előz meg semmilyen felkészítő szülői. Szóval ezektől a még kívülálló anyukáktól nem lehet elvárni, hogy automatikusan waldorfos óvónéniként viselkedjenek. Ahhoz hogy leüljenek magukban kézimunkázni, nekik is segítségre van szükségük. Lehet, hogy egy csomó anyuka az általános iskolában fogott utoljára tűt a kezébe.

az aprók házában a cipógyúrás nekem, nagyon szivem csücske. rendkívül erős pozitívumnak érzem, hogy szerdáról szerdára látják a gyerkők, hogy az étel nem a tesco polcán terem.
2,5 órába nem lehet mindent belesűríteni és nem is kell. a kézimunkázás itt kimarad. Ettől függetlenül nyugodtan megvalósulhatna, hogy míg a felnőttek végzik a dolgukat(cipót gyúrnak, sütnek, takarítanak, terítenek) addig a gyerekek szabadon játszanak, illetve bekapcsolódhatnak a munkába ahol tudnak.
Talán nem kéne a gyerkőket direktbe bátorítani a cipózásra, hanem csak hagyni őket lógni.
Egyébként vannak olyan napok amikor Éva és még kb 2 szülő készíti az összes cipót, mert a gyerekeket éppen nem érdekli.

Nagyon jó dolognak tartom a waldorfban, hogy vegyes korosztályú csoportok vannak. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a csoport nagyobb része már jártas a ház szabályaiban/szokásaiban, így az újak teljesen spontán kapcsolódhatnak, pusztán az alapján, hogy látják mi történik. Nagyon jót tenne egy ilyen baba-mama csoportnak is ha bőven volnának öreg waldorfos szülők és gyerekek is.

Kriszta, szerinted egy baba-mama csoportnak a gyerekek külön játéka lenne a lényege? vagy rosszul értettem?

Indi:) az izgalmasat nem úgy értettem, hogy izgató:P hanem annak izgalmas aki csinálja. A végcél a nagyjából egységes de nem homogén felület, szerintem szivaccsal és ronggyal is jól megvalósítható. Én is csináltam már ezzel is azzal is. Az ecsethez viszont kell tudni azt a bizonyos technikát. Na azt én már elfelejtettem, de hajdanában ment, biztos elő lehetne kaparni a tudást a szürkeállományból.

Pindi, ti akkor most hol laktok? Nincs túl messze Szada?
Örülök, hogy ennyire egymásra találtatok, ti és az ovi.

a kamaraerdei ovi baba-mama csoportjanak is van egy meghatarozott menete: erkezes utan szabad jatek, elpakolas, kezmosas, teszta-gyurkalas, terites, korbeulve mondokazas-enekles, uzsonna, meg egy kis jatek. kb igy. elvileg a szabad jatek alatt az anyukak kezimunkaznak, a tobbi mind kozos tenykedes. nos, a kezimunka nem mindig valosul meg, bar az "elkulonules" nagyjabol igen: az anyukak kozt megy az eszmecsere ezerrel . az, h a szabad jatek hogyan alakul, tobb tenyezotol fugg, de szoktak lenni "nagy egymasra talalasok" a gyerekek kozt
igazabol fogalmam sincs, mennyire "szakszeruen" zajlanak a dolgok, de sztem jo hangulatuak szoktak lenni ezek az osszejovesek
az ovirol csak annyit tudok, h nagyon szimpatikusak az ovonenik, meg amiket elmondtak az is. ja es maga a hely is tenyleg szuper. elvileg osztol tobbet is fogok tudni... (Kati, "anyatarsak" leszunk )

Olyan jó, hogy vagytok!!!!!!!!! Csinálhatnánk egy közös ovit

Köszönöm a pacsmagolós ötleteket! Most aztán teljesen össze vagyok zavarodva, hogy hogy is kell... Indi, azt hiszem megyek majd konzultálni.

Savitri: Persze nem innen járnánk, hamarosan kiköltözünk Veresegyházra, onnan közel van.

Pindi

Recca,

De jó, de jó:)) Nagyon sok mindenkit ismerek az oviból, mert sok testvér jár a suliba. Téged egyelőre sajnos nem tudlak beazonosítani, de majd megismerjük egymást! Nekem Véda nevű ötéves szőke tündérem jár majd az oviba szeptembertől.

Indi,

Daniéknak (mostani első osztály) szerencsére lett osztálytanítójuk hamar, egy hetet sem kellett helyettesíteni senkinek. Eszter nénit mindenki szereti, nagyon örülünk neki. A jövő évi elsősöknek viszont még mindig nincs meg a tanítója. Ez nagyon rossz, és aggódok is emiatt. Szeretném látni, kihez kerül a kislányom, mielőtt beiratom. De nincs más választásom, mint bízni és reménykedni:)


Kati

Savitri! Bocs, nem írtam ki, a hsz-omban (félreérthető volt)... a baba-mama csoportnak szerintem az lenne a lényege hogy a gyerekek kicsit távolodjanak anyukától/apukától, elkezdődjön a kicsik egymásra találása és csendes, nyugodt, derűs légkörben teljen az a néhány órácska. Ehhez kell az, hogy a szülő ebben az időben ne kísérgesse mindenhová gyermekét, ne kezdeményezzen kettőjüknek közös játékot, hanem próbáljon kicsit félrevonulni (pl. kézimunkázni, beszélgetni). Persze időnként oda-odaszalad, bújik a mamához a kicsi, de ez teljesen természetes.
A szülői félrevonulás, a távolodás, ami nem valósul(t) meg (nálunk), de hát az egészen kicsikkel ezt nem is egyszerű véghezvinni...

Kriszta:) igazából így értettem amikor kérdeztem.
Azért is merült fel bennem a kérdés, mert annak ellenére, hogy rendkívül fontosnak tartom ezt a szülői magatartást, sose gondoltam, hogy ez a távolodás lenne egy ilyen baba-mama csoportnak a fő célja/lényege.

az aprók háza pl így ír magáról

de azért is kérdeztem, mert én csak ezt a baba-mama csoportot ismerem. Lehet, hogy a waldorf a baba-mama csoportról általánosságban máshogy vélekedik és jobban kidomborítja azt a mozzanatot, hogy hagyjuk a gyereket. Ne az örző-védő szerepünket vegyük fel, hanem foglaljuk el magunkat értelmes felnőtt tevékenységgel. Végülis egy ilyen meleg fészekben eléggé biztonságban érezhetjük magunkat ehhez. Akárcsak otthon.


más: egy egyáltalán nem waldorfos gyerek site-on találtam egy nagyon kedves játékot, amiről rögtön ti jutottatok eszembe.
sajna jelszóval védett ezért nem tudom belinkelni, de leírom.
Kell hozzá egy bot és 7 krepp papír csík(kb 50cm de ez változtatható) a szivárvány szineiben. A bot tetejétől kezdve szépen egymás alá ragasztjuk a csíkok egyik végét, szivárvány sorrendben. És kész is. Kicsit olyan mint egy zászló vagy egy papírsárkány farka. Lehet vele szaladni, meg lengetni a kék égen

Picinke lapközepi "50 perces kérdésére" mit válaszolnátok? Engem is nagyon érdekelne.

Megkérdeztem a konduktor lányt kismotor ügyben, nem tud róla, hogy a kismotor károsan befolyásolná a gyerek fejlődését. Szerinte akkor jók a mozgásos játékok, ha azt a gyerek maga választja, mert olyankor már érett rá. Azt mondta még, hogy el tudja képzelni, hogy nagyon szélsőséges esetben tudna ártani az alsó végtagok fejlődésének, vagyis ha nagyon sokat használja a gyerek a motort, de ő személy szerint ilyet még nem látott/hallott.

OFF

Savitri Gratula a szép fotóhoz, nagyon édik vattok

Ági, meg Picinke, nem vagyok kompetens a témában, csak tudok olyanról, aki Pest mellől utazik mindennap 20-30 km-t oda és vissza+ a városi forgalom. Szerintem megéri, de mondom, még csak kívülállóként tudok nyilatkozni.

Utazás:
abba is nagyon bele kell gondolni, hogy a gyerek előbb-utóbb kinő az autóztatható korból. Hogy tizenéves lesz, akinek ciki, ha délután érte jönnek. Ha este nem tud bent maradni a suliban egy összejövetelre, mert nincs módja hazamenni.

Mondjuk az 50 perc bkv-val az.... majdhogynem átlagos, ha nem a közeli suliba jár valaki. Nem tudom, hányan jártatok közületek nem-körzeti gimibe, és oda mennyi volt az út. Én spec fél órát közlekedtem egy irányba, de volt osztáyltrásam, aki a Duna másik oldaláról, majdnem egy órát jött.

Mi 9 km-re lakunk a sulitól, de ha bkv-val jönnek a fiúk haza, egyszer át kell szállniuk, és így az út 45-60 perc is lehet. (Kocsival 15-20 perc, az ovi reggel 15, délben 10 percre van.)
Szóval az 50 perc nekem relatív, nem olyan sok, mint amennyinek tűnik.
Ezzel együtt: óvodást, plusz még pici testvért naponta kétszer ennyit bkv-ztatni nem tudom, mennyi erőt igényel. Nekem nem lenne ennyi, az biztos. Igy elautózgatok velük (én személy szerint szeretek vezetni), de nem véletlenül költöztünk úgy, hogy a suli/ovi "normális" távolságra és bkv-sűrűségre legyen.

Én soknak érzem az ötvenperces utat egy kis ovis esetében, de azért sok minden mástól is függ, hogy bevállalnám-e annak érdekében, hogy waldorfba járhasson a gyerek. Ha mondjuk a munkahelyem az ovi közelében lenne, vagy nem kellene kistestvér(eke)t is naponta kétszer utaztatnom, akkor lehet, hogy meggondolnám.
Mi kb húsz percet autózunk, mert huszonegynéhány kilométerre lakunk Bp-től. Nálam kb. ennyi a max.

Én is soknak érzem ezt az 50 percet. Egy idő után nagyon bele tudnak fáradni a kicsik. Nem beszélve arról, hogy nekik sokkal korábban kell kelniük, mint azoknak, akik közel laknak a sulihoz. És ez egy idő után leterheli (sztem) a gyereket.

De meggondolandó, amit Anyakati írt, ilyen feltételek mellett (w ovi, suli, vagy munkahely közelsége) bevállalnám.

Pindi festés-ügyben nincs ellentmondás, ezek különböző technikák, különböző céllal és különböző eredménnyel. Én szívesen megmutatom azt, amit a tanárképzésen tanultam. Persze azt nem tudom, mi tetszett meg a férjednek annyira, nem biztos, hogy ez ugyanaz a technika, amit Szadán alkalmaztak, hiszen nem láttam, arról Melinda tudna mesélni.

Sziasztok!

Itt már elhangzott egyszer a kérdés, de nem válaszolt senki.
Mikor óvodaérett a gyerek? Tudom, hogy 3,5 - 4 éves kora körül, de nem tudom, hogy ezt így be lehet-e korhatárok közé szorítani.
Az én lányom most 3, szeptemberben kb 3,5 lesz. Bevallom őszintén, nem nagyon repesek az ovi gondolatától, de ő állandóan arról beszél, hogy mennyire szeretne óvodás lenni. Vajon ezt vegyem komolyan, vagy ez csak az ismeretlen iránti fellángolás, ami az első nap után kényszerbe csap át?
Jó lenne megismerni az óvodaérettség szempontjait, hogy esetleg az alapján döntsek
Köszi előre is!

Gira,
waldorfba adnád, vagy hagyományosba?
Ha w.-ba, ott általában úgyse veszik be 4 éves kor előtt, akkor elkezdhetnél vele baba-mamára járni, majd amikr betöltötte, akkor fokozatosan, heti 1-2-3 napra járhatna arendes oviba. Ez amúg yis így szokott lenni.

Szilvi!

Ezen még hezitálok. A Waldorf ovi tőlünk 24 km-re van, és augusztus végén megint születik egy sírós babám (fő az optimizmus ) Az első 2 is 1 évig csak ritkán volt nyugton. Így nehéz lenne baba-mama klubba járni Segítségem sajna nincs
Ami miatt meg nagyon sajnálnám, ha a helyi oviba kellene járnia az az, hogy itt már az oviban vetetnek velük tankönyvet Sose lehet elég korán kezdeni
Úgyhogy még nem döntöttem el. De a válaszod alapján, ha mégis a waldorf mellett döntök, akkor lehet, várok 1 évet

Idő: szomorú vagyok, eszek szerint nem megyünk waldorfba...?! T.közlivel napi 3 és fél órát utaznék, a gyerkők 1, 5-2 órát. Szilvi, nagyon jó, hogy mondod a kamaszkori problémát, ez eszembe sem jutott. Voltunk játszóházban, és meglepett, milyen természetességgel, "automatikusan" kezd az ember ott működni, pakolni, készülni az evésre, mesére...Komoly hatással volt rám.
Anyakati, a baj, hogy van kicsi, és a munkahely az ellenkező irányban...
Márti, Andi, jó hogy leírtátok. Töröm a fejem tovább...

Picinke, azért működhet a dolog. Az iskola is nagyon messze lenne?
HA a picivel az ovi idejére találnátok valami elfoglaltságot a közelben, akkor meg lehet spórolni egy csomó utazást. Az autós közlekedés nem jöhet szóba?

Valaki írta, már nem emlékszem pontosan ki volt, hogy azt látja fontosnak, hogy milyen iskolába megy a gyerek, ovi nem olyan nagy baj ha kimarad vagy nem olyan. Nagyon sokáig én is így gondolkodtam. Tulajdonképp én "csak "azért kerestem a gyerekeknek waldorf ovit, hogy könnyebb út vigyen a waldorf iskolába.
Ma már egész máshogy látom a kérdést és a rákosmenti ovi tájékoztató beszélgetésén ebben az óvónők is megerősítettek.
A waldorf szerint az első 7 év nagyon nagyon meghatározó a későbbi boldogulást, életfelfogást illetően (is). Szóval egyáltalán nem mellékes, hogy az óvódai éveket milyen körülmények között tölti a gyermek. tulajdonképp mire iskolába kerül, már egy csomó dolog lezárul benne.
Én az ovit, nem egy kellemes játszóháznak látom, ahol a gyerek jól eljátszik a többiekkel, hanem nagyon fontos segítséget és kiegészítést látok benne, a gyerekneveléshez. Amit se a védőnőtől, se a gyerekorvostól, se a családomtól nem kapok meg, pedig bizony nagí szükség lenne rá.
Van aki otthon is tökéletesen megtudja valósítani amit elképzelt, (nekem nem teljesen sikerül )olyankor talán tényleg nincs szükség az ovira.
Bár nagyon nehéz lesz nekem Hanát reggel 8ra oviba vinni, de hihetetlenül örülök, hogy ezt majd meg KELL tennem. Fontos nekem, hogy az a finom, de nagyon stabil napirend amit a waldorfoviban megélnek, a lányom napjának része lesz. Én ezt itthon nem tudom megvalósítani. Így viszont, hogy ő ovis lesz, kicsit magával ránt majd a rendszer. Nagyon várom már.

Savitri, pont így gondolkozom én is erről, az óvoda szerintem is nagyon fontos, mindenki emlékszik rá, hogy neki jó volt-e, vagy rossz, az élet kezdete volatképp, az első komoly közösségi lét kezdete, nem? Minden pillanata számít. Épp most olvasok sok Steinert (írok belőle dolgozatot), és meglep, mennyire inspiráló az életrend, napirend szempontjából, a ritmus, időbeosztás tekintetében.

Autó: csak az elméleti vizsgám van meg, most fogom a vezetést valahogy belenyomorgatni a nyárba , nem tudom hogyan. Jobb lenne bringával járni: de Nyugati-Jászai-Margit-híd-Árpád híd vonalon nem merek. Pláne két kis macival

savitriValaki írta, már nem emlékszem pontosan ki volt, hogy azt látja fontosnak, hogy milyen iskolába megy a gyerek, ovi nem olyan nagy baj ha kimarad vagy nem olyan.

Én voltam, így gondolkodtunk egészen addig, amíg Alex el nem kezdte a w.-sulit. És akkor rájöttem, hogy ez nem így van, ezért vittük át Olivért a következő évben w.-oviba. (Pedig egy igazán szerethető, jó állami oviba jártunk, amiről állami ovik szintjén csak a legjobbakat tudom mondani a mai napig is!)

Picinke: nem tudtok valakivel car-pool-ozni? Úgy tudom, ez főleg a W-osok körében elég gyakori.
Autóval rövidebb lenne? Mert akkor ez igencsak jó motiváció a nyári vezetésre. Remélem, találtok megoldást.

h_szilviÉs akkor rájöttem, hogy ez nem így van

Szilvi, ezt kifejtenéd bővebben?