Aproo, én se látom, hogy csúcsfejű lenne a fiad, nagyon aranyos Levi.
Lei, Mecsi, ha 17-én mentek szülni, akkor még biztos nem csatlakozok hozzátok, mert akkor tartjuk Zéti szülinapját
Andi, Zétinek is voltak hisztis időszakai, de ezt nagyon keményen kezeltem, mert nagyon nem volt jó egyikünknek sem. Hamar rájött, hogy nálam nem éri el a célját hisztivel és szépen abbamaradt ez a korszak. Nem vagyok túl szigorú különben, de ebben az egyben nagyon következetes voltam vele, mert engem is nagyon fel tudott húzni vele és utána nem volt türelmem hozzá. Most már tudja, hogy sokkal hamarabb elér bármit, ha szépen kéri. Ha nyafog, nyekereg megmondom neki, hogy nem értem mit akar mondani, mondja szépen, addig nem reagálok a kéréseire. Ha pedig olyat akar, amit nem kellene, akkor megbeszéljük vagy kínálok neki valamilyen más alternatívát helyette. Legtöbbször pedig igyekszem megelőzni a hisztit, pl. a játszótérről sose akar elindulni haza, de ilyenkor megkérdezem, hogy kér-e rágót és mivel a kedvence, általában szó nélkül jön velem, csak hogy megkapja

A fagyiért is odavan, de most már tudja, hogy hiába hisztizik érte, mert csak ebéd után vagy vacsi után kap (mert különben nem eszik rendesen). Ezt is szépen elfogadta, persze először nehezebben, de most már nincs ezzel se gond. Így haladunk szépen egyik dologgal a másik után. Most végre elértem azt is, hogy amikor hazamegyünk menjen szépen kezet mosni, ezért is mindig hisztizett nekem, de most már belátta hamarabb szabadul ha gyorsan önként elmegy kezet mosni. Nem mondom, hogy könnyű elérni egy-egy ilyen apróságnak tűnő dolgot, de megéri hosszútávon.
Bocsi a hosszú off-ért, itt még nem téma a nevelés meg a hisztikorszak
