Kikó: szóval itt. Először is! Szerintem: no para! Azt írtad, hogy
"Zalán tök nyugodt baba, nem sírós, kivéve a levegőn, de valahogy mégis félek, hogy mivel is kössem le a figyelmét, ha ébren van. Egyébként, ennek ellenére minden nap szépen eltelik, jókat alszik, eszik, szereti, ha énekelek Neki, közben viszem a kis popóját, dajkálom"
Akkor ezek szerint tök jól csinálsz mindent!!! A gyermek nyugodt, jókat alszi, eszik - mi kell még??? Ilyen pici korban még nem kell sokkal több! Valamelyik babázós cikkben le is írják, hogy igazából egyelőre még sokminden nem köti le a figyelmüket - vagyis egy dolog: ANYA, CICI, TEJ

Aztán lassanként, mindegyik gyermek a saját fejlődési ütemében (hisz mindegyik kis töpörtyű egy önálló kis személyiség, és véletlenül sem úgy működnek, mint ahogy a "Nagykönyv"-ben meg van írva!!!) elkezd érdeklődni más dolgok iránt!!! Van egy barátném, akinek a kisfia nem nyúlt a tárgyak után, nem szeretett fogni - szemlélte őket, kísérte őket a szemével, de nem nyúlt utánuk, nem szeretett fogni, aztán most fél éves, és vígan eljátszik mindennel...
Szerintem nem szabad hasonlítgatni a babókat... Persze, jó tudni, hogy mi az, amire elvileg képes lehet, mert ugye mindegyik új kézség egy következő alapja - de siettetni semmiképpen nem lehet.
És ami nagyon fontos (szerintem legalábbis) hidd el, hogy te vagy a legjobb a babádnak, és hidd el, hogy tök jól csinálod!!!
Ha már kérted, leírom, mi mindent csinálunk Fruzsival - de általában azt csinálom, amit ő igényel, nem szabály szerint élünk... Egy van: este fürdés kb. 8, fél 9 körül, mert akkor tudjuk tartani az este 10 körüli fektetést, és az előtte lévő evést.
Szóval:
1. Reggel 6-7 körül kel a gyermek.
2. Ekkor egy fél órát várunk vele, játszunk vele óvatosan, hogy felébredjen, és learatjuk az első mosolyokat

Ekkor általában az édesapja van vele, én addig rendberakom a hálószobát, meg intézem a saját reggeli dolgaimat. A játszás annyiból áll, hogy folyamatosan dumálunk neki, nagy grimaszokat vágunk, a szemébe nézünk, és úgy tesszük mindezt.
3. Aztán jön az orrszívó porszívó - ezt van, mikor szereti, van mikor nem, mindenesetre előtte egy kis sós orrspray-vel bespriccelünk, aztán jön a szívás
4. Tisztába rakás - imádja! Bármi baja van, ekkor mindig motyog, mosolyog
5. Evés - Fruzsinál ez kb. 1 órás procedúra. Hagyom, hogy belealudjon, és ha látom, hogy már tényleg elaludt (nem mozog a csukott szemhéja alatt a szeme, nem ugrál a lába...), akkor rakom csak le.
6. Általában délelőtt az első evés után eszik még egyszer közte alszik. Hogy mennyit, az változó: 1-3 órát.
7. A harmadik evés olyan dél, egy óra körül van. Az evés végén (majd mindegyik végén) elalszik, ekkor felöltöztetem, és indulunk sétálni. Általában - attól függ, hogy mennyit alszik a sétánál - 1-3 órát sétálunk. Ezt végigalussza. Mostanában vettem észre, hogy ébredés után nem rögtön sírás következik, hanem raktunk be a babakocsiba egy nyulat, azt "becézi" egy olyan 10 percet.
8. 3-5 óra tájékán hazaérünk a sétából. Ekkor tisztábarakás, evés.
9. Ilyentájt már nem annyira van kedve aludni, és sokkal nyűgösebb, ráadásul ekkor jön haza az édesapja - szóval indul a szórakoztatás: vagy kézben van, és folyamatosan dumálunk hozzá, grimaszolunk neki, tornáztatom a pocakját (rányomom a térdét), vagy a játszószőnyegére rakjuk, ahol kedvétől függően elvan 10-40 percet. Ha jó idő van, akkor lemegyünk hármasban még egyszer sétálni, akkor tuti, hogy alszik még egyszer.
10. fél 7 tájékára azért próbálunk mindig hazaérni, hogy fel tudjuk fűteni a fürdőszobát. Ekkor megint csak az édesapjával "játszanak", addig én előkészítem a fürdést, a lefekvést. Illetve van még egy etetés a fürdés előtt.
11. fürdés kb. 8, fél 9 körül - mostanában az édesapja vetkőzteti.
12. Evés
13. 10 óra környékén alvás.
Én megpróbálom minden alkalommal mind több ideig a játszószőnyegén hagyni. Nem feltétlenül azért, mert nekem így kényelmesebb, és biztos, hogy nem azért, mert akkor nem kell foglalkozni a gyermekkel, hanem azért, hogy játszon, hogy fedezze fel a játékait, magát, a mozgás élményét, és annyira, de annyira édes, amikor gagyarászik a játékoknak, és mosolyog nekik, meg veszekszik velük.
Amit még nagyon élvez: én ülök, és úgy tartom, hogy a lába a combomon, és a hátát pedig az alkaromra fektetem, feje a tenyeremben, vagyis szemtől szemben vagyunk egymással - és így dumálok neki, meg grimaszolok - hát ez a kis csudapofa olyan néha, mintha válaszolni akarna... és mosolyog, meg mosolyog
Szerintem ne vedd alapul, hogy Fruzsi mit csinál - hisz a ti babátok más, és ti is mások vagytok. Nekünk egyelőre ez jött be. A fenti forgatókönyv nem tudatos, egyszer sem kényszerítettem Fruzskát a fentiek betartására, valahogy ő alakította így a dolgokat, mi csak követtük őt, mint hű alattvalói
