Társalgó főoldal » Várandósság » Dohányzás a terhesség alatt

Rebecca, én is büszke vagyok rád!
Jó rugdalódzást!
Kíváncsi

Szia Rebecca!

Gratulálok!
Én sem dohányzom!
Néha a párom cigarettájából elcsenek egy-egy slukkot, de rágyújtani már nagyon régen nem gyújtottam.
Nem gondoltam volna. Most 1/2 11 van, 5 hónappal ezelőtt eddigre már vagy 5 szál cigit elszívtam, az tuti. Azért kell a visszafogás, ha a szagát megérzem. Na, de (hellyel-közzel) sikerült.


Puszi, Fruzsi

Es a tobbiek??
Kihalt a topic

Ja, latom elirtunk egymas mellett

REBECCA!

Te miért nem jössz a Friss kismamákba?!
Jókat beszélgetünk ottan, már találkoztunk is.

Egyébként még a cigire visszatérve: a múlt héten sikerült megfáznom, és most nagyon köhögök. Ha most még cigiznék is.. nagyon fájdalmas lenne, emlékszem a "régi szép" időkből
Na meg, hogy érzem a szagokat, az is jó.

Fruzsi

Köszönöm mindenkinek a gratulációkat!

Fruzsi! Én is gratulálok neked. Én is megkívánom néha, de nem merek egy slukkot sem, mert félek, hogy visszaesek. Pedig néha azért igazán rágyújtanék. Köszönöm a meghívást a friss topicba, voltam már ott, még régen és az eredeti nevemen, de meg fogom újra látogatni. Mint írtam már, sajnos annyira szégyelltem magam a cigiért, hogy még a nevemet is megváltoztattam, itt nem az eredeti nevemen szerepelek. Köszi!

Szia Rebecca!

Most láttam csak azt, mit már jó régen írtál.
Nos, ha bejelentkezel a Kismamikhoz, azért nekem írd meg mailben, ki vagy, jó???!! Én aztán nem ítéllek az, abbiztos!! Minthogy ugye egy cipőben jártunk.
Tudom, nagyon könnyen megtámadják az embert, pedig kíváncsi lennék; biztos ott is van bibi. Csak más.
Engem nem zavar, mindenki azt gondol, amit akar.
Az "olyan" stílusra "úgy" válaszolok. Harcikakas vagyok

Na, puszi, és remélem jól vagy (merthogy írtál annak idején valamiféle gondokról is- vérzés talán?, nem tudom).

És persze ugye nem dohányzunk!

Fruzsi

Sziasztok!

Én már lassan 22 hónapja vagyok absztinens, azaz azóta nem gyújtottam rá. A terhesség idején hagytam abba, mert láttam az ultrahangon, hogy jár a bébinek keze-lába és szörnyű lelkiismeretfurdalásom lett. Úgy 3 hónaposan. Kb. napi 1 doboz ment el előtte...baromi nehéz volt abbahagyni és most, hogy a fiam már csak napi egyszer szopik, egyre többször vesz elő a vágy, hogy rágyújtanék. Főleg ha valami rossz történik akkor érzem azt meghalok 1 szál cigiért
Sokszor álmodom, hogy bagózok. Hát mit tegyünk, én szerettem cigizni. Kezdem úgy érezni, ha Dani nem szopik majd, én visszaszokok...Pedig nagyon nem kéne, mert lassan szeretnénk tesót és akkor úgyis tehetném le, meg hát anyagilag is húzós.
Tudjátok aki nem cigizett, az azt hiszem nem érthet meg, de az járt jól aki soha nem gyújtott rá.
Van valaki köztetek, aki hasonló cipőben jár, vagy járt???

Bellana

Bellana!

Párommal babát szeretnénk, ezért júniusban abbahagytam a dohányzást. Néha naaagyoooon tud hiányozni!!! De a baba hatalmas vágyunk, így ügyesen ellen tudok állni. Azóta 8 kg-ot híztam, ami talán ennek tudható be. Sebaj, az egészséges babáért mindent! Párom is dohányzik (igaz minimális mennyiséget), ő azt ígérte, hogy amint terhes leszek, ő is leteszi. Cél nélkül és sem hagytam volna abba, mert nagyon szerettem cigizni.

Puszi,
Bebé

Szia Bébé!

Nagyon ügyi vagy! Bár mindenki megtudná tenni! Sajna a sógornőm pl. mindkét terhességét, szoptatását végig cigizte Hála az égnek a kicsiknek nem lett baja, de én ennek ellenére letettem. Az én párom is cigizik
Szóval csak így tovább!! Remélem én is bírni fogok magammal

Puszi:
Bellana

Lányok!

Fogantatás szempontjából éppolyan rossz, ha a párotok dohányzik!! Nagyban befolyásolja a spermiumok mennyiségét, minőségét, stb...


Fruzsi

Helló!

Még mindíg nem dohányzom, és ,még csak azt a napot sem tudom amikor utoljára cigiztem, pedig jó lenne mondani, hogy :"enyi-annyi hónapja nem dohányzom." de nagyon hiányzik még mindíg, csak a lelkiismeretem nem visz rá, hogy vegyek cigit. Pedig de sokszor volt mostanában, hogy azt gondoltam kérek egy szálat az éppen aktuálisan dohányzó ismerősömtől. De nem kértem. Én is azt érzem, hogy ha már nem fogok szoptatni akkor újra rá fogok gyújtani, csak éppen nem akarok visszaszokni. De nekem az is élményt jelentett azelőtt, hogy a párommal reggel meg ittunk egy kávét és elszívtunk egy cigit. Imádtam azokat a reggeleket. Mert butaság biztosan, de meghitt volt. És most hogy jön a tél még jobban hiányzik. De csak a megszokás, nem a nikotin. Az biztosan nem. Még csak olyan szerencsém sincs, hogy jobban érezném az illatokat, vagy az ízeket, mint ahogy azt más leszokott dohányosok mondják. :-( de azért nem bánom, hogy nem dohányzom, csak nem könnyű. Viszont a pici babám, ( aki már nem is olyan pici...) Itt rugizik a pocimban rendületlenül, és alig várom, hogy találkozzunk januárban. Meg azt is várom, hogy minél hamarabb jövő karácsony legyen mert akkor már ő is itt lesz, és valahogy még jobban megéri majd készülődni. Addigra már majdnem egy éves lesz . Kicsit aggósom, mert a mult heti UH. -ot a dokim el mentette saját célra, és én attól félek, hogy valamit látott amit le akar ellenőrizni, és eléggé ideges vagyok. Pedig mindenét láttam a felvételen, még a szivében is a négy üreget. de nem mondott semmit a doki, viszont holnap mennem kell hozzá. Remélem csak alaposságból akart megnézni valamit, és nem fog valami rosszat mondani. Tudjátok a rossz hírek a babákkal kapcsolatban általánosan karácsony körül érkeznek hozzám, és nagyon félek. Kérlek drukkoljatok. ! Köszi.

Kedve Rebecca!

Nagyon-nagyon ügyi vagy!!! Biztos minden rendben lesz, de én a helyedben azért rá kérdeznék a dokinál mit akar kezdeni a leletemmel.
Én jelenleg szörnyű lelkiismeretfurdalással küzdök "Sikerült" 22 hónap után rágyújtanom és nagyon jól esett...Persze nem kapadohánnyal. (Davidoff light, slims) Olyan mint 1 rövid hurkapálca, ami tudom, hogy nem mentség, de mostanában nagyon magam alá estem és a tűrésküszöböm is igen alacsony lett stb. stb...
Most semmiben nem vagyok biztos. Tesót is akartunk, de lehet, hogy várunk vele míg biztos leszek benne, hogy merem válalni. Nem mondhatnám, hogy a vetélésem jól viselem. Meg még millió apróság adódott össze. Hát csak remélni tudom, hogy nem szokok vissza.
Most üssetek:
Bellana

Kedves Bellana!

Én azt mondom, hogy most ne stresszeld magad azon is , hogy rágyújtottál. Most már nincs a baba a hasadban, viszont ha stresszes vagy akkor a babára is kihat és akkor nyűgös lesz, és attól még feszültebb leszel. Akkor jobb ha levezeted. Nem bíztatlak, csak én így gondolom. csak arra ügyelj, hogy ne pont a baba fölött... :-))) Ez csak vicc volt. Bizonyára ez eszedbe sem jutott.
Én sem tudom, hogy mi lesz később. Nagyon erősen érzem, hogy most nem bírnék rágyújtani, mert még a cukrommal is úgy néz ki, hogy inzulinra fognak állítani, és ugyebár az érszűkület stb... És hát a babának elég az, hogy minden bajom van, nem kell neki még egy kis cigi füst is, de ha már nem szoptatok, biztosan én is rá fogok gyújtani. Szeretném ha csak koca dohányos lennék, de nem tudom. Aztán az is lehet, hogy addigra már nem így fogom érezni. Minden esetere ne stresszelj! nem követtél el főben járó bűnt. Azért próbálj meg kocás maradni, és ne szokj vissza! Most biztosan engem is meg fognyk ölni a többiek... :-)))

" Most biztosan engem is meg fognyk ölni a többiek... :-))) "

Na, ez a baj, hogy igazából és teljesen őszintén nem lehet megbeszélni ezeket a dolgokat, mert ettől kell félni.
Jön valami okostóni, aki itt éli ki a dohányzással kapcs. összes fóbiáját, mert teszem azt, otthon nem mer szólni az urának, különben visszakézből olyat kap, hogy..
Pedig egy fórum pont arra való, hogy félig-meddig anonimitásban elmesélhessen az ember őszintén mindent, nem csak azt, "amit mások elviselnek".

Rebecca, majd én megvédelek

Puszi és minden jót, bár arról nem írtál, MI VAN VELED?????? A babával ugye minden rendben?
Ha gondolod, privátban, légyszi pár sort.

Kedves Bellana, ezért aztán igazán ne legyen lelkiismeretfurdalásod. Azt elhiszem, hogy jólesett!!!

Én, ha majd már nem szoptatok (Istenem, hol van még az ??!!?) minden vágyam a barátnőmmel beülni egy kiskocsmába 2 sör és pár szál cigi mellé!! Na és?????

Azt viszont tudom, hogyha újra rá is gyújtok, soha többé nem fogok úgy dohányozni mint korábban, olyan értelmetlenül (napi több, mint egy doboz!!??!). Ha nem jött a busz, ezért, ha hajat szárítottam, azért.. ha cigizni is fogok csakis alkalomszerűen, és élvezni fogom! Mint a pipát szokták! És nem lesz lelkiismeretfurdalásom.


Legyetek jók,
Fruzsi, aki már tényleg nem fújja

Fruzsi!

Az, hogy valaki hibának tartja a baba környezetében és azon kívűl is a dohányzást, az még nem egy fóbia kiélése, már, ha egyáltalán létezik ilyen fogalom...
Fentebb már volt szó róla, hogy az erkélyen elszívott cigiből is marad a ruhán, bőrön, szájban oylan káros anyag, ami nem egészséges a babának. Úgyhogy lehet, hogy bántóak az esetleg névtelenül beszólogatók, de senki nem akar rosszat sem a mamáknak, sem a babáknak.
Ez egy nyílt fórum, a dohányos is írhat névtelenül, az "ellentábor" is. Majdnem akármilyen stílusban. Ha gondolod, indítsd újra csak reg. felh.-nak, de így azoknak is megnehezíted a dolgát, akik anonym cigisek, és, persze semmiből nem áll regisztráltatni egy új nicket freemailről. Szóval ezt el kell tudni viselni.

Fruzsi,

biztos sikerülni fog a kocázás. Én a kisfiam szoptatása után ráálltam a napi egy szál cigire, nap közben nem volt sem időm, sem alkalmam, a baba mellett az embernek eszébe sem jut rágyújtani. Aztán este, mikor lefektettem a srácot, kiültem az erkélyre egy teával és a kis cigimmel. És az a napi egy szál sokkal jobban esett, mint régebben a vizsgaidőszakok alatti fél dobozok/nap.
Most megint absztinencia van, mert a kistesó még szopik.

Rebecca,
ugye minden rendben a babával?

Bellana,
ne legyen bűntudatod! Ahogy olvasom, nem ez életed legkönnyebb időszaka.

Zulu

A rohadt életbe, rjuli, teljesen igazad van CSAK ÉPPEN,
én arra utaltam, hogy így nem lehet beszélgetni.
Ez köbö olyan, mint a "Dögöljenek meg a drogosok, minek kezdték el", stb. Szerintem meg NE dögöljenek meg a drogosok, hanem igenis segíteni kell nekik.

A babámért meg MINDENT-MINDENT-MINDENT megteszek, egészségesen táplálokozom,

L E S Z O K T A M

a cigiről, sőt az imádott Heinekenemről is, csakis 100 % pamutruhát fog hordani, meg a mamám legjobb bioparadicsomát fogja enni.

DE

nem vagyok hajlandó teljesen föladni MINDENT, és minden pillanatban csak RÁ gondolni. Snowboardozom is, arról is mondjak le, mert esetleg kitörhetem a nyakamat és akkor ki neveli föl?

SOHA nem fogom ráfújni a füstöt, továbbmegyek a lakásban sem szándékszom rágyújtani.

DE akkor is alig várom a napot a kiskocsmával, meg a Marlboro Light-tal együtt.
A babám addig majd édesanyámat boldogítja, én meg fogat mosok és fürdök, mielőtt kézbe veszem.

DE: ha valakinek nem sikerül, de a SZÁNDÉK megvan, akkor én SEGÍTEK, és nem lehordom a sárga földig. Mert Márai Sándor óta tudjuk, hogy igenis, MINDEN a szándék, amellyel ezt vagy azt a tettet elkövetjük.

És én itt őszinte beszélgetéseket akartam hallani, de nem lehet, mert k*vára le van ugatva az ember, ha MÉGIS elszív egy szál cigarettát.

Bárcsak lenne egy topic "Gyógyszert szedek a terhességem alatt" címmel, vagy valami hasonló (tudod hány ember úgymond öngyógyítja magát, 8 féle fájdalomcsill., nyugtató, stb.????).
Ott angyali türelem lenne, mert csak a dohányzás az ősellenség.

Juli, én nem indítok semmit útjára, de ha valaki csak fröcsögni jön ide, az összes létező kocsisjelzőmet előszedem, és úgy elküldöm a jó büdös francba, hogy nem áll meg a lábán.

Szerinted, miért ilyen kihalt ez a topic?
Az egész Babaneten csak én meg Rebecca dophányoztunk, mi??

Valahogy mindenkitől több EMPÁTIÁT és TOLERANCIÁT várnék, de persze ez hosszú történet, mert az élet más területén sincs ez meg.
Azoknak meg szívből kívánom: várják majd valakitől ők is feleslegesen.


Szóval én mindenkinek minden jót kívánok:
Fruzsi,
aki nem dohányzik a szoptatás végéig vagy élete végéig, de az is lehet, hogy igen

OFF
Fruzsi,

én is pont így voltam a snowboarddal, aztán megszületett a skac, én pedig megdöbbenve tapasztaltam, hogy igen nagymamis stílusban nyomom, mert valahogy mindig elárvult gyermekem arcát láttam magam előtt. És jó morcos voltam, hogy mostantól már a nyakam sem csak rám tartozik.
De azért megyek lelkesen, már csak egy hónap!

Zulu

Sziasztok lányok!

Jaj nekem, ne ugorjatok össze már itt is légyszi, légyszi, légyszi
Drága Fruzsi és Rebecca! Nem rossz hír, hogy csak mi hárman vagyunk elfoglalva a cigivel
Nálam a helyzet most úgy áll, hogy dugdosom a cigis dobozt magam elől, de megesik, hogy séta alatt fél szálat elszívok és aztán persze emésztem magam. Pedig hegyi levegő már ez is. Tényleg olyan mintha valami retteneteset követtem volna el...
Pedig én igazán mindent megtettem mint már írtam, nem cigiztem terhesség alatt, se szopi alatt. Pedig baromi nehéz volt letenni, mert 16 éves koromtól szívtam...Na, de ezt csak az tudja aki végigcsinálta, vagy csinálja éppen most, nem igaz?
Rjuli! Persze, hogy írhat ide akárki, tele vannak a topicok névtelen mocskolódókkal. Csak hát nem tudom mire jó okoskodni, a másikat megvetni. Főleg ha valakik keservvel próbálnak változtatni rossz beidegződéseiken. Gondolom azért mert különbnek lehet érezni magukat jelen esetben tőlünk. Holott nem csak az a nagy durranás ha valaki nem szokik rá -bár kétségtelen, hogy ő jár jól- hanem az ha valaki le is tudja tenni. Mindenesetre sajnos a mai világban előszeretettel rugdossák azt aki már úgyis a földön van.
Nem hiszem, hogy rosszabb ember az aki cigizik és jó aki nem...De valakit utálni kell, meg bántani, különben nem kerek a világ nem igaz?
Nem hinném, hogy a névtelen beszólogatók olyan kiegyensúlyozottak és tökéletesek lennének,ha egyszer mindenfele csak fújnak. A boldog embe és kiegyensúlyozott ember egyik fő ismérve a kiegyensúlyozottság és az empátia, nem? Vagy náluk van a bölcsek köve, ők minden titkok tudói, hogy ítélkezhetnek bárki felett is?! A másik, hogy írod a cigi mindenen rajta marad. Ilyen alapon nem vihetném sehová a gyereket mert bárhol ráragadhatna a cigi és a kipufogó gázok is ott vannak még...
Kedves Rjuli, nem tudom, te, hogy állsz a cigivel, tudod-e miről beszélsz. Egyébként elfogadjuk a kritikát, részemről jöhet, bár nem tudom komolyan venni azt a hurrogót aki soha nem volt függő és utálkozik. Persze, ez egyszerűbb mint empátiával fordulni felénk. Még a végén ki is végzik a dohányosokaz. Aztán jöhetnek az alkoholistaák, a drogosok, a hajléktalanok, a kövérek, de folytathatjuk a szellemi fogyatékosokkal és bármelyik olyan embercsoporttal aki deviáns valamiképpen...Ja, hogy milyen enberi tragédiák, dorsok vannak a háttérben, és ki milyen erőfeszítéseket tesz? Kit érdekel??????!!!!!!
Bocs, lehet, hogy elragadtattam magam.

Fruzsi, Rebecca!! Továbbra is büszke vagyok rátok, én tudom milyen nehéz nektek és szorítok, hogy végig tudjátok vinni az elhatározásotokat!!!

Mindenkinek puszi, még az ellendrukkereknek is

Bellana

UI: én hajléktalanokkal foglalkoztam, úgyhogy azért van némi fogalmam az italozások, drogozások és egyebek hátteréről. Na és az én életemben -mint majdnem mindenkiében- vannak csúnya történetek. Néha azon töprengek kész csoda, hoyg csak cigiztem.

Bellana!

Fasza csaj vagy!

Zulu!

Engem 26 éve akarnak mindig mindenről meggyőzni, hogy majd ez, majd az mennyire (teljesen)megváltoztat. Most az anyaság a téma. Kétségtelen, hogy mérföldköve az életemnek, DE egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy 360 fokos fordulatot kéne vennem.
Attól én boldogtalan lennék, és ráragasztanám (a cigimaradványokkal együtt ) a gyermekemre.
Nekem sokkal jobban tetszik a baráti szülő-gyermek viszony.

Úgyhogy jövő ilyenkor EGÉSZEN BIZTOSAN lesem majd a hójelentést, és (Uram bocsá) elmegyek 1 napra snowboardozni. 4 évre rá Malackát is viszem. Ki tudja??


Halleluja!

Fruzsi


Ja, Bellana, eküszöm, ha most italoznék, nem kapnék annyi megvetést, mintha dohányoznék A tudás hatalom

Szia Fruzsi!

Na igen, ha innánk és ha még farkunk is lenne...
Jajaj
Ezek hülye társadalmi beidegződések. A férfiak cigizhetnek, ihatnak végig izélhetik a fél világot..hát Istenem csak férfiak. Na, de ugyanez nőben, már mindjárt csak egy utolsó lotyó.
Szomorú dolgok ezek.

Zulu: bocs, hogy az előbb nem köszöntem meg jó szavaid. Kicsit elragadtattam magam.
Egyébként én is megszelidültem, még sapkát is hordok ha hideg van

Fruzsi,
csak nem Malackád lesz? Nekem már van, és idén fog először síelni. 5 hósan vittem fel először a hegyre, jót tett neki. Most 3 múlt, és már nagyon várja, hogy menjünk.

Nem kell 360 fokot venni, én ilyent nem is mondtam.

Bellana,
ma kegyes hangulatomban vagyok, megbocsájtok.
Bűntudat husshuss, boldog kölökhöz boldog anya szükségeltetik, és ha ebbe beletartozik az a napi egy hegyilevegő, na bummm.

Zulu

Zulu: napi fél hegyi levegő
Rjuli: belnéztem az archivba láttam te is bagóztál. Akkor tudod milyen volt letenni

Nehézsorsú leánykák!
Hogy érezzétek, nem csak ti vagytok a babanet fekete bárányai, mind a sok egészséges meg csak arra vár, hogy nektek ugorjon, írok ide egy kicsit én is.
Nos hát én is dohányzom. Ámbár, gondolom, aki az elejétől látta a topikot, az már sejthette ezt. Igaz, nem sokat szívok, és az is igaz, hogy csak este, de azért tény ami tény. Sőt, az a rettenet is megtörtént velem, hogy az ötödik terhesség alatt nem tudtam letenni a cigit! Egyszerűen képtelen voltam rá! Ami az első négynél semmiség volt, olyan elképzelhetetlen az utolsónál. Esténként rágyújtottam, elszívtam egy szálat, nagynéha kettőt. Nem hiszek abban a rémképben, hogy amikor a kismama elszív egy cigit, az olyan, mintha a gyerek fejére párnát tennének. Szerintem egész másként mennek ezek a dolgok. Legfeljebb ahhoz lehetne hasonlítani, hogy olyan, mint amikor sokat mész a lépcsőn.
Na mindegy, nem is ez a lényeg, nem akarok itt kimosakodni, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak különböző élethelyzetek, amelyekben különféle képpen tudunk a tetteink ura lenni. Meg arra is, hogy azért nem kellene eltúlozni a kisbabára gyakorolt veszélyforrások jelentőségét. Szerintem százezer az egyhez, aki azért betegszik meg, mert a mama ruháján lévő két molekula káros anyaggal érintkezésbe került, és ki tudja, hogy az a baba nem betegedett volna-e meg éppúgy mástól, ami a dohányzással nincs összefüggésben. Meg arra, hogy élhet egy baba vagy gyerek bármilyen hulla egészséges közegben, ha nem talál otthon megértésre és elfogadásra akár a cigijével együtt is, akkor fabatkát sem ér az egészség. Meg arra is, hogy ne má' ez legyen az értékmérő, a szülői felelősség mércéje, hogy bagózik-e az anya vagy nem. No meg a mértékletességre is, mert azért nemcsak a gyereknek, de a mamának sem tesz jót a láncdohányzás, és rosszul is néz ki. De aki elszív egy-két szál cigit, urambocsá' jeles alkalmakkor akár egy fél dobozzal is, ne legyen már megvetés tárgya!
És tudjátok, miért gondolom ezt? Mert a másik elítélése, becsmérlése és megvetése, de még a meg nem értése is pont az ellenkező hatást éri el! Ha tehát egy megrögzött egészségpárti szeretné, hogy visszaszoruljon a cigifogyasztás, nagyon rosszul teszi, ha beszól, mert ezzel nem éri el a célját.
Nektek meg, akik meg tudjátok állni, hogy rágyújtsatok, megrázom a kezeteket! Aki még nem tudta megállni, de meg akarja, annak biztosan sikerülni fog, ha igazán akarja! Aki meg nem is akarja, és időnként továbbra is cigizni szeretne, hagyjuk meg ebben a jogában! Biztos van számtalan erénye, ami miatt szereti lehet, így akit zavar a bagózása, fogadja el másért!
(360 fokos fordulatot nagyon nem érdemes venni, mert akkor ugyanoda érsz, ahol elindultál, csak forogták egyet! )
A veszélyes helyzetekkel én is így vagyok: egyre kevésbé kívánom kitenni magamat olyasminek, amitől az épségem csorbulhat. Mindig a gyerekekre gondolok!
Tippem azoknak, akik kevesebbet szeretnének cigizni: sok séta a friss levegőn. Ez most egyre jobban használható ötlet, mert ahogy jön a hideg, kinek van kedve fagyos kézzel még cigit is szorongatni?
Kíváncsi (aki most behúzza a fejét, mert már érzi, hogy kap )

Kíváncsi: ezek után én csak azt mondhatom: hajts le egy kupicával!
Mondjuk az egészségemre.


Szia Zulu!

Igen, igen, egy rózsaszínű kismalacka csücsül a pocikámban (24 hetes). A 360 fok meg nem (amint azt kíváncsi is kifejtette) jó példa De tényleg nem is mondtad
De jó, hogy Te is így gondolod ezeket a dolgokat, én alig várom, hogy össze-vissza vigyem majd.
Míg az apjával lecsúsznak, elszívok egy jointot hozzá 3 deci forralt bort, anélkül mit sem ér a lejtő !!!

A mai emelkedett hangú levelem (ahol tényleg dühös voltam ) csak egy kérés volt, hogy meg lehessen beszélni a dolgokat.

Mivel én harci kakas vagyok, ezen leszek.
De Szűz Mária sem én vagyok, ezért írogatok marhaságokat: mert hazudnék, ha azt mondanám, nem jut eszembe a cigi, hogy milyen É L V E Z E T lenne elszívni egyet. Nekikészülve. Forralt borral Kinek hazudjak?

Szept. 30-án még azt írtam, hogy a párom cigijébe bele-beleszívtam. És így is volt. Az az igazság, hogy én nagyon fokozatosan szoktam le, de:

L E S Z O K T A M.

És nem volt lelkiismeretfurdalásom, nincs és nem is lesz. Pont azért, mert én úgy érzem, hogy mindent megteszek a babám érdekében.


(Csak tudjátok, aki nem ilyen "sikeres", az nem mer ide írni, ez biztos. Jó példa Rebeccaé, aki szerepel itt a fórumon, csak más néven!! Mire jó ez? Nem vállalhatod magadat, mert.. na mindegy, én igen, és el lehet olvasni az előzményeket, ahol még írtam, hogy 1-1 szál becsúszott. Ez vagyok én: Fruzsi, hogyamacsakarúgja meg.)


Fruzsi

Kíváncsi,
tőlem ugyan nem kapsz semmit, én bírom az őszinte embereket.

Fruzsi,
majd gondolok rád dec. elején, mikor a hütte teraszán a mákteámat kavargatva szívom a spanglit. Az én Malacom már kint kapta a nevét. Nem a színe miatt.

Zulu

Zulu !!!!!!!! Már megbocsáss, de én mh-en vagyok. Ilyen felvonyításokat nem engedhetek meg magamnak

Köszönöm, ha gondolsz rám.

Pusza
Fruzsi

Sziasztok csajok!

Már megint én, csak meg ne unjatok!
Nálunk a szomszédok a folyosón bagóznak, igaz a férjem is így frankón bejön az ajtó alatt, felett a füstszag...Mit tegyek a molekulákkal?
Fruzsi: Jó fej lehetsz. Amúgy én ugyanezen a néven irogatom az osobaságaimat másik topicba is. Mármint mint Bellana.
Na, ma megjött. Ez volt a harmadik hónap amit várni kellett a vetélés után. Úgyhogy jó lenne csomót kötni a számra -a párom örülne neki -, hogy az a fél szál se kísértsen meg. Egyébként totál egészségesen éldegélünk, na jó nagyjából,és mégis elment a babám. Pedig akkor még cigi sehol sem volt!

Kiváncsi! Mindig öröm ha az írásaidat olvasom!! Olyan emberiek, igaziak, köszönet értük!

A Feketeseggű Bellana alias Feketebárányka

Hogyamacskarúgjameg Fruzsi, Mákony Zulu és Feketeseggű Bellana, no meg a fel nem soroltak!
Majdnem elfelejtettem, hogy mit hallottam a rádióban! Szóval: a gyorséttermi ételek és üdítőitalok, valamint a cukorbevonatú gabonapelyhek olyan károsak az egészségre, hogy több nyugati országban (jelesül most éppen Angliában) fontolgatják annak törvénybe iktatását, hogy fel kell tüntetni a csomagolásukon, csakúgy, mint a cigarettáén, hogy súlyosan károsítják az egészséget! Svédországban pl. már tilos reklámozni ezeket a termékeket és árusítóláncokat. Angliában is első körben ezt szeretnék elérni, de persze zűrös, mert a cégek igen sokat tejelnek a reklámjaikért.
Egyre aggasztóbb méreteket ölt ugyanis az elhízás és az ezzel járó különféle betegségek tömegesedése. Ezen kaják szerepe pedig az elhízásban jelentős.
Na csak ennyit, a továbbgondolkodás kedvéért.
Kíváncsi

Na, igen, az élet önmagában úgy káros ahogy van, mert mindenképpen kinyúvadunk. Legfeljebb aki bagózik az kevésbé lesz egészséges halott mint a többi aki totál egészégesen halt meg...Juj, ez azért morbid volt. Bocsi!

És azt tudtátok, hogy a kenyér milyen nagyon
veszélyes? A következő marhaságot úgy kaptam valakitől és már egy másik topicra is feltettem, de azért itt is elfér:

"1. A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek több, mint
98%-a kenyérfogyasztó.
2. A kenyérfogyasztó családokban felnövekvő gyermekek 50%-a a nemzetközi
szabványoknak megfelelő teszteket átlag alatti eredménnyel teljesíti.
3. A XVIII. században, amikor gyakorlatilag minden kenyér otthon,
háztartásban készűlt, az átlagéletkor nem érte el az 50 évet, a
csecsemőhalandóság elfogadhatatlanul magas volt, sok nő belehalt a
szülésbe, és a lakosságot olyan járványok tizedelték, mint a tífusz, a
sárgaláz és a kolera.
4. Az erőszakos bűncselekmények több mint 90%-át kenyérfogyasztást követő
24 órán belül követik el.
5. A kenyér alapanyagáról, a tésztáról kisérletek során bebizonyosodott:
néhány dekagramm elég ahhoz, hogy egy egér megfulladjon. Az átlag magyar
ennek sokszorosát fogyasztja el egy hónap alatt!
6. A primitív törzsi társadalmakban, ahol a kenyérfogyasztás ismeretlen,
évszázadok óta feltűnöen kevés rákos megbetegedést, Alzheimer-,
Parkinson-kóros, csontritkulásos esetet jegyeztek fel.
7. A kenyér bizonyítottan addiktív: kisérlet alanyok, akiktől egy időre
megvonták, és csak vízzel táplálták őket, alig 2 nap elteltével már
kenyérért könyörögtek.
8. A kenyérfogyasztás sok esetben csak előkészítője a "keményebb"
élelmiszerek, mint pl a vaj, párizsi, lekvár fogyasztásának.
9. A kenyérről bebizonyosodott, hogy magába szívja a vizet. Mivel az emberi
test javarészét víz alkotja, a huzamos kenyérfogyasztás beláthatatlan
következményekkel járhat a szervezet molekuláris összetétel e
szempontjából.
10. Klinikai tesztek bizonyítják, hogy az újszülöttek köhögnek a kenyértől.

11. a kenyeret 200 clsius fok körüli hőmérséketen sütik; ez a hőmérséklet
nem egészen egy perc alatt elpusztít egy felnőtt embert.
12. A legtöbb kenyérfogyasztó képtelen megkülömböztetni a tudományos
tényeket a statisztika álruhájába burkolt értelmetlen locsogástól.

E riasztó adatok értelmében a következő korlátozó intézkedések
foganatosítását javasoljuk:
I. A fiatalkorúak kenyérvásárlását be kell tiltani.
II. Azonnal felvilágosító kampányt kell indítani az összes médiában "Mondj
nemet a veknire" címszóval.
III. Minden kenyérféleséget 300%-os büntető adóval kell megterhelni, a
kenyér által okozott ártalmak költségeinek fedezésére.
IV. A kenyérfogyasztás reklámozásának gátat kell szabni.
V. Az iskolák környékén kenyérmentes zónákat kell kialakítani.

Kérünk, ezt a felhívást juttasd el mindenkihez, akiről tudod, hogy szívén
viseli embertársai érdekeit. "

Ezt nem bántó célzattal tettem fel ide csak azért, hogy derüljetek egy jót, puszi:

Bellana

Fruzsi,
mikor jön a Kismalac?

Bellana,
akkor hajráhajrá! Maca is a "türelmi idő" letelte után kopogtatott. Pont jókor, mert már eléggé kész voltam. (Maca a kisebbik skac)
Először nem értettem, hogy megy be a férjed is az ajtó alatt, de aztán rájöttem. Látszik, hogy 3. éve nyomom a Gyedet.
Statisztika rulez!

Kíváncsi,
igen, ez tényleg elgondolkodtató. Mindenki csak a cigire koncentrál, mint főmumusra, pedig annyi minden más is van, ami nagyon káros. Főleg azért, mert sok gyerek ezeken nő fel.

Zulu

Zulu,
így bizony! Úgyhogy reszkessetek Mekdöncisek, jön a dohányos kommandó!!!

Helló Lányok!

Klassz a topic, a hütte és a "menü" engem is érdekel .
Én nem dohányzom, ezért szeretném a dohányosok álláspontját megtudni valamiről, ami engem nagyon idegesít. Íme:
Rendszeresen előfordul, hogy egy anyuka dohányzik a játszón és ha nem is közvetlenül a gyerekre fújja, de azért kapunk belőle mi is (pl. a hintánál). Engem ez felháborít. Leviszem a gyerkőcöt levegőzni és cigifüstöt kell szívnunk .
Szóval érdekelne mi a "dohányos" álláspont ebben a kérdésben.

Milla

Milla,

én speciel idegbajt kapok az ilyesmitől. Ha már rápattint az ember, tegye kultúráltan, másokat nem zavarva.
Mondjuk én soha nem gyújtottam rá játszón, (meg sehol, ha a gyerekekkel vagyok), de sajnos nálunk is vannak, akik vidáman pöfékelnek a lurkók orra alá.
És még a csikket is eldobják.

Zulu

Nem tudom, de még látványnak is rossz, ha játszótéren dohányzik valaki. Pedig az óvónők is ott szoktak. Persze ezt valahol meg lehet érteni, hiszen ők a munkahelyükön nem tehetik, kvázi a játszótér a dohányzósarok. Ezzel együtt: valahogy úgy kellene megoldaniuk talán, hogy felváltva elsétálnának a játszó szélére és ott füstölnének. Ebben csak az sántít, hogy a dohányzás is afféle társasági aktus, egyedül nem esik olyan jól. Hát én azt hiszem, éppen ezért legjobb lenne száműzni a munkaidő alatt ezt a szokást annak, aki dohányzik. (Ja, és a füstölgő kismama is igen csúnya látvány. Mondom én, aki...micsoda kettősség tud élni az emberben...!)
Kíváncsi

Habár most eszembe jutott az általános iskolai tanítónőm, aki nem ritkán minket küldött ki cigiért a sarki trafikba, és nem esköszöm ugyan meg rá, de nem lepne meg, ha más is így emlékezne, rágyújtott órán is. Imádtuk! Egyáltalán nem zavart se a cigije, se a szaga, pedig Fecskét szívott . Ezt nem azért írtam, mintha ez lenne a követendő példa, csak úgy eszembe jutott.

Sziasztok!

Bár mi még nem vagyunk nagy játszóteresek, de az nekem sem szimpi ha cigizik valaki. Viszont a szerteszórt csikkeket utálom, mert a Dani sokszor szedegeti őket, hogy mi az. Még a kutyagumitól kapok agytubit. Van olyan undorító mint a csikk, sőt! Igaz a kutyagumi legalább nem parázslik időnként.
A nagyapám élete végéig cigizett, nem is ebben halt meg és őt szerettem a világon a legjobban. Nem ismertem nála egyenesebb embert! Na ezt csak arra, mennyire nem fokmérő a cigi. Egyébként ő nem díjazta, hogy ha rágyujtottam.

Helló:
Bellana

Szerbusztok lányok!

Azt hiszem ez a topic most csúcspontját éli!
Amikor elkezdtem ezt a topicot, pontosan ezeket a dolgokat akartam megvitatni. Amikor az első levelet írtam, nem éreztem igazán, hogy én le fogok tudni szokni akár pár hónapra is. Ma eljött az őszinteség napja! :-)) Leírom pontosan ki vagyok, és azt, hogy mi ment végbe bennem azóta amióta van ez a kis fórum.

Amikor az első levelemet írtam, igazából egy olyan fórumot akartam ahol a dohányzó terhes nők nyíltan elmondhatják: " igen én dohányzom". Na nem büszkeségből, mindössze azért, mert itt hasonló emberek hasonló életmódot folytatnak. Akartam ezt a fórumot, azért, hogy mi dohányosok megvígasztaljuk egymást a lelkiismeret furdalás súlya alatt. Hogy bíztassuk egymást arra, hogy sikerül a leszokás, és ha nem megy akkor nyugtassuk meg egymást, hogy nem lesz világ vége, és nem vagyunk rosszabb anyák mint más. Tehát igazából talán bizonyítékot akartam arra, hogy talán még sem lesz nyomorék gyerekem, vagy idióta, vagy egyéb. Az anyám is dohányzott végig az öcsémmel, akit 40 évesen szült, 4hónaposan 3 ujjnyira nyitva volt a méhszája, magas volt a cukra , bevérzett, és elszívott másfél doboz cigit. Kék multit, hosszút! Az öcsém most 13 éves sikeres focista, de van érme úszásból, ping-pongból, futásból. Jóképű gyerek aki nem volt asztmás, kitünő tanuló, nem allergiás, és még életre való vagány gyerek is. Nem túlzok. Persze ő sem hibátlan, mert maximálisan kihasználja az anyut, de egészségileg,semmi baja. Lehet, hogy ez csak a sors fintora, de tényleg így van. Nem hallgatom el, hogy kis súlyu volt, mert kicsit korábban született. De 40 évesen ennyi bajjal ez talán nem szokatlan.

Ilyen és ehhez hasonló dolgokat szerettem volna hallani, mert úgy éreztem nincs kilátásom arra, hogy én valaha is ne dohányozzak.
Aztán persze nem akartam kizárni azokat sem akik az ellentábor. A nevem LOLA. Bizonyára van aki ismeri. De féltem, hogy annyira megvetés tárgya leszek hogy nem fog velem szóba állni szinte senki a többi fórumokban, és azt nem akartam.
Most heves vita alakult itt ki, de egyet kell értenem Fruzsival, Bellanával, Kiváncsival. Ők ki mondták amit én nem mertem , mert azt hittem, hogy még az itteni dohányosok is felöklelnek ha leírom azokat a mondatokat amik itt most már végre elhangzottak. Hát ezért írtam le az igazi nevemet mert úgy érzem tartozom ennyivel ezekért az őszinte levelekért. Teljesen úgy érzem ahogy ti. Pont úgy! :-))
Én leszoktam, de most már én is elmondom nyíltan, hogy alig várom azt az időt amikor egy barátnőmmel, vagy a párommal elszívok egy cigit úgy, hogy nincs tőle lelkiismeret furdalásom. Most ezt érzem. Aztán nem tudom mit hoz a sors, de most ezt gondolom. Szóval köszönöm. :-))

A babával minden rendben van, félreértés volt a cd-s ügy. Viszont engem be akartak szerdán fektetni a kórházba inzulin beállításra. Most egy hét haladékot kaptam . Diéta : napi 180g CH. Vizeletgyűjtés C+A-ra II. frakciós. Aztán vér cukor profil, és kiderül mi lesz. Kicsit sírtam mert utálom a kórházat és ráadásulkedden még úgy nézett ki, hogy szerdán minden képpen inzulinbeállítás+kórház vár. Aztán belenyugodtam, mert azt mondtam inkább szúrom magam, de a babának ne legyen baja. És nővér létemre szégyellhetem magam. Ráadásul az amiről végtelen mennyiségü infóval tudok szolgálni. Mert a belgyógyászat a területem, amibe sokminden beletartozik, de ez az amiben a leg"profibb" vagyok. :-))) Szóval én csak egy kis drukkot kérek , hogy azért még se kelljen inzulinoznom magam. Előre is köszi.
Amúgy felhívott az endokrinológus orvosom, és most már a pajzsmirigyemre is kell gyógyszert szednem. Ezt egy nap alatt zúdították rám...

Most már nevetek egy jót, mert épp a minap mondtam a páromnak, hogy volt már a terhességem alatt vérzésem, vashiányom( persze ez kinek nincs...), a pajzsmirigyem fokozottan működik, mert kiújult, magas a cukrom két hónapja, és fulladok. Csak magas vérnyomásom, az nem volt még... :-))) De azt nem is hagyjuk. Viszont az én kisbabám tökéletesen tűri mindezt, és egészséges, szép baba. Hát kell ennél jobb gyermek az embernek? :-) Viszont én ezt azzal tudom meghálálni neki, hogy nem dohányzom.
Aki nem dohányzott megvethet, hiszen volt is itt már olyan emberke névtelenül aki lehordott engem mindennek (persze finoman...), de nem könnyű.
A párom dohányzik, az anyám dohányzik a társaságom dohányzik. Én közben két nem meg szült terhesség után vagyok mindenféle problémával, ami szüntelenül stresszel, mert két babát nem tudtam kihordani, és most itt vagyok ezer bajjal. Vajon ezt ki tudom hordani?... Közben a párom cukros lett mindenféle anyagcsere betegségekkel tűzdelve, és kórházban feküdt. Természetesen ekkor jött a fulladásom, és éjszaka nem aludtam mert egyedül voltam, fulladtam, és féltem. Az anyukám egy idegösszeroppanásból lábadozik, amibe időnként visszaesik, de átlagban már nagyon jól van. A nagymamám deréktól lefelé béna, és most már a veséje sem működik csak ha beveszi a maroknyi vízhajtóját. Dialízisről hallani sem akar, de felhív sírva mert magányos. Az anyósom pedig kedves ember, csak néha nem.
DE!!!!::: LESZOKTAM!
Na most nem kérek sajnálatokat, mert másnak sokkal nagyobb problémái vannak, és ezek talán nem is annyira súlyosak, csak sokan vannak egyszerre. És nincs is szándékomban sajnáltatni magam. Mert én egy optimista ember vagyok, és sokat nevetek, és nincs is lelki szomorúságom.

Csak azt szerettem volna mondani, hogy vegye tudomásul minden ellenlábas, hogy nem volt egyszerű, és igen is kívánom azt a cigikét.

Na ennyi! Viszont majd meg őrülök annyira be vagyok zsongva a karácsony miatt. Alig várom! Ti még nem vagytok ilyen őrültek? :-))
Most megyek, mert már egy heti adag dolgot leírtam. Bocsi... :-)))

Rebecca (itt már csak így szoktunk meg ),
örülök, hogy írtál, mert ma séta közben épp azon gondolkodtam, hogy megírjam a lányoknak: ha nem is vállaltad névvel magad, végülis te indítottad el az egész topikot, tehát neked köszönhetjük, hogy így összejöttünk. Erre még fel is feded magad...!
Jó egészséget!
Kíváncsi

Drága Rebecca-Lola!

Hú, de nehéz egy ilyen vallomás után bármit irni!
Csak a szokásosat tudom, bár lehet, hogy már unod Szóval: nagyon-nagyon ügyi vagy és így ismeretlenül is büszke vagyok rád!!
Szerintem igenis nagyszerű dolog, hogy ennyi bagós között, ilyen sok lelki teher mellett is letudtad tenni a kapaszkodót.
Az, hogy más lehurrog az csak róla szól, nem rólad. Könnyű szentnek lenni egy lakatlan szigeten, minden kísértéstől távol...
Éppen most olvastam a mostani Baba magazinban, hogy a dohányzó terhes nők háromnegyede végig dohányozza a terhességét. Na látod, mi már nem erősítjük ezt a statisztikát!! Mellesleg ez a cikk is inkább ledorongoló, mint erőt adó. Sajnos. Pedig sokkal, de sokkal többen letudnák tenni a cigit, ha támogatnák őket és nem folyton azt kapnák, hogy ilyen-olyan gonosz teremtések stb.
Legalábbis a magam részéről jobban erőt merítettem a biztatásban mint a fejre koppintásban és ijesztgetésben. Azokból sokszor még azt is éreztem, hogy szinte várják, hogy na mikor gyújt rá ez a hülye megint, úgysem bírja megállni...
a Babával rendben kell, hogy legyen minden, na nehogy már háromszor csapjon be ugyanoda a villám!! Én is cigiztem -fúj, le velem- a terhesség első 3 hónapjában és mégis 4400g-os fiút szültem. Na ennyit a kis súlyról. Ja, és a védőnőm is csak kínzott ahelyett, hogy segített volna. Még azt is mondta, hogy nem lesz a gyereknek keze! Azért ezt nem hittem, mert genetikailag azért nem így van, de képzelhetitek... Minden esetre miután leszoktam mégcsak azt sem mondta bakfitty, de elkezdett kötöszködni a súlyom miatt..Szóval aki ezt olvassa és nem bagós annak azt javasolnám ha segíteni akar valakinek a leszokásban azt ne "ostorral" tegye. A bizalom és biztatás már fél siker.
És tudjátok csajok ha hamarabb rátok találok akkor sokkal könnyebb lett volna a dolgom!

Puszi mindenkinek!

Bellana

Helló Anyócák!

Mindenki leszokott? Az szuper lenne

Én leszoktam, legalábbis ideiglenesen. A terhesség alatt egy szálat se szívtam, de nem vot nehéz mert az első négy hónapban a szagától is felfordult a gyomrom (a párom is dohányzik, így tőle is), később pedig lehetett valami pszichés visszatartó erő, mert egyszer sem estem kísértésbe.
Amikor hazajöttünk a kórházból és megkezdődtek az els, húzós napok, ez egycsapásra megváltozott: iszonyúan kivántam a cigit, de hálistennek itton csak szofi volt, amit soha, semmi pénzért.
Egyszer viszont egy látogatónál megláttam egy doboz Marlboro Light-ot, amit régen szívtam és nem bírtam magammal (Misi kb hat hetes volt). Sajnos nagyon jól esett. De utána olyan lelkiismeretfurdalásom volt, hogy most nikotinos tejjel fogom megetetni szegény ártatlan gyerekemet, hogy atóta nem volt ilyen. Most öt hónapos, nem volt azóta ilyen, az sem hogy nagyon kívántam volna, inkább csak a hangulatát. Ha majd befejezem a szoptatást, nekem is az az álmom, hogy képes legyek arra, amit Zulu is írt, hogy a nap végén, mikor Misi már édesdeden alszik, kimenni a verandára, nézni a csillagokat és elszívni egy szál cigit, de nem akarok többet dohányozni, cigiszagú, sárgaújjú, sárgafogú dohányos anyuka lenni.

Hali, Kata!

Kata, üdv a klubban

Bellana

hello juli (és bellana is, csak juli rokon)

Szia Kata!

Én is úgy vagyok vele ahogy írtad. Nem bánom, hogy nem bűzlök a cigitől álló nap, meg sárga köröm és társai, de én is csábulok. Továbbra is bűnözök: Napi fél szál hurkapálca cigi...Le velem!
Tök röhej, az utcán szívom el séta alatt és közben azt lesem nehogy ismerőst lássak...Mint a régi szép időkben, középsuliban Vénségemre hülyülök el.

Bellana

Szia Bellana!
A felénél elnyomod? Már az is valami. De szerintem ha már rágyújtasz, akkor élvezd, hiszen eredetileg arra van, nem?
A férjed dohányzik?

Kedves dohanyos lanyok,

nemdohanyosok akar el sem olvassak, nem erthetik meg ugysem.
Kezdem a vegen: lanyok, akik babat vartok, gyerek van a haznal: SZOKJATOK LE ROLA, pliiiz.Persze tudom, konnyen jar a szam, hisz en mar leszoktam, es batran mondhatom: SOHA tobbet nem fogok-nem tudok- ragyujtani, pedig 10 evig szivtam es szofit, mert csak annak van olyan igazan jo ize, meg attol leszek igazan budos.

Szoval en 16 evesen kezdtem, eleinte bulin, aztan otthon is, aztan mar mindenutt, fenykoromban napi ketto dobozzal.Egyszer abbahagytam fel evre valami Isteni sugallatra,aztan ujrakezdtem, mert egyszer elcsabultam. En soha nem tudtam napi egy szalat este elszivni, mert az nekem nem ment, akkor egesz nap a falat kapartam es csak arrol abrandoztam, milyen is lesz majd, amikor vegre kihuzom a zsebembol az egesz nap gyurkeszett dobozt-gondosan ugyelve, hogy a cigi nehogy megtorjon- es leulok es es ragyujtok a gyufammal, es a gyufa fustje majd jol belemegy megint a szemembe,de nem baj, annal jobb, mert vegre ragyujtottam, es hirtelen megnyugszom es minden oke.
Emlekszem azokra a szornyu reggelekre, amikor nem volt cigim, az maga a pokol, mert mire feloltozom es elrohanok az otomataig, mar vitustancot jar a gyomrom, es az szornyu.
Egyszer csak terhes lettem.Jo, akkor elszivtam meg egy szalat, aztan soha tobbet....haha...a gyerek masfel eves koraig, addig szopott.Aznap, mikor abbahagyta vegleg es nem kert tobbet szopizni, mint aki be van programozva, elsetaltam a trafikba es vettem egy doboz cigit.Majd megfulladtam tole, szedultem, de nagyon jolesett. Meg hulyenek is ereztem magam, hamar eddig kibirtam, igazan kibirhatnam a hatralevo eletemben is.
Aztan jottek a maganeleti problemak, elsodrodtunk egy valas kozelebe is, csunya dolgok tortentek velunk.AZtan csitultak a feszultsegek, jobban mentek a dolgaink, de csak a felszinen.Aztan megint jott egy baba, kirobbantak a regi problemak, es -szegyellem, de igy van:14 hetes koraig bagoztam.Jo, csak max. napi nyolc-tizet, de akkor is.Remkepek gyotortek a fuldoklo magzatrol, stb.Es akkor jott a megvalto betegseg:ASZTMA.Egy este befulladtam, aki mar atelte, az tudja milyen fincsi dolog a halalt varni es minden legvetelnek orulni.No, kivizsgalasok sora,orvosok hada, "Dohanyzik?" "Igen." "Na ezutan nem fog." Es tenyleg.Kozelebe se tudok menni a dohanyfustnek, mert azonnal olyan kohogesi roham gyotor, hogy csak na.Ragyujtani??Blah.
Igy jartam.Kisse ironikus, de meg most is, az osszes fuldoklassal es rohammal egyutt is kivanom a cigit, de piszkosul.Persze soha tobbet nem fogok ragyujtani, de nagyon szeretnek, meg mindig, es asszem ez mar igy is marad.
Csak batoritani tudlak benneteket, probaljatok meg abbahagyni, nem magatokert, hanem a bebikert.Nem a fejlodesi artalmakrol beszelek, hanem a dohanyos szulo keperol.En sem akartam, hogy a gyerekeim egy dohanyos anya mellett nojenek fel, mert akkor jo esellyel ok is dohanyosok lesznek elobb-utobb.

Hat ez eleg kesze-kusza lett, meg bocs a sok kilobajtert is.
Udvozlettel es irigykedve(kisse paradox, de sebaj...

Eva

Sziasztok
Én is nagyon sokat cigiztem a terhességem elött (napi 1 doboz, bulikon néha másfél) A mai napig is csodálkozom, hogy 16 év után le tudtam szokni. Már többször próbáltam leszokni úgy, hogy fokozatosan csökkentem az adagot. 5 szálig jutottam ezt egy ideig tartottam is aztán minden visszaállt. Amikor elhatároztuk, hogy gyerek lesz kitüztem magam elé egy dátumot, (aug. 20. -án elszívom az utolsó szál cigit) majd rá 3 hónapra kezdödhet a gyerek project. Ez a dátum úgy jött, hogy ez volt a nyári szabadságom utolsó napja, gondoltam még végigcigizem a nyarat aztán vége. Így is lett. Már azelött többektöl hallottam, hogy csak úgy lehet leszokni, hogy az ember eldobja (egyik napról a másikra). Hozzá kell tennem, hogy nincs nagy akarateröm, nem tudom mi történt, talán kell egy cél, ami nálam a gyerek volt. Még csak nem is hiányzott. (na jó egyszer-egyszer a mozdulat miatt, de ez elenyészö). Nagyon büszke voltam magamra, hogy minden eröfeszítés nélkül sikerült. Valószinü az is segített, hogy senki nem eröltette, csak az én döntésem volt. Kerek 2 év múlva gyújtottam rá legközelebb. Én soha nem mondtam, hogy nem fogok vissza szokni, végül is ez az egyetlen káros szenvedélyem és ha jólesik miért ne. Legfeljebb nem 95 évesen halok meg, hanem 85, nekem mindegy

Fiam 8 hónapos volt, amikor visszaszoktam (napi 2 szálat szívok el este, természetesen nem a gyerek mellett) Eleinte lelkiismeret furdalásom volt, mert még szoptatok, de a férjem megnyugtatott, hogy a nikotin nem megy át az anyatejbe.

Azért elég undorító látvány egy nagy pocakos kismama égö cigivel a kezében. Bocsi, ha durva voltam ezzel nem ítélkezni szeretnék, csak, ha már muszáj akkor szolidan félrevonulva, mondjuk otthon egy kávé mellett, vagy a teraszon a csillagokat nézve. Azok mellett szólva, akik nem bírták letenni a cigit úgy mint én, van egy történetem. Egy kolleganöm nagy dohányos volt és az orvosa azt ajánlotta neki a terhessége alatt, hogy nyugodtan szívjon el 3-4 szál cigit, mert az idegeskedéssel, hogy nem gyújthat rá sokkal többet árt a magzatnak, mint ha rágyújt. Lányok ne legyen lelkiismeret furdalásotok, szerintem az a lényeg, hogy minden erönkkel megpróbáljunk tenni a káros szenvedélyünk ellen, a gyerek érdekében. Ez van akinek sikerül, van akinek nem. Lelkiismeret furdalása annak legyen, aki meg sem próbálta.

Kriszta

Sziasztok Lányok!

Kicsit elmaradtam mert inzulinbeállításra befektettek a kórházba, és a pajzsmirigytúlműködésem miatt nem igazán akrt beállni. Sírtam is sokat... Minden esetre mielőtt befeküdtem kértem egy szál cigit az egyik ismerősömtől. Borzalmasan égette a légcsövemet így hát köszönöm nem kívánom már! Nem is tudtam elszívni. Nagyon rossz volt. Azt hiszem ha már nem szívjátok pár hónapja és beleslukkoltok egybe, akkor elmúlik az utána való vágyakozás. Azért vágytam rá mert amikor letettem akkor még ugyebár jól esett az utolsó, de most nagyon nem, és el is múlt az illúzióm a cigivel szemben. Bátran mondom próbáljátok ki. nem fogtok visszaszokni! Legalább is én nem tudnék elszívni egyet sem mert igazán rossz volt... Ja ! És jó újra köztetek, nem pedig a kórházban... :-)