2008.09.27 08:50
Szerző: sziszi7
Sziasztok!
MArti gyonyoru a kis KAmilla szuletesenek tortenete, az izgalmak mellett csodasan alltal a kis virag erkezesehez.
Es a teljesseg igenye nelkul mindannyiotoknak nagyon meghato a tortenete, mikor egy egy szep tortenet olvasok kapok egy kicsi pluszt is ugyanis az en kis Rekam szuletese felert egy kesz remalommal. Nem is irtam rola eddig semmit, sot gep kozeleben is nagyon keveset voltam ugyanis a szo szoros ertelmeben fel kellet dolgoznom a traumat. De azt gondolom itt az ideje, hogy kiirjam magambol es ugymond megengedhetem magamnak, hogy elpanaszoljam, mi is tortent.
Szeptember 10-ere voltam berendelve a dokim magan rendelojebe 36 hetes vizsgalatra. Az elott ket hettel mar elmondta hogy a mehszaj nyitva van ket ujjnyira, es hogy barmikor beindulhat a szules. Azt is latta, hogy a bokaim elefant nagysagura dagadtak, de azt mondta figyelmen kivul lehet hagyni, mert meg nem veszelyes. En meg a szavai utan nyugodt lelki ismerettel ultem itthon a dagadt labaimmal, kezeimmel.
10-en negy orara mentem be a dokihoz, ahol az aszisztens nenije mert egy vernyomast, aztan nagy kikerekedett szemekkel elkuldott hogy hozzak a wc-bol egy kis vizeletmintat. (Itt jegyzem meg hogy ver es vizeletvizsgalat 12 hetes terhesen volt csinalva utoljara). A vizeletmintat miutan megnezte szaladt be a dokimhoz szinten nagy kerek szemekkel (nekem egy vak hangot nem mondott, hogy mi van, vagy mi nincs...), ahonnan kitessekeltek az epp benn levo beteget es engem azonnal behivtak. Termeszetesen en az eg egyadta vilagon semmit nem ereztem, nem fajt sehol sot nagyon vartam hogy vege legyen a vizsgalatnak, mivel programunk volt delutanra. A doki bacsi nagy kerekedett szemekkel megkerdezte, hogy ^ugyan biza, mit csinaltam^ - erre en, semmit, miert, hat mert hogy hatalmas a vernyomasom 150/120 es a vizeletem tele van feherjevel, es hogy mekkorara meg van dagadva a labam. Mondtam neki, hogy a labam mar bo ket honapja ilyen a vernyuomasom meg biztos azert magas mert nem pihentem tul sokat. Erre o, bejelenti, hogy be kell menni a korhazba. Mondom neki ok, hazamegyek osszecuccolok, elkoszonok a fiaimtol es estere bemegyek. Erre o, hogy szo nem lehet errol, mivel lehet komaba esek nem mehetek haza egyaltalan. Mondom neki eszem agaban nincs komaba esni, de ha igy gondolja hivom a ferjem, vagy az anyukam es autoval bevisznek a korhazba. Termeszetesen ebbe sem ment bele, hanem mentot hivott. En meg telefonaltam a paromnak, hogy szedjen ossze meg nehany cuccot, es jojjon fel a korhazhoz, mivel lefogtak. O sem ertette a dolgot, hisz abszolut nem ereztem rosszul magam. Megjott a mento (viszonylag eleg gyorsan) es felvittek a korhazhoz, ahol felig neveto gorcsot kaptam ugyanis hordaggyal vartak ram az ajtoban. Mondtam ne vicceljenek velem fel tudok en menni a sajat labamon is. Erre ok szo nem lehet rola ez a parancs, igy kell felvigyenek a szuleszetre. Az ugyeletes doktorno benn volt a szuloszoban igy a hordagyon egy szal vekony haloing imitacioban (regebb emlitettem nektek, hogy sajat ruhat, bugyit stb nem lehet a korhazba bevinni es viselni. ) ott fekudtem a folyoson ugy jo fel orat, nagyon idetlenul nezhettem ki ugyanis a betegek akik a folyosoi tarsalgoban beszelgettek, mind nagyon sajnaltak. En meg az ijedtsegtol-e vagy mitol nagyon furan kezdtem erezni magam, kemenyedett a hasam nagyon, Reka baba feszkelodott, es nem tudtam hova tenni a dolgot. Na fel ora elteltevel mire teljesen csonta fagytam volna vege lett a szulesnek es megerkezett az ugyeletes doktorno es szuleszno, akik azonnal bevittek nst-re miutan mondtam, hogy furan erzem magam. A vernyomasomra adtak valamiket, aztan feltettek az nst tappancsokat. Reka nagyon keveset mozgott viszont a hasam kemenyedett folyamatosan, aminek az eredmenye, hogy a gep 3 perces szabalyos falyasokat mutatott - nagy meglepetesemre. Nagy oromomre, hogy de jo beindult a dolog le is lomboztak, hogy nagyon sajnaljak nem vallaljak a szulest a magas vernyomasom miatt, preeclaptikus allapotot diagnosztizaltak(toxikus allapot.), es hogy azonnal csaszarolni kell. Remenyeim szertefoszlottak, de elfogadtam a helyzetet, erre kiderul hogy mivel 5 ora elmult nincsen aneszteziologus a korhazban es nem is lehet behivni, ugyanis a kozeli varosbol jar at, es 5 ora utan nem vallal munkat. HUh ennek el tudjatok kepzelni mennyire orultem, kerdem mi tortenik akkor most, bejelntik, hogy mar ertesitettek a mentoket es irany a hozzank 60 km-re levo varos CSikszereda, merthogy ott fognak operalni. Fogtam a telefont mondom a paromnak, ne gyere, mert megyunk CSikszeredaba. Hirteken annyian vettek korul, hogy csak kapkodtama fejem betettek a katetert harman, egy adta a sooldatot, a masik karomba meg raktak az infuziot. Es termeszetesen kozben szabalyosan jottek a fajasok. Titkon azon imadkoztam, hogy jojjenek mar gyorsabban, hatha kibujik magatol a kis hercegnom, aztan meg azert, hogy ha nem is bujik ki bar legyen minden ok. Kertem a mentosoket es az ugyeletes dokinot engedjek, hogy a ferjem jojjon velem, de termeszetesen nemleges valasz erkezett, miert is szamitottam engedelyre vajon???
NOs kb, hat ora utan megjott a mento, hoztak a hordagyat atpakoltak, lekotoztek stb. Mindenki szaladgalt, mint a mergezett eger, hogy mindent hozzanak magukkal, ha netan menet kozben komaba esnek. En az a beallitottsagu vagyok, hogy nem gondolok a rosszra, hogy mi tortenhet, hanem azt szajkoztam, hogy ugyan mar minden ok lesz semmi baj nem fog tortenni, nem hittek nekem.
Egy szal semmiben a telefonom es a penztarcam kisereteben elindultunk a mentoauto fele. MIre kiderul, hogy nem tudtak normalisan kezelni a hordagyat (ugyanis nem reg kaptak es meg nincs tapoasztalatuk - kesz rohej) igy meg szinte fejre ejtettek, a szo szoros ertelmeben. MOndtam neik inkabb megyek a labamon, mint kitorjek a nyakam, ha mar igy alakult. ERre ok nem nem megoldjak, igy ket eros emberke emelte a hordagyat, miutan eldontottek, nem kiserleteznek a hordaggyal tovabb. Betettek a mento autoba es irany Csikszereda, pont mint a Veszhelyzetben szirena, fenyek meg minden, hajtott a sofor mint allat. SZivhangmegfigyelot tettek ram, automatikus vernyomas merot. Szoval hirtelen kezdtem elhinni, hogy valami nagyon nem jo ha igy korul vagyok ugralva. Ne ertsetek felre nem felelotlen voltam es azert nem hittem el, hanem egyszeruen annyira gyorsan porogtek az esemenyek, hogy fel sem tudtam fogni. A mento autozas csucsa az volt , hogy Reka baba mar egesz pici koratol felt a szirenatol, erre mikor ezerrel bomboltettek a szirenat a kicsike ketszer ugy nyomakodott lefele, a fajasok mar nem harom hanem 2 percenket jottek. Feluton talalkoztunk a CSikszeredai mentoautoval, es a 4-5 fokban kivettek az egyik autobol es atettek a masikba, nem hordagyat csereltek, hanem egyik hordagyrol atettek a masikra kitakartak, betakartak, szoval nagyon kellemes volt. A kateterhez meg nem tettek eleg folyadekot iy az jobban feszitett es fajt, mint egy egy fajas. Na kb 5 perc alatt atvajjtak a masik autoba, a gyergyoi ugyelets doktorno szivelyesen elbucsuzott es indultunk tovabb. Nagyon egyedul ereztem magam, hiaba, hogy ne a sajat orvosom kisert, de bar ismertem, haladtunk egy tok idegen helyre, tok idegenekkel, tok egyedul, szornyu kinokat megelve. Nem volt senki aki bar egy biztato mosolyt elengedett volna felem. Szorongattam a telefonomat, mint utolso kapaszkodo szalat.
Bo fel ora alatt odaertunk a csikszeredai korhazhoz, ahol nem fogadtak valami jol, este nyolc ora volt, mikor az ugyelets doki odaert, es nem volt tul jo kedvu az ujabb gyergyoi beteg lattan. En benn a vizsgaloasztalon az ugyeletes orvos meg a folyoson szidta az egeket, hogy ~ azok a k...rva gyergyoiak, mar igazan talalhatnanak megodast, mert, hogy o nem dolgozik mar csak gyergyonak, es hogy nei mara ez a hetedik mutetje a k..ra ur... stenit ~ stb. stb. En meg neztem mint majom a ketrecben, hogy Ur Isten mi lesz ebbol. Erre meg a szuleszno is enyhen szolva morcosan kezdett orditani, hogy milyen dolog, hogy nem borotvaltak le es, hogy ugy tettek be a katetert. Kerte a borotvat (merthogy kellett volna vinni), mondom neki nincs mert nem szandekoztam ma szulni, szemem lattara vette a rozsdas zsilletet es azzal borotvat, mondom neki, nem baj, hogy rozsdas, erre o nagyon sajnalja nincs mas, ezert kell hozni. Innetol azon imadkoztam, nehogy megvagjon... Mondom neki faj a kateter, erre o nem fajhat, mondom neki de tenyleg faj nem viccelek csinaljon mar valamit. NAgy zsortolve aztan megigazitotta, persze szidta a gyergyoiakat mint a bokrot, hogy meg egy katetert sem tudnak normalisan feltenni. Kerdem mi fog most tortenni, mondja megvizsgal a doki aztan meglatjuk, ugy gondolja megyunk nst-re. Az ugyeletes orvos miutan becsuletesen lehozta az eg osszes szentjet megvizsgalt, de ugy hogy azt gondoltam felszokok a plafonba. Nem szolt egy vak hangot sem. Engem meg hivott a parom, mondom neki kikapcsolom a telot, mert megyunk nst-re. MIre bevezetnek a mutobe es megjott az anesztezes, tehat tenyleg nem voplt annyi idom hogy megijedjek, vagy bar felfogjam, hogy ur isen mutenek. Szo nelkul meggorbitettek es elkezdtek elokesziteni erzestelenito beadasara. HAromszor szurt a doktor, kozben szidott, hoy hogy lehet valakinek ilyen gorbe a gernice. Nem hiszitek el de elkapott eg idegzonat amitol mai napig agybajt kapok annyira tud fajni (mintha aramot vezettek volna a gerincembe), mondom az ugyeletes orvosnak, hogy ha mar igy alalkult akkor kosson el, mert nem szeretnenk tobb gyereket, es mar a gyergyoi orvosommal meg van beszelve. ERre vagja a hasamat, veszi ki a kis angyalkamat es mivel jon, hogy hogy lehetek ennyire felelotlen mert mi van akkor ha meghal a kisalanyom, vagy a fiaimmal tortenik valami es akkor mast akarok helyettuk, idegileg annyira kikeszitett, hogy rabolintottam, hogy ne kosson el. A fejemnel allt egy holgy akinek konyorogtem, hogy torolje meg az arcomat es a szamat egy kis nedves rongyal (hisz jogom van hozza), hanyingerem van es iszonyuan szarad a szam. nagy nehezen egyszer megtorolte, mire nagy cinikus hanogon megallapitotta, hogy nem tartozok a fegyelmezett betegek koze. Kerdem a dokit, hogy Reka mar kinn van-e, (ugyanis nem mutattak meg), mire ramformedt, hogy ejsze suket vagyok es nem hallom, hogy sir. MOndtam halom hogy sir de nem tudtam hogy az en kislanyom.
Tuleltuk a mutetet nagy nehezen, nagy oromomre es nem hiszitek el miutan atettek a hordagyra, kitaszitottak a folyosora, es ott hagytak ket kerek oran keresztul. Kerdem miert nem tesznek be egy szobaba, mire ok, hogy szem elott legyek. FAntasztikus, lanyok ha nem velem tortenik eskuszom nektek nem hinnem el, hogy ilyen ma letezik....
Ha csak visszaemlekezek elfog a siras annyira trauma volt az egesz. 10kor bekapcsolatma telefont, es hivtam a ferjemet, hogy megszuletett Reka baba, aki majd hanyat vagta magat, hisz ugy tudta, hogy nst-re mentem.
aztan levittek a gyermekagyra, ahol viszonylag elviselhetobb volt a tortenet. A kislanyomat mesnak ketto masodpercre behoztak, miutan rengetegszer konyorogtem, hogy latni szeretnem, aztan penteken megkaptam es azota minden percunket egyutt toltjuk. Voltak nehezsegek az elejen, nem volt tejcsi, a babasnoverek meg nem adtak potlast, igy sirtunk mind a ketten, akarom mondani negyene mivel volt egy szobatarsnom aki hasonlo cipoben jart. de nagy nehezen ez is megoldodott, aztan mas problema nem igazan volt. Beleszerettem elso perctol az en kisangyalomban es a sok sz@r utan boldognak mondom magunkat. DE egy biztos a legadazabb ellensegemnek sem kivanom mindazt amin keresztul mentunk Rekucival. DE hala a JO Istennek tuleltuk itthon vagyunk, es o a vilag egyik legtunemenyesebb gyereke.
sziszi
