Sziasztok!
Továbbra is úgy érzem, hogy valamit rosszul csinálok, mert látom, hogy mindenki folyamatosan írogat, én meg már vagy két hete vagy csak olvasok, vagy még az sem fér bele.
Ezt a brutál időjárást nálunk sem nagyon díjazzák a törpék. Elég sok a nyűgösködés. Most éppen Tomival küzdök. Utál hason feküdni, elég nagy hisztit csap, ha úgy teszem le, így viszont oda jutottunk, hogy alig emeli a fejét, és többnyire csak jobbra hajlandó fordítani. Júl. 14-re van időpontunk neurológushoz (1,5 hónapja jelentkeztem be

), valószínüleg nem fogjuk megúszni a gyógytornát. Ráadásul olvastam, hogy már fordulnak a hasonló korú babák. Úgy tűnik az enyémek kis lusták. Most minden evés után "tornázunk": hanyatt fekszem, a mellkasomra fektetem hason és beszélek hozzá. Így egész szépen felemeli a fejét, és megnyugtatni is könnyebb. Ha a kiságyban próbálom hasra tenni, ott elég gyorsan feladja. Remélem ezzel a kis gyakorlással is edződik, fejlődik valamennyit. A gyógytornától félek egy kicsit, mert már korábban a lábtartásuk miatt futottam egy kört a környékbeli Dévényes gyógytornászoknál és senki nem tudott elvállalni, mert annyian járnak hozzájuk.
Lehet, hogy csak én nem tudom, de miért baj, ha 4 óránál gyakrabban esznek a gyerekek? Én igény szerint adok nekik, ami napközben jelenthet 2-2,5 órát is, de van amikor 4 órát, viszont fürdi után alszanak kb. 10-től 5-ig. Ezt ők alakították ki maguknak. Én próbáltam kicsit kitolni az étkezések közötti időket, de úgy állandóan nyűgösek voltak. Most akkor kapnak, amikor kérik. Arra figyelek, hogy a napi összesen ne legyen több az "előírtnál". Ha látom napközben, hogy sok lesz, akkor egy kicsit csalok: a vízmennyiséget nem csökkentem, csak kicsit kevesebb tápszert keverek bele. Mi csak a lefekvés idejét tekintve avatkoztunk bele az általuk diktált napirendbe. Ha este 7 körülre jön ki az etetés, akkor maguktól már csak éjjel 2-kor kelnének fel. Ilyenkor keltjük őket fél tízkor, fürdi, kaja, fekvés, alvás 5-ig, így nem kell az éjszaka közepén kelnem. (Kivéve az elmúlt 3-4 éjszakát, amikoris Tomi óránként jelentkezett egy kis fenékrázogatásra. Remélem nem romlott el végleg!

) Igaz mi sajnos tápszeresek vagyunk, így napirend szempontjából talán egy kicsit könnyebb a helyzet, mint az anyatejes babáknál.
A dolgok jelenlegi állása szerint a kisfiunk szuperhős lesz (ld. Superman akcióban) kislányunk pedig rockzenész.
Mira megmondja a frankót ....
... és Tominak itt lett elege belőle.
