Társalgó főoldal » Szülés » Császár után normál szülés

Szevasz-tavasz mindenkinek!
Itt úgy esik - jó, most épp elállt - mint a fene. Szép kis nap lesz, ha nem tudunk kimenni! Bár ha nem esik, én gumicsizmában-esőnaciban is kiviszem ezt a lurkót, mert különben nem bírunk egymással.

Megymag, ne sokat irigykedj, egyrészt anno Anrissal is ez volt, már majdnem az egész éjszakát végig tudta aludni, mígnem három és fél hónaposan elkezdtek jönni a fogai - és ezzel vége volt a csodának. Azóta is kelünk... Másrészt most ő is elkapott valami köhögős-orrfolyós csodát, úgyhogy ma Ilka egyszer, Andris háromszor kelt Mire elaludtam, már mehettem újra, és csak melléfekve lehetett megnyugtatni, nyilván szenvedett az orrától-torkától szegény. Szóval én sem alszom, csak elvileg. De attól még olyan de olyan fáradt vagyok, hogy másfél elvi kávét ittam gyakorlatilag reggel csak részben használt.
Kijegyzeteltem magamnak a tanácsaidat: az összetartozás-érzés-fokozást remek gondolat, tegnap este el is kezdtem! Andris lelkesen takargatja be Ilkát, meg a fürdésnél is segít a lábát mosni, tök cuki! Eddig is voltak ilyenek persze, de most majd tudatosabban figyelek rá, hogy mondod. A neki való közösségi programok szintén jó ötlet nagyon, már találtam is egyet, ami jó lehet: egy kézműveskedős-maszatolós valamit. Tavaly jártunk Ringatóra, de egyre kevésbé volt jó, mert bár imádja az énekeket, de a fél órából 10-15 percnél többet nem volt hajlandó együttműködni, mert a gyerekek érdekesebbek voltak, mint a mondókák... Így aztán a maradék 15 percben rohangált, asztalra mászott, gyereket piszkált. Úgyhogy idén már oda nem tervezünk menni.
És ti jobban vagytok már?

Virág, ha ennyire kellemes hely volt a Péterfy, akkor megéri pontosan utánajárni a dokidnál, hogy hogy vélekedik egy második sima szülés esélyeiről. Az én dokim pl. óvatos típus, és utólag az is kiderült, hogy a kórházban az elmúlt évben tán ha három vbac volt - ennek ellenére nekem sikerült, szép élmény lett, és a kórházban is örültek neki, hogy ilyen jól ment minden. Szóval nem elvileg volt ellenséges a helyzet, hanem csak valahogy nem tartják fontosnak, nem is biztatják a kismamákat, így aztán nem is igen van.
Farfekvéssel tényleg nehéz a helyzet, pláne elsőre - ha többedik gyerek lett volna, több sima szüléssel előtte, nyilván hagyják, hadd induljon, aztán kiderül. Így szokott lenni. De elsőre jobb az óvatosság, tényleg nagy megterhelés babának-mamánake egyaránt. Nálatok meg aztán mindenféle összejött. De ez nem jelenti azt, hogy másodszorra is így kell hogy legyen! Mikor esedékes a nekigyürkőzés? Még csak lélekben készülsz?

Rétes, ez tényleg kiborító lehet! Nekünk anno a lakásunkon levő jelzálogot kellett áttetetni egy másik lakásra - sima ügy elvileg, semmi tévedés, mindenki egyetért, mégis iszonyú hercehurca volt. A földhivatal meg egy kriminális hely. Az OTP se semmi, azokkal is volt közben cécó. Hogy kerülhetett rá tévedésből bármi a házatokra? Az ilyet kutyául meg kéne büntetni. Nem lehet jól megfenyegetni őket, hogy kicsit csipkedjék magukat? Ha nincs kedved részletezni, megértem, de engem mindig érdekelnek az ilyen ügyek, mert nagyon izgat, hogy hogy lehet jól kijönni belőlük mégis. A Ti ügyvédetek mit mond?

Most talán ki tudunk menni, ha felébred a kislány végre!
--- ezt Andris küldi, "mocsó" (=mosolygó)!!!

Sziasztok, nekem is ma offos nap van, de totál. Jaj miért van az ember hülye rokonokkal megáldva? Tök elegem van ma mindenből, őszintén, és mára nem is jut okosság, (szerencsére...). Most olyanom van, hogy legszívesebben hátat fordítanék mindennek és mindenkinek és valahol a világ másik felén egyedül próbálnék szerencsét. Nyilván csak pár napig tart, de ilyenkor saját magamat se tudom elviselni, jól elbújdokolnék, mert ha ilyen gyagyás az ember, csak maga is jól megbánt másokat. A gyerekeim már érzik. Bocs a rinyálásért - mert ez az...
Egyébként a terveim is megfeneklettek szépen, kezdem feladni, majd úszok az árral. Végül is minek küzdeni bármiért is...

Viki! Kitartást! Ne te azért ne add fel, egy költözés, új otthon megteremtése klassz dolog, én is költöznék már. Olyan dögök ezek is, és egyébként csak egy kicsi jóakarat hiányzik. Olyan nincs hogy ilyet nem lehet helyrehozni. Csak ugye azt nehezebb és több időbe telik, no meg érdeke se fűződik hozzá senkinek.
na eldugulok és nem rontom itt a levegőt, amíg nem rendeződök.

Megymag, asszem megyek veled, ha lehet Utálom ezt a napot, de nagyon. El sem mondom, olyan pitiáner problémáim vannak, de egész prímán kiborultam rajtuk mostanra. Hisztis anyuka vagyok, belátom... Szegény gyerekeim szívnak!

lányok, kitartás az otépéhez meg az egyéb idióta hivatalokhoz-hivatalnokokhoz.
a férjemnek elvben 4, gyakorlati utánajárásban 1,5 évébe került, hogy a helyi önkormányzat a nevére írja át a házát. 4 éve vette, be is mutatta mindenhol az adásvételit, itt is (így tudott bejelentkezni is csak, meg mi is idén Lindával) földhivatalban is.
1,5 éve kezdett utánajárni, mert már unta, hogy a kommunális adót és a gépjárműadót ugyanúgy kiküldik az előző tulaj nevére, meg az övére is (ugye ezeknek is lehet utóbb jelzálog-következményük...). szóval 1,5 éve levelezett velük ezügyben, mire most júniusban küldtek végre egy igazolást, hogy már ők is jól tartják nyilván... elvárták volna, hogy az előző tulaj is jelentse ki magát. ekkora egy értelmetlenséget! hát aki elmegy, elköltözik valahonnan, biztos az előző hely dolgaival fog foglalkozni! pont elég az is, amit az új helyen el kell intézni... olyat is írtak, hogy Gáborom keresse meg az előző tulajt... nahogyne...
végül rendeződött, de ekkora kukacoskodást... (és ez még csak a jéghegy csúcsa, kiskirálykodnak másban is, korrupt és lusta az egész helyi hűbelevanc...)

na szóval megértem a problémát.

pocakfotót csináltam ma, meglepő szögből és helyen, mindjárt felteszem.

hm, hát némi fáziskéséssel, de remélem sikerül feltenni a képeket

nem megy, túl nagyok

Na, csak hogy egy kicsit feldobjam a hangulatot!
Ma voltam az Államkincstárban (Magy. Államos terhet kellene törölni a tullapról, h minden elrendeződjön), és kiadták a törlési engedélyt! Hogy miért nem adták ki eddig, most miért, azt nem tudom, nem is kérdeztem most meg, de a lényeg, h megvan! Így is csúszunk egy csomót, de legalább úgy néz ki, h sínre került az egész dolog. Már pont teljesen belenyugodtunk, h hosszadalmas úton-módon, sok többletköltséggel, de meglesz a dolog, és akkor tegnap felhívtak a Kincstártól, h be tudnék-e menni.
A két gyerekkel mentem, de szerencsére nem volt semmi gond, és ma a közlekedésben is mindenki nagyon segítőkész volt. Úgyhogy az én mai mérlegem pozitív!

Csibe!
Butítsd le egy kicsit a képeket, szeretném már látni a pocakodat! Nekem ilyen tájt már nagyon látszott mindkétszer a hasam, nagyon előreugró volt, nem is tudtam volna titkolni. Nem mintha akartam volna.

Megymag!
Nem baj, ha néha leépül az ember a dolgok súlya alatt, csak utána fel kell állni! Végül nagyon sok minden a hozzáállásunkon múlik, ha már tudsz újra pozitív lenni, akkor minden könnyebb lesz! A terveket nem kell feladni, max elnapolni egy kicsit! Mi is új kanapé vásárlását terveztük az új házba, meg egy használt kocsi vételét is, de lehet, h az egészből nem lesz semmi, vagy csak később. Ez van, nem mehet minden úgy ahogy szeretnénk.
Remélem hamarosan jobb napok köszöntenek rád!

És Zsolka, rád is! Anyukák igenis nyavalyoghatnak amikor csak akarnak! Amikor anyunak szar napja van, hogy hogynem a gyerekeknek és apunak is szar napja van, nem tudom, megfigyelted-e ezt a csodás jelenséget?

Mennem kell, Miki megaludta a maga fél óráját, ki kell hoznom Á mellől!
Viki

Köszönöm mindenkinek a szíves fogadtatást. Még nem igazán tudom pontosan követni, kivel mi történik, ki kicsoda, de igyekszem mindent visszaolvasni és reagálni. Jó olvasni titeket.

Tudom, hogy a farfekvéses babát már a legtöbb helyen nem engedik ki. Ezt el is fogadtam. A koraszülöttség önmagában nem volt indok, csak így együtt a farfekvéssel. Ráadásul akkor már annyit izgultam ezért a babáért, hogy szó nélkül beleegyeztem a császárba, csak a lehető legkíméletesebben szülessen meg (mármint az ő szempontjából). Most az a tervem, hogy körülnézek orvos ügyben, esetleg el is megyek konzultálni egy-kettőhöz (arra is kíváncsi lennék, máshol mit kezdenének egy ilyen terhességgel), de mindenképpen szeretném mondjuk egy év múlva megtudni az orvosomtól, hogy mi lesz a helyzet a kórházban, és hogy ő konkrétan mit gondol, mekkora mozgástere van ott(és hogy ő egyáltalán itt lesz-e, mert elég sokat van külföldön). Rajta kívül egy másik orvossal beszéltem ott erről többet, de ő teljesen VBAC ellenes. Azt mondta, akár több gyereket is császároz nekem (konkrétan 8-at mondott ), de hüvelyi szülésről szó sem lehet; ő olyan óriási kockázatnak tartja a hegszétválást. Ez azért egy nagyon szélsőséges vélemény, az orvosom ezt nem osztja.

Egyébként úgy 2,5 évet tervezünk korkülönbségnek, tehát van még időm. Csak gyűjtöm az információkat. Eredetileg szeretnénk több gyereket (úgy 3-4-et), de nagyon elkeserít, ha ez csak császárral történhetne. Mindenképpen szeretnék magamnak adni egy esélyt arra, hogy hüvelyen át szülhessek.

Zsolka, te hol szültél, ha kíváncsiskodhatok?

Köszi Viki, h feljogosítottál a nyavalygásra! Hurrá! Akkor jövök ma is. De csak hajszálon múlt h ide jöttem és nem a diliházba...Az én két szeptember 12-i terroristám szunyál, végre vége, és kuss van, értitek CSÖND! Imádom mind a 2-t, életem értelmei, de hogy végre Ábel nem nyünyög itt nekem hogy "Anyaaaaaa, kisiklott a Thomas vagonja, gyereeeeee, (duplós játék), csináááld meeeeeg" és kb fél percenként, mert a vonatára előzőleg sz összes fellelhető vackot rá kellett kapcsolni, közben kicsi még beteg, meg pucold a zöldbabot, főzzél,, anyaaaaaa, inni kérek, anyaaaaa, ki akarok menni, annnyaaaaaaa van egy állat a csúszdámon, félek tőle (botsáska ami végül engem jól megharapott), anyaaaaa, aztán az ebédelteteés, ami külön öröm, Kolos sütőtökje a hajamon, ruhámon, a földön, a zöldbabbal együtt, közben már el is érte a kis vadorzó a csokit a spájzban és ott zörgeti nekem a zacskót, elrohangál az ebédtől, anya fegyelmez....ja és még megspékelve egy -két óránként mindkét gyerek porszívós orrsszívásával.. Na ez van.. ja és du még anyósék is jönnek... hahhahajuhhé, éljen a kis korkülönbség. gyanítom, hogy a neheze most jön, mert Kolos kezdi a helyváltoztatás csodás képességét elsajátítani...

Virág! A hegszétválás óriási kockázata: hmhm finoman fogalmazva is egy baromság! Bocsi, de tényleg, de majd Mamacsibe elmondja neked a konkrét infókat, asszem ő itt a hegszétválás specialista. Valamikor az én szülésem után és Zsolkáé előtt volt róla szó, ő elég konkrét számokkal szolgált anno, Zsolka is aggódott emiatt, meg anno én is, de tök fölöslegesen. Úgy emlékszem még 1%-nál is kisebb az esélye. Ez azért semmiképp nem óriási kockázat. Csak bízz magadban, minden rendben lesz, te is, ahogy mások is képesek arra, amit a természet rendelt. Amit meg egyszer ott összevarrtak, az csak erősebb lehet...van benne plusz cucc. Hahaha Én mindig ezzel nyugtattam magam és be is jött. Azon se aggódj, ha a terhesség kezdetekor még nem alakult ki a kivel hogyan hol fogok szülni témája. Vagyunk itt páran, akik a terhesség alatt sok sok külső és magunkkal folytatott belső csatát követően találták meg az ideális helyet és dokit. Én konkrétan a 38. héten váltottam, mert a hely úgy tűnt szülésig rendeződik, a balkáni állapotok helyett készen lesznek az új emberi méltósághoz szükséges környezet - nem így lett, a múlt kísértett, így lépnem kellett egy bátrat. Nem volt könnyű, de életem egyik legjobb döntéseként tartom számon.

Meggymag, együttérzek nagyon!
szép kis káosz-életkép, amit leírtál....
huuuuuuuuuh.

ha ezt tudom előre, lehet hogy bele se vágok na jó vicceltem
szilárd meggyőződésem, hogy a 3,5 év korkülönbség már sok (tesóm és köztem annyi van), a kevesebb jobb
mármint a gyereknek

Viki, ez szuperül hangzik! mondjuk már rátok fért egy ilyen jó nap

Virág: igen, 1%-nál jóval kisebb az esély, még két császár után is. pontos adatot ne kérj, azokkal most már nem foglalkozom
és a lényeg, hogy ha jó kezekben vagy, szakmailag hozzáértő és odafigyelő orvosnál, akkor észre lesz véve, ha mégis baj van.
nekem a trombózis meg vérmérgezés, egyéb nyalánkságok, amik főleg ránk anyukákra leselkednek (meg a légzési zavar, asztma stb. növő esélye a babának), sokkal félelmetesebbnek tűnik most.
és hát az, hogy vágott hassal hogy látok egy egy picit és egy kicsit, ez még egy "frankó" dilemma. bár itt is már többen megoldották, bennem még nagyon élénken él az első napok-hetek kínlódása. alig tudni felállni ésatöbbi, nem kell nektek ecsetelnem.

hétvégére persze nem érkezett meg a kendőm, ma viszont igen. holnap, ha nem esik az eső, elmegyek és hivatalos panaszt fogok tenni a kézbesítőnk ellen. biztosítással, jó drágán (16 eurómba került a postázás) adattam fel az eladóval, mert (a magyar postában nem bízva, nem az eladóban) mindenképpen meg akartam kapni a cuccot.
papírdobozban volt, és bedobva az udvarunkba. rá volt húzva egy kis nylonszatyor, de a fele doboz kilógott belőle /kicsi volt rá/, és az egész úgy nézett ki, mintha valaki a szemetével "tisztelt" volna meg minket. meg is ázott a doboz kicsit, tekintve hogy egész nap esett, esik... ha netán nem 1-2 óra múlva érek haza, nem tudom mit találtam volna, valószínűleg egy nagy rakás vizes szemetet. felment bennem a pumpa, azt nem fogja zsebretenni ez a ****, amit tőlem kapni fog....
a kendő viszont gyönyörű, megérte na és egyszer csak megtanulom megkötni....

Virág. annyit akartam még a Péterfyről írni (de ez bármely másik kórházra is áll): hogy ha az osztályvezető főorvos nem engedi a VBAC-t, akkor a dokid a feje tetején állhat, akkor sem engedhet téged szülni, mert őt fogják kicsapni a kórházból. nem országos protokollokat követnek, hanem a helyi ov. fődoki előírásait. aki bármikor bármit felülbírálhat. ezért kell erre direkt külön rákérdezni, vagy szülésznőktől informálódni.
lehet, hogy egy-egy orvos nem ért egyet ezzel a döntéssel, de követni köteles. egy ilyen helyen csak akkor szülhetsz normál úton, ha már a kitolási szakban érsz be....

képet nem tudok butítani sem sajnos, de nagyon igyekszem...

Kösz az együttérzést. A mai nap elfogadható volt.

Csibe! Milyen kendőd van? Mutasd meeeg, légyszi! Én végül Prémaxx-ot vettem pár hónapja, nagyon szeretem.

Jó fos idő van, most valahogy nem tudok a téli hideg, anorákozós, sapka-sál- kesztyű (amit nem tűr meg) témával azonosulni.
Többiek, hol vagytok? csak nem nálatok is káosz van?

Bakker, minden elszállt, amit írtam!!!!!!!!!!! Pedig már az aláírásnál tartottam! Ez genyóság! Na, most nincs időm újrakreálni, majd talán este.
Viki

Nálunk ma hipergáz, sírós-nemalvós délután volt. Mindenkinek. Kínomban felavattam a házilag varrt kölcsönkendőt, ami nálam van. És műűűködött! Kis csönd legalább. Persze hogy az apjuk ma későn jön, mindig ilyenkor van káosz. Megyek is, mert eluralkodik!
Lécci írjatok este, ha tudtok, az lesz a nap öröme! Nagyon kéne már valami...

Zsolka! Vígasztalásképp: Nálunk mostanában majd' minden nap ilyen...Sajnos én sem vagyok a toppon, ideges vagyok, nincsen magamra és egyáltalán semmire időm, amire szeretnék. Kezdem feladni magamat és sok elképzelésemet - asszem ez ilyen depis időszak. A hapsival se az igaziak itthon a dolgok, és megmondom őszintén leginkább arra vágyom, hogy egyedül lehessek. De ezt el kel halasztanom - úgy kb 14-15 évvel....De azért mindemellett élvezem őket, próbálom szeretgetni, de a hisztiket nehéz szitukat így persze nehezebb uralni. És persze a gyerkők megérzik, annál gázosabb Ábel is, és ez egy ördögi kör.
De inkább te mesélj, már egyedül vagy ptthon. Hogy bírod? (hülye kérdés) kialakult valami napirend stbstb?

Megymag, értesz a megnyugtatáshoz, mondták már? Annyira átérzem, amiket mondasz, hogy el sem hiszed! (Vagy? ) Tegnap délelőtt egész jó volt a helyzet, de ebéd körül kezdett minden szétrobbanni, a lányom, aki addig aluszkált kis szünetekkel, felélénkült, és már nem lehetett letenni. Az ebéd, amit közösen főztünk Andrissal, későn készült el, ezért ő már nagyon fáradt lehetett, és miután egy falatot sem volt hajlandó megenni a töltött paprikából meg a krumpliból meg semmiből, egy fél kiflivel vigasztalta magát, és a fáradtság miatt vagy annak ellenére nem aludt el 1 és egy negyed órán keresztül!!! Már volt minden: kimentem, ordítottam, visszafeküdtem, fenyegettem... persze közben a pici nyöszörög, esély sincs rá, hogy hagyja aludni a bátyját, akit nem kell kéretni - nem is alszik. Aztán sok sírás után végre mégis elaludt, én halál fáradtan kimentem, mert feladtam azt az álmomat, hogy pótolhatom az előző brutális éjszaka hiányait, gondoltam, legalább iszom egy jó erős kávét és olvasgatok. Helyette kislány nyűszít, Andris meg háromnegyed (!!) óra múlva felébred. Vuááááá.... Délután ugyanez pepitában. Szerencsére jött a kis gyerekvigyázó lánykánk két órára, ha ez nincs, tuti kidőltem volna, mire a párom későn hazaért. Így azalatt kicsit összeszedtem magam. Ma viszont nagyszülős napja van Andrisnak - már el is mentek a nagypapájával hajókat nézni Előtte mondjuk még telibe pofozta a húgát, tökre meg is ijedtem, rosszul nézett ki... Utána mindkettő sírt. Na de most estig kis pihi, illetve délután el kell mennem a dokihoz kontrollra - hat hetes kicsit késve...-, és onnan megyek a gyerekért, most először egyedül kettővel az autóban, hosszabb szakaszon, mint két kilométer. Juj.
Nna. Hát ez volt tegnap. Utána még Ilka éjjel fél kettőig nem volt hajlandó elaludni, amint leért a popója, kivágódtak a szemei és nyöszörgött. Minden anya álma (Hogy én mennyit beszélek álmokról! Nem lehet véletlen, hehe...)
Megymag, mi is pont tegnap-tegnapelőtt folytattunk hosszú, indulatosan kezdődő, egymásra hangoltabban végződő beszélgetéssorozatot "mi nem jó" témában a férjemmel. Hát... arra jutottunk, hogy iszonyú feszültek vagyunk mindketten, és hogy másképp, mint az első gyerekkel, de ez a második "kezdés" is rettenetesen kimerítő. Csak valahogy alattomosabban, mert felületesen nézve olyan, mintha minden szépen, flottul menne - megy is, van napirend, tegnap még egyedül fektetni is sikerült, minden gyerek eszik rendesen, kimegyünk levegőre naponta kétszer, a háztartás is egész oké ahhoz képest -, de mégis olyan energiákat szív le az egész helyzet kezelése, hogy pl. egymásra vagy pihenésre alig marad idő és tér és figyelem. Tudom, hogy nem most van itt a "menjünk ketten moziba" romantikák ideje, de az azért gáz, amilyen szinten keveset voltunk ketten együtt az elmúlt hetekben. Mármint úgy, hogy nem gyerekről, fegyelmezésről, napi megoldandókról beszéltünk. Mert ha ő hazajön, már megy is ki a fiával, hogy legyen még idő kicsit játszózni-motorozni vacsi előtt. Én meg örülök, hogy szusszanhatok egyet, pl. ilyenkor tudok telefonokat intézni, mert ha Andris itt van, visít, hogy "énisénis". Most pl. elhatároztuk, hogy többször fogunk együtt kimenni ilyenkor, négyesben. A telefonok meg... hát, azok is csak elintéződnek majd valahogy! (Azért amikor minap este 8-kor telefonált valami közvéleménykutató, és a férjemnek öt percig tartott lerázni, úgy pöröltem mellette fél méterre - hogy hallatszon, ugye -, mint egy rosszab fajta házsártos anyós, és komolyan fontolgattam, hogy elvágom a drótot. Pedig nincs neki, vezeték nélküli.)

Viki, lécci pótold, amit írni akartál, nagyon kiváncsi vagyok!

Mamacsibe, milyen a kendő, mondd már! Milyen típusú? Én szombaton eljutottam a tervezett kendős okításra - nem tanfolyam volt, csak beszélgetős-előadós alkalom, de jól megtudtam, amit akartam, és megmutatta a csaj azt is, hogy hogy kell rendesen felkötni a kendőt. Hát elvileg én is így csináltam eddig, de most már érzem is, hogy hogy kell állnia, és így egész más. Azóta tényleg megy, pedig nekem egy házilag készített kendőm van. Maga a csoda, hogy mikor már semmi nem használ, és mégis főzni kéne közben, akkor beleteszem Ilkát, és ---- csönd van... (Mondjuk ő nem egy üvöltözős fajta, inkább szolídan és kitartóan nyöszörög. De azért az is sürgető tud lenni, ha az ember tudja, hogy nála ez a panasz-hangerő. Bár amit tegnap produkált... ) Azt is elraktároztam magamnak, hogy ez az "enyém a legjobb kendő, mert az ÍGY meg ÍGY van szőve/szegve/feszítve" - humbug. Megvizsgáltam a csaj hipi-szupi kendőjét, arra nézve is, amit mondott, hogy merre rugalmas, merre nem - hát az én házi flanel-szerű kendőm ugyanazt tudja. Vagy a sógornőm iszonyú penge, aki varrta, vagy hanta az egész a különleges kelmékről. Az persze igaz lehet, hogy nem mindegy, milyen puha, milyen merev, milyen vékony-vastag a kendő. De egyébként... Persze ez saját részre leszűrt tapasztalat, ettől még más láthat lényegi különbséget, vagy tapasztalhat fokozott előnyöket egy jobb kendőnél. Már csak ezért is érdekelnének a tapasztalataitok!!

No megyek, mert ma délelőttre még számos tervem van. Eltolni a bicómat a szerelőhöz, hajat mosni és álmodni Jó, nem?

Hát, sziasztok bánatos társaim!
Megpróbálom leírni, amit tegnap is, de lehet, h nem megy.
Nagyon meg tudom érteni a mindennapi gázokat, csajok! Természetesen nálunk is vannak ilyen szituk, és borzasztóan kimerítőek. Most Miki beteg, és monstre kijött az 5. foga is (Á-nak ilyenkor még 2, max 3 volt), úgyhogy a mi csodálatos éjjszakáink is kevésbé voltak csodálatosak mostanában. Napközben meg mostmár teljesen váltva alszanak, sajnos. Miki már csak 2X alszik (2x fél órát! ), úgyhogy nincs esély az együtt alvásra, max egy kicsi átfedés van.
Ebben a vacak időben nem tudunk sokat kint lenni, amitől Á. van teljesen megőrülve. VAgyis ő normális, csk nem 48 nm-en kellene tartani az ilyen mozgásigényű gyereket. És ezzel elérkeztünk a költözés problematikájához is, ami mostmár talán sinen van, de én már nem merek bízni. A sok idegeskedés "haszna" volt, h elértem a "bűvös" 60 kg-ot...

Zsolka!
Azt tudom vígasztalásul mondani, h az első 3 hónap után szerintem könnyebb lesz. Persze, tudom, h mindig ezzel jönnek az okosok, h idővel jobb lesz. Ebből is látszik, h mindenki tudja, tényleg szar tud lenni néha az élet egy friss babával... Máskor meg olyan jó....
A kendő tényleg jó, én is sokat használtam az elején, amíg Miki nem volt díjbirkózói súlyban, meg nem volt még dögletesen meleg sem.
Hát, nem tudok semmi nagyon okosat mondani, csak azt, h együttérzek veled! És tartsd magad szerencsésnek, h Ilka nem óbégat, csak nyöszörög! Ez persze csak vicc volt. Mikinek akkora hangja van, h a sokat edződött, 5 gyerekes sógornőm is meglepődött rajta.

Most elküldöm, megyek orrszívni. Még van írnivalóm, remélem idejutok még. Bár mi este elmegyünk a férjemmel, úgyhogy nem jövök már ma.
Viki

Jaj csajok, ilyen időszak van, vagy mi? Én is csak folytatni tudom a sápítozást! Van ebben az időjárás dologban is valami.. Még nem idomultunk hozzá ehhez az időhöz, hiányzik a nap, pancsi, sok-sok kintlét, séta... Muszáj lesz nekem is többet kivinnem őket - csak tudnám mikor.. Így nehezebb Ábelt is "kicsapni", mert - bakke sír Kolos - na neee - pill, folyt
csak cumi kellett, folyt: mert ugye be kell csukni az ajtót, teraszajtót, így pedig nem vagyok nyugodt.

Zsolka! Nálunk is délben, az ebédeltetés körül borul ki a bili (néha szó szerint) és fogy el a cérnám. Az pedig külön nyalánkság, hogy Kolos ugye már mást is eszik, és még neki is kell kaját gyártani - én a frissre esküszöm, amit össze lehet hangolni, de azért alapvetően még más mint a mi ebédünk. Ja és persze egyszerre éhesek, egyszerre kellene őket etetni is...Merthogy Ábel újabban kitalálta ezt, pedig már régóta egyedül evett. És néha akkor kell még a bili, a víz, stbstsb. Mindenesetre a déli életképed nagyon hasonló! Totál kivagyok asszem. Bocs a továbbvígasztalásért!

sziasztok!
lányok, didymos kendőm van, nora a modell neve. gyönyörű lila!
a házikendő is jó lehet
küldök nektek együttérzést kitartást meg mindent. na nem mintha nekem volna...
tegnap elfelejtettem befizetni egy csekket (elnéztem a határidejét), emiatt embernek este vissza kellett vonatozni pestre éjjel-nappali postához (mert persze az újabb hiteligénylésbeadáshoz illik rendesen befizetett csekket leadni...)
szerencsétlen haazesett 7 előtt pár perccel és a 7.17-es vonattal már ment is el
valamit mindig elszúrok, annyira bénának érzem magam
ma este ha hazajött, leülünk beszélgetni, de persze ebből is csak az lesz, hogy én csináljak valamit másképpen, többet, jobban, időre, mittudomén
igaz ő tényleg nem tud, de ettől az egésztől már falra mászok, hogy egyedül nevelem szinte a lányom, +még terhes is vagyok
el akarok költözni innen
Lindával is csak ingerült vagyok a nap végére, kiabálok rá, pedig hát szegénykém nem érti, nem tehet róla, akármiről is, ő még csak egy kisgyerek.

ami jó dolog, hogy végre találkoztam a szülésznőmmel, egy tündér, nála jó kezekben leszek. amivel viszont megint nem tudok mit kezdeni, hogy szerinte még ki kéne adnom a feszültségem az előző szülés miatt, rendesen feldolgozni stb. csak tudnám hogyan... igaza van mert még mindig elbőgöm magam, ha valakivel személyesen beszélgetek a témáról, aki még nem ismeri a sztorit, de nem kereshetek minden héten mást erre a célra! a szentimrés relaxáció biztos jót tenne, de arra meg nem tudok eljárni. se tornázni se jógára se sehová
viszont megerősített abban, hogy jó dokit választottam, a legtürelmesebbet mind közül ez is valami...
afp-t levették, ma délután hívnak az eredménnyel (istenhegyi négyesteszt ez amiben az afp is benne van). 100% rossz lesz, mert a 12 hetes uh alapján számolják hozzá a terhességi kort, ami szerintük 1 héttel több mint szerintem meg az első uh szerint.
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

bocs hogy nem reagálok nektek külön most.
egyelőre annak is örülök, hogy tudok írni, tegnap nem működött a gépem.
na és Linda náthás, + jön egy foga (még csak a 7. így 18 hósan, nem sieti el), extra nyűgös hisztis.

hoppá, a lényeg!!!!!!
15 hetes poci

Mamacsibe! 1. Elfogadás! Ez volt, így volt, valamiért, célja volt annak, ami történt.
2. Jó lenne egy picit mégis beszélgetni erről valakivel, egy barátnő is jó, ha nem megy, akkor magaddal.
3. Meggyógyulni akkor fogsz ha majd másodjára megszülöd a gyermeked. De így 7 hónap után mondhatom, teljesen akkor sem.

Én most kezdem érezni, hogy mi a lényegi különbség, és lányok őszintén mondom, néha még most is fáj, ahogy Ábellal történt. Bocsánat a kíméletlen őszinteségért, de mostanában tényleg újra érzem ezt. Ma van itt császáros műhely, itt Pécsett, nem tudom mikor, lehet el kéne mennem, de egy kicsit sokallom érte az 5 e Ft-ot! Azért va ez, mert sokszor előjön amikor ránézek egyik ill. a másik gyermekemre és ezsembe jut hogy született egyik és hogy a másik. Igyekszem ezt nem éreztetni, de vajon jól csinálom e-....

Meggymag, dehát én úgy értem már elfogadtam. vagy mégsem?
ha olyan nagy bajom lett volna, nem vágok bele a második terhességbe.
mantrázzam hogy elfogadom, vagy hogy? de most komolyan, ha hangosan kimondom az jobb? sose voltam jó stresszoldási technikákban.
(barátnőm pedig, aki személyesen meghallgatna- nincs- vagy hülyének tartanak, programcsászár rulez alapon. szomszédasszonyom nagyon aranyos, de nem akarom őt stresszelni mikor 6 hét múlva szüli az elsőt, elég neki a maga baja.)
most arra fogok rágörcsölni hogy ne görcsöljek rá.
valaki vágjon fejbe

ha belefér neked, szerintem menj el a műhelyre. nagyon megéri azt a pénzt, még többet is. mármint tudom hogy ez nagyon sok ft is tud lenni.

Enikő, Nárcó? mi van veletek?

a lényeget nem is mondtam, mégiscsak jó lett az afp. ugyanannyi, mint amennyivel a lányommal beijesztettek, most megnyugtatott a biológus, igaz többmindent nézettem
uh-t akarok mááááááááá tudni akarom mi van a lába közt

Sziasztok

Hát jól eltüntem de mi is éljük a 2 gyerekesek nem könnyű életét

Én a hegszétválástól megpróbáltam nem félni hanem elhinni hogy tudja a dokim a dolgát mert ha ezen beparázik valaki akkor tuti nem fog menni szerintem

ill milyen érdeked nálunk réka ma mondta anya engem kivett a doktorbácsi a dorka meg kibújt de jó neki

Honnan tud ilyeneket?

de én i azt hittem megkönnyebbőlök majd de nem nekem is ez jár a fejemben hogy szegény elsőnek milyen rossz volt akkor és most meg a tesó.

na nyűglődünk
ha tudok jövök

mamacsibe szép nagy pocó szerintem kislányt rejt

Sziasztok!
CSibe és Megymag!
Én csak azt tudom ismételgetni, amit már eddig is, h szerintem nincs különbség a szülés után a gyereknevelésben. Vagyis énszerintem nem szabad hagyni, h a szülés módja befolyásoljon a gyerekkel való kapcsolatodban, még úgy sem, h "szegény első". Biztos vagyok benne, h Megymag, Te is jól csinálod, h megpróbálod nem éreztetni a rosszérzésedet a fiaddal, hiszen a gyerek aztán végképp nem tehet arról, hogyan született, örült, h kibújt vhogyan. Nem is szabad sokat filóztatni ezen a kérdésen. Tudom, h a gyerekek sokmindent megértenek, amiről nem is gondolnánk, h igen, de nem hiszem, h terhelni kellene őket a mama bajával, h milyen kár, h ő így született és nem amúgy. Én pl. úgy gondolom, h nem is mondom el a fiúknak, h ki hogyan született, legalábbis addig nem, amíg már nem tudják, h nem mindenki egyformán szokott születni. Bár szerintem a lányoknál még fontosabb, h az ember mit ültet el bennük már ilyen korán is, hiszen ők is egyszer ide kerülnek, jó esetben.
Azt nem tudom, h hogyan lehetne feldolgozni az élményt, de az biztos, h fel kell valahogyan, hiszen nem határozhatja meg ez az ember gondolatait a terhesség alatt, sőt, ahogy írod Megymag, még utána is.
Jobb volt simán szülni, de azért az se volt egy népünnepély, és szerencsére gyorsan véget is ért. És elkezdődött az igazán fontos, életen át tartó feladat, a gyereknevelés. Hát, erre tessék koncentrálni!
No, iszonyú késő van, befejezem.
Ja, röviden még annyit, h elegem van az egész buta bürokráciából, és ha egyszer végre elköltözünk, akkor legalább 20 évig eszembe se jut sehová se költözni. Szocpolt pedig, ha nem feltétlenül szükséges, senki ne vegyen igénybe, mert rettenet, ami ügyintézés van vele később. Hát, ennyi, remélem jövőhéten kitisztul a kép a költözést illetően, mert olyan dolgok történtek az elmúlt 2 napban, h...... 3 napja Miki nem is hajlandó egyáltalán szopizni. Bőg, ha a szájához ér a cici. Úgyhogy eddig tartott a szoptatás.
CSibe!
Klassz a pocak és ötletes a kép!
Na, tényleg jóccakát!
Viki

Sziasztok!

Nekünk is letelt a hosszú vakáció és már tapossuk a hétköznapokat. Nem könnyű 5 hét után visszazökkeni a régi kerékvágásba.
Látom ti sem unatkoztok, elég ijesztően hangzik a mindennapok nyűge 2 gyerekkel. Egyre jobban megrémit mit fogok kezdeni egyszerre kettővel, mikor néha még az eggyel is alig bírok.

Viki! Szocpollal kapcsolatban lécci írjál le mindent, amit csak tudni érdemes, mert mi is szeretnénk minél előbb elköltözni és a szocpot igénybe venni, de elég körülményes az egész.Egyszerre kellene eladni a mostanit és megvenni az újat, ti ezt hogy oldottátok meg?

Csütörtökön voltam ultrahangon, minden rendben van és a méretek alapján már 90 dkg-ra tippelik. Jövő héten csinálják a vércukrot és utána megyek dokihoz. Most lesz majd egy részletesebb beszélgetésünk. Ja és egyre inkább elhiszem, hogy fiú, már 2 doki is mondta.

Szép napot mindenkinek, Enikő

Gyors jövök csak.

Mamacsibe: Ha elsírod magad - ahogy írtad - akkor még nem fogadtad el, nem bocsátottál meg magadnak. Az hogy közben már babás vagy nem ejelnti automatikusan ezt. Én már csak tudom, én is így voltam, valamivel a félidő előtt újra elkezdett bántani a dolog - hasonlóan, ahogy téged és az döbbentett rá, hogy nem elég amit addig tettem. Most majd ez a második terhesség mégjobban megtanít arra, amire kell. Nyugodj meg, gondold át sokszor mi a te is mi más hibája és bocsáss meg mindenkinek, igen, ha kell mantrázz magadban, mondogasd amagdnak amit szerinted kell, amire szükséged van. Én továbbra is ajánlom a kineziológus segítségét - még ha utaznod is kellene érte.

Rétes! Én sem gondolom, hogy a gyerekeket fel kellene " világosítani" a születésük módjáról, legalábbis kisgyermekkorban nem, lányoknál talán egyáltalán nem. Ha kérdeznek, az más. Én nem foglalkozom állandóan ezzel, főleg nem mondom sem nekik, sem másnak, csak mostanában egyszerűen bevillan az agyamba, egyszer-egyszer amikor mind a2 en egyszerre ott vannak és játszunk. Ezek mély tudat alatti dolgok nálam, nem tehetek róla, hogy előjön. És igen, jöhetnek a kövek, de őszintén bevallom nektek, hogy egész más módon kötődöm a gyerekeimhez. Igen-igen, Ábelt valahogy pici kora óta olyan kis önállónak neveltem, a pindurkát pedig kötöm magamhoz. Én nem gondolom, hogy ezek rossz dolgok, soha nem lehet ugyan úgy kötődni és szeretni, a szeretet nem lehet méricskélni, másrészt szeretet és kötődés számomra mást jelent, nem ugyan azok a fogalmak. Na bocs a szombati "lélekemelő" eszmefuttatásért.

Betti! Ha tudsz, gyere gyakrabban!

Enikő, akkor Csenge mi is lesz pontosan? Van már ötlet?

Sziasztok!

Ha fiú lesz, akkor Milán (ha a férjem meg tud barátkozni a névvel), de a vonalzón már nem változtatok

Sziasztok!

Mi történt veletek?
Nem jött meg a váltás?

Hello Mindenki!

Enikő - mindenkinek elvette a szavát a "Milán" Áh, dehogy. Gondolom csakúgy, mint itt, áll a bál máshol is. Mi most épp pogácsát sütünk Andrissal, puszta időtöltésből, míg megjön az apja. Hühűűű de várjuk már! Lett egy csomó félhold meg amorf figura, de azokat is mind megesszük... és persze milliméter-vékonyra nyújtottuk helyenként, mert hát az a legviccesebb része. A szurkáláson kívül persze.

Császár / normál: érdekes, amiket írtok. Én inkább úgy élem meg, hogy a császáros gyerekemmel szemben több bennem a "lelkiismeretfurdalás" - ezért jobban is aggódom érte, illetve hogy eleget kap-e belőlem. Persze egyben az első gyermekem is, lehet, hogy ez a hatás is belejátszik, ki tudná megmondani...

Na közben kicsit elmentem családilag játszózni, most folytatom.
Még a születési infokra akartam reagálni. Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerek - egy idő után, amikor ő maga érdeklődik - megtudhassa, hogy hogyan született. DE az nem fontos, mitöbb káros, ha az anyja minden paráját, kínját, szenvedését naturalisztikusan elmeséli neki. Inkább az kell hogy kidomborodjon a történetből, ami szép, izgalmas, örömteli volt benne. "Fájt-fájt, de megérte!"- vagy hasonló végkicsengéssel kb. A gyerekeknek sokszor "dicsőség" azt hallani, milyen kalandos módon születtek (és akkor rohantunk... szirénáztak... futottunk a műtőbe... a papa kintről nézte, hogy megszülettél.. akármi), és a végén mennyire örültek nekik. Nekem tök rossz volt, hogy édesanyám iszonyú kevés konkrét dolgot tudott feleleveníteni a születésemből. Viszont nyilván igaz, hogy az esetleges szorongásokat, megaláztatásokat, dühítő mindenfélét nem kell beleszőni az "ő meséjébe", mert attól csak lelkiismeretfurdalása lesz, hogy miatta élte át az anyukája. Nna. Így gondolom.
Megyek esti cécózni, sehol egy váltás. És éjjel se lesz

Zsolka! Absz egyetértek veled.

Nálunk az elmúlt 3 éjszaka rémálom volt, gyak egész éjjel sírt a kincsem, akármit csináltam. Szoptattam is őt, de 2 óránként 2 lefetyre nem vagyok hajlandó. Már előtte is újkezdődtek a rossz éjszakák, pedig mielőtt beteg lett volna már minden olyan jól alakult, sőt a múlt hét is okés volt. Aztán jött a nyavalya, és hagytam szopizni sokat éjjel - jót is tett neki, de valahogy nem akar "visszanevlelődni" az ebadta, uhh nincs itt olyan smiley ami kifejezné a hullaságomat eléggé. Megyek is ha elaludtak ledőlök, mert ma focinap van, estig fittnek kell maradjak.

Ja, van egy eladó Tako Julia terepbabakocsim, occsóért odaadom, mert kell a hely, érdekel valakit? Van kép is ha kell. Nekünk ez volt/van a faluba, meg ide a tóhoz való sétákhoz, mert ide azért nem olyan jó a kisebb kerekű városi kocsim, ez meg elmegy mindenhol.
puszika, amit összekaparom magam, jelentkezem. Küldjetek má pár jó iccakát, oks?

Sziasztok!
Bekukkantok időnként, de annyira kiestem ebből a bandából, h nem szoktam írni, pedig kiváncsi vagyok rátok. De most írok:)

Viki! Nagyon egyet értek Veled abban, hogy a lényeg akkor jön el, amikor megszületik a gyereked. Én legalábbis így érzem. Ha még emlékeztek:), végül mind a két babám császárral született, és semmi problémám így utólag ezzel kpcsoltban. Lehet, h jobb lett volna megélni a természetes szülést, de nem sikerült, és ezt es, neml is fogadtam. Máshogy viszonyulok a két gyerekhez, Bálint egy nagy tróger, pörgős, eleven és így is kezelem. De azért, mert ilyen, és nincs bennem olyan para, h ha nem császárral szültem volna, milyen lenne... ennek szerintem nincs értelme, hisz annál komolyabb feladat egy gyereket felnevelni, hogy ezen problémázzak. Villő viszont egészen más, tipikus kiscsaj, de a szülés miatt nála sem problémázom. Egyszerűen örülök nekik, mert iszonyú édesek, és hálás vagyok a Sorsnak, hogy vannak:)

Rita

Kukk, csak röptében, mert áll a bál.
Nyafi: tegnap éjjel fél1-re sikerült elaltatnom a lányomat, és háromnegyed 1-kor ébredt a fiam. Ezen már sírni sem lehet... annyira kimerítő. Lassan rendszeresen a kisfiam mellett kötök ki az éjszaka első harmadának a végére, hogy aztán a második harmad végén a férjem utánam hozza a lányomat is Nem ez az ideális házasságmodell szimbóluma, asszem

Ritmit, a jó ég áldjon, hogy esnél má' ki innen? Hiszen még a telómban is benne vagy! Csuda jó Rólad hallani. Hogy van bővebben a kis tróger meg a tündér kiscsaj? És mesélj, Te mikor nem alszol és mennyit kajabálsz ennek hatására?

Megymag, alávaló huncut ez a fiú, ezt eddig is tudtuk, a lefety/perc kvóta ugyan nálunk kicsit jobban alakul, de azért tudom, miről beszélsz. Ha engem kérdezel: szerintem a foga! (Ha nem, akkor van még pár remek ötletem.)

És most altatáááás!

Sziasztok!
Hát, nem vagyok vmi nagyon rendszeres látogató mostanában. Kivételesen nem a kimerültség az oka, hanem mert mindig máshol jár az eszem, ez a hülye költözés már teljesen átvette az uralmat az agyamban. Sokadszor is leírom: úgy látszik minden sinen van mostmár. Na, most, h ezt leírtam, biztos beüt megint vmi.

Megymag!
Vígasz: a betegségek után mindig olyan, mintha 100 év alatt rázódnának vissza a kölykök a normál kerékvágásba, de végül megteszik! Próbálj vizet adni neki, vagy ilyesmi. Bár, gondolom, h már kipróbáltad az ilyeneket, és felteszem a fő baj az, h egyáltalán tenni kell vmit. Ugye?

Zsolka!
Hát, az is elég rémes, ami nálatok van! Nincs rá jó vígaszom, amit Megymagnak írtam, az se vígasz tulképpen. De nagyon egyet tudok veled érezni. Sokszor idézem az eszembe a hasonló példákat, amikor elfogy a szussz belőlem Mikivel szemben, mert ő éjjel alszik, max cumit kell a szájába adni 1X. Cserébe viszont napközben szinte folyamatos a nyűglődés, és amióta tud kúszni, azóta olyan, mint egy öleb. Mindig a sarkamban van, és nyavíkolva rángatja a nadrágszáramat. Sőt, ő féltékenyebb Ágostonra, mint Á. őrá! Ha Á-t az ölembe veszem, előbb-utóbb (inkább előbb) kitör a parasztforradalom, h miaz hogy?! Na, és Ő?! Egyszóval a nappalaink elég fárasztóak, lehet, h azért alszik olyan jól. Gondolja, h másként nem tehetné ez meg szegény anyjával..

Rita!
De nagyon régen hallottunk rólad bővebben! Kis gyerekéletkorjelző csíkot nem csinálsz magadnak? Csak hogy mi, szenilisek is mindig naprakészek legyünk.

Annyit még, aztán megyek aludni, h Miki amellett, h elég elégedetlen fajta, egy zabagép. Eljutottunk arra a szintre, 2 bébiételt (vagy annak megfelelő anyafőztöt) termel be egy étkezésre. Nagy vájdlinggal főzök neki kaját, és 2 naponta minimum kell főznöm, de ha éhesebb napját fogom ki, akkor naponta is! Mindemellett válogat is a drága. Hús gyümölccsel bármikor jöhet, de a zöldség nemigen menő. Talán csak a krumpli, a répa meg a sütőtök (bár ez utóbbi nem tudom, h zöldség-e). Várom már, h rendes kaját egyen velünk, mert unom a turmixolást. De nem tudom az mikor jön el, mert bár van 5 foga, ha kicsit darabosabb marad a kaja, akkor kiköpi. Úgy szereti, ha csak nyelni kell...
No, mostmár eldugulok, megyek aludni!
Viki

Néhány kép a gyerekekről:)

Sziasztok!

Hát, nehezen tudok ide bekapcsolódni. Mostanában egy kicsit visszaolvastam, meg mindenféle más fórumokat böngészek, milyen lehetőségeim lennének legközelebb. Jelenleg nem látom túl rózsásnak a helyzetet, de természetesen utána akarok nézni mindennek.

Zsolka! Érdekes, amit írtál a császáros lelkifurdalásról. Én ugyan még nem tudok viszonyítani, de én most is érzek ilyesmit. Bár ez nálam összefügg a koraszüléssel is: nem tudtam elég ideig benn tartani őt és a szüléssel sem azt kapta, amit lehetett volna.

Rita!
Jó ilyet is olvasni, hogy te elfogadtad ezt így.

Mamacsibe!
Közben elolvastam a másik fórumon a szüléstörténetedet. Ez így nagyon nehéz lehetett, bár teljesen más szempontból, mint nekem. Az elfogadásban nem tudok segíteni, én is hol így állok, hol úgy. Mostanában épp kilábalóban éreztem magam, de ha egy következő császárra gondolok (és egy koraszülés lehetőségére), nem érzem túl jól magam.


és egy másik dolog, amit többen írtok: tényleg ennyire nehéz 2 gyerekkel? Bár nekünk is bele kellett rázódni ebbe az egybe is, de én azt hittem, ez a császár miatt volt nekem ilyen nehéz - a férjem mondjuk más tészta, de erről most nem akarok írni.

Szia Virág!

Azért nem olyan vészes két gyerekkel. Sokkal rutinosabban kezeled a másodikat, talán nem parázol annyira mindentől, a nagyobbik gyerek már nagyobb és okosabb (bár nálunk most elég brutál dackorszak kezdődött...) Nekem mindenki azt mondta, hogy kb. egy év lesz nehéz, főleg a tél.
Egyébként a szülssel kapcsolatban rajtam kívül a többiek természetes úton szültek császár után, én is nagyon szerettem volna rendesen szülni, de közrejátszott, h nem jött időben és nem volt meg a két év. Van olyan orvos, aki ezt szigorúbban veszi, van aki nem annyira. Most nagyon röviden csak ennyi, mert tképpen az egész fórum erről a témáról szól, de szerintem mindenki nagyon szívesen ír neked és támogat.
Szép nevet választottatok:)

Egyébként hogy kell gyerekkorjelző csíkot készíteni? Ha megvan negyed óra alatt, még csinálnék is:)

Rita!
Köszi a biztatást! Örülök, hogy idetaláltam, mert tényleg sok itt a tapasztalat és mindenki segítőkész.

A vonalzó megvan negyedóra alatt
Rákatintasz valakijére, amelyik megtetszik, akkor kijön az az oldal. A további instrukciókat ott megtalálod. Vannak magyar nyelvű oldalak is, az enyém angol nyelvűn készült.

sziasztok,

erdekes a beszelgetesetek, ha nem haragszotok beleolvastam. most varom a masodik babamat, az elso csaszarral szuletett, tobb okbol kifolyolag, lenyegeben azert mert a koldokzsinor ketszer a nyakara volt tekeredve szegenynek, de ez csak akkor derult ki miutan kivettek a pocakbol. elotte csak az aggodas, tulhordtam, nem nott az utolso ket hetben, a pocakom nem akart leszallni es mikor meg akartak inditani a szulest a ket oras hormonkezelesre o fajassal reagaltam, szoval ekkor dontott a dokim a csaszar mellett. ez van, en elfogadtam, de szerettem volna huvelyi uton szulni a masodikat. mi gorogorszagban elunk s itt azt mondja minden doki akinel jartam, hogy ha nincs 3 ev korkulonbseg a ket gyerek kozott akkor csaszaroznak mert kockazatosnak tartjak a huvelyi szulest belso verzes miatt. nalunk a ket ev korkulonbseg sem lesz meg csak kivancsi lennek, hogy magyarorszagon vajon lenne eselyen termeszetes uton szulni szerintetek vagy sem
koszonom

Pannica!

Belső vérzés? Ilyet nekem nem mondott az orvos.

Magyarországon ez tulajdonképpen orvos- és kórházfüggő dolog. Van ahol pl. egyáltalán nem vállalnak császár után hüvelyi szülést, van ahol bizonyos megkötésekkel igen.

Az én orvosom 2 évet javasolt (legalább) a két szülés között. Azt mondta, ennyi idő után már jó esély van hüvelyi szülésre, bár a kevesebb idő sem kizáró ok. Az más kérdés, hogy abban a kórházban, ahol ő dolgozik, nincs ilyen lehetőség jelenleg. Ezért keresgélek én is.

Zsolka, most szerettem volna visszakeresni a szüléstörténetedet, de teljesen lerobbantam mára, csak gyorsan írok. Bocs, h ilyen hosszú időre eltűntem, minden elismerésem annak, aki pici baba mellet tud fórumozni:)
Szóval Villő immáron négy hónapos, és azt kell, h mondjam, egész elviselhető ez a két gyerekesdni. A legnehezebb talán az, hogy Bálint miatt lelkiismeret furdallásom van, még nem jár közösségbe, és úgy látom, h már unatkozik itthon. Egész jól lefoglalja magát, mondókázik,már énekel, vonatozik, de két gyerekkel nagyon messzire egyedül nem jutok el, csak a közeli játszótérre. Bálint egyébként tök jól elfogadta Villőt, már viccelődik is neki, Villő meg nevet rajta...kezdenek tesókká érni:) Szédületes, h a második gyerek menniyre gyorsabbban fejlődik, mert a nagyobbikra figyel. Villő nagyon jó baba, egész kipihent vagyok mellette. Balatonon elkezdte átaludni az éjszakát, néha azért felébred, mert éhes, de általában eate 10 körül elalszik (cicin szokott elaludni, valahogy így alakult, Bálintot sosem altattam így) és reggeli alszik. Ezért nagyon hálásak vagyunk neki:) Napközben is egész jól elalszik, de ez csak mostanában van így. Most úgy érzem, hogy nem olyan nagyon nehéz, mert nagyon aranyosak a gyerekek.
És nálatok Zsolka hogy megy a két babával? Biztos sokat írtál már erről, de lusta vagyok visszanézni:)

Sziasztok!
De jó, h szaporodunk!

Virág!
Ne gondold, h annyira rettenetes két gyerekkel az élet! A helyzet az (legalábbis a részemről), h itt kipanaszkodhatom magamat, megértenek. Mert persze ez az életszakasz sem rózsákkal van telehintve, mint oly sok más szakasza sem az életünknek. Szóval lehet, h úgy tűnik, mintha szörnyű lenne, de azért nem az. Én összességében sokkal rosszabbra számítottam. Nagyon büszke vagyok a fiaimra, és nem is bánom, h ilyen hamar jött a második. És bár, tényleg nehéz sokszor, annyi a teendőd, hogy nagyon gyorsan szállnak a hetek. Minél nagyobbak, annál kevésbé kimerítő fizikailag a pesztrálás, de tuti van abban igazság, h kis gyerek, kis gond, nagy stb. Csak nem az lesz a gond, h mindkettő kajás, és az egyik ezt eszik a másik meg csak papit még, vagy hogy kettőt kell pelusozni, játszóra vinni, téli gúnyába öltöztetni, stb. Hanem, h verekszik az oviban, vagy túl tutyimutyi, adjam bölcsibe, vagy ne, stb.
Egyszóval: ne félj, nem lesz az olyan szörnyű! Utána meg úgyis csak a szépre emlékszel!

Pannica!
Úgy tűnik, akkor mi Mo-n még szerencsések is vagyunk! Itt lehetséges a sima szülés császár után, csak megfelelő dokit kell találni! Az enyém jó volt (ilyen szempontból is), nagyon támogatta a hüvelyi szülést. Nálam 18 hónap telt el a két szülés között, szóval ő a legendás 2 évet se forszírozta.
Nem lehet, h Görögo-ban is dokifüggő az egész? Lehet, h más mást mondana ott is.

Rita!
Aranyosak a gyerekek! Hogy a fiad milyen nagyon szőke! Úgy látom nem egy a két gyerek színvilága! Én is észrevettem, h Miki szívesen veszi Ágoston viccelődéseit. Ha viszont Á. elbőgi magát vmi miatt, akkor Mikinek is feltétlenül bőgnie kell. Talán ez az a szitu, amit nagyon nehezen bírok elviselni, amikor mindkettő óbégat.
Az én csíkjaim magyar oldalon készültek, bátran kattints ide!

No, megint késő van, megyek alukálni!
Viki

Csajok! rengeteget írtatok! Este jövök, most muszáj egy szunya. ma éjjelre már okésak voltunk, csak cumi kellett 1szer, és 6-ig húzta a lóbőrt. De rajtam most jön ki az elmúlt 4 éjszaka!

Virág! Annyira édesek, drágák, hogy minden küszködést megérnek. Annyi örömet kapok tőlük nap mint nap, hogy az csak na!

Pannica! Üdv itt! Örülök, hogy jöttél! A legjobb helyen vagy, hidd el itt a neten keresztül megkapsz minden támogatást! Nem feladni, nem beletörődni, hanem keresni és keresni, csak van ott is doki aki bevállalja. Te jó ég! Úgy látszik maguk a dokik nem ismerik a statisztikákat? Gyanítom, hogy aki eleve kizárja annak neki magának egyszerűbb egy gyors nyissz-szel "biztonságban tudni a babát"...

Mind a 2tőknek: Simán be tudtok kapcsolódni. Írjátok le nekünk, ha van kedvetek és időtök az előző szülésetek történetét (a leki hátteret is, meg amit éreztek, gondoltok azzal kapcsolatban!) és azon el lehet indulni, leginkább nektek magatoknak segít. Eddig mindenki így csinálta itt asszem. Nagyon érdemes vissza is olvasni, bár tudom, hogy sokat kell. Én is csak idén március körül csatlakoztam, akkor és utána danaa-val, ritmittel és zsolkával meg Ritával nagyon sok mindennek próbáltunk utánajárni!

Rita! Üdv itt újra! Gyere, ha tudsz, gyerkők édesek, Kisherceged is meg a kiscsajszi is. Vonalzó ügyben Mamacsibe segített nekem is!

Ja és Pannica, annyi még hogy itt a többségnél még 2 év sem telt el a szülések között, vagy max egy picit több. Én nem hiszem, hogy csak ezen múlik.

próba:)

<a href="http://www.noivonal.hu" target="_top" title="www.noivonal.hu"><img src="http://www.noivonal.hu/vonalzok/pics/u5677t1_92431619.png" alt="www.noivonal.hu"></a>

Tudtok segíteni? Bénázok a vonalzóimmal:) Ha megcsináltam (a noivonal.hu-n), hogyan kell beilleszteni? Ez most úgy tűnik, nem sikerült.

http://www.noivonal.hu/vonalzok/pics/u5 ... 431619.png

Ritmit,
a profilodba kell beilleszteni és aztán bejelölni azt a kis négyzetet, hogy mindig tegye az üzeneteid végére! Áááállati okos vagyok - nekem Mamacsibe csinálta mindkettőt elejétől a végéig, aztán diktálta, hová rakjam

Lányok, lányok, nem vagyok én ehhez a tempóhoz szokva. Eddig én voltam a stréber, most meg alig győzöm visszaolvasni, annyit írtatok!

No hát üdv a klubban, Pannica, jó, hogy itt vagy! Mi vagyunk itt Bettivel a "legkisebbek", augusztusi finissel, és minden frissítést örömmel fogadunk!
A köldökzsinór miatti császár "jó hír", azt kell mondjam: azt ugyanis nem ismétlődő oknak lehet venni. Vagyis persze egy második babával is előfordulhat, de ez nem olyan ok, amire eleve számítani kéne, hogy valószínűleg megint beüt (mint pl. a toxémia, a téraránytalanság - már ha létezik egyáltalán ilyen... , vagy hasonlók). A dokik felfogása pedig tényleg különbözik országonként, de azért nem hiszem, hogy ne lenne ott is olyan, aki a spontánabb megoldások pártján áll. Az én gyerekeim között 2 év 1 hónap van. Anno a dokim azt mondta, a két terhesség között (!) teljen el min. 1 év - még jobb, ha van 2 év a gyerekek közt. De én is beszéltem már több emberrel az itt jelenlévőkön kívül is, akik simán 2 évnél rövidebb szünettel szültek másodjára normál úton. Szóval igen, lenne esélyed Magyarországon, de azért amint a visszaolvasható hozzászólásokból láthatod, itt sem egyenlőek azok az esélyek. Kicsit keresni és harciaskodni kell. Hol melyiket jobban

Virág: semmi para, a belső vérzés ugyanaz, mint a hegszétválás. Ha szétválik, akkor az vérzik, mégpedig ugye belül, hiszen a méh ott van. Amitől veszélyes ez a bizonyos hegszétválás, az az, hogy ha sutyiban kettéválik, akkor általában nem áll meg szépen a régi heg szélénél, hanem továbbrepedhet. És akkor komoly galibát tud okozni, mert legrosszabb esetben elszakíthatja a nagy hasi aortát. Na és az tényleg durva, lehet tőle félni.
DE: a hegszétválás esélye az eü-minisztériumi protokoll szerint 0,015% (előbányásztam, itt a link: file:///C:/Documents%20and%20Settings/Twin/Dokumentumok/Zs%C3%B3fi/Baba/E%C3%9Cminiszt%C3%A9rium_csaszarmetszesrol.htm), és ha mégis bekövetkezne, akkor is remekül észre lehet venni időben, akkor pedig futás a műtőbe, de életveszély azért nincs azonnal közvetlenül. Szóval komoly galiba akkor van, ha észrevétlenül válik szét a heg, az is már annyira, hogy továbbrepedjen, és ráadásul még azt a bizonyos aortát is megcélozza - és mindeközben még mindig nem veszik észre. Én úgy voltam vele, hogy ha jó az orvos, ezt időben észre kell hogy vegye. Úgyhogy nem sokat pattogtam lazább orvosért, maradtam szépen a szigorúnál, aki nem ígért lazán tuti sima szülést.

Megymag: nálunk egy napot késett az éjszakák konszolidációja megint Az előző jópár napos ámokfutás után ma csak 1-1 alkalommal ébredtek a gyerekeim, azt is 5 után először, úgyhogy hihetetlenül pihenten ébredtem. De most, hogy ezt leírtam... hogy is van, Viki?

A kétgyerekes lét: jaj, nagyon szép. De olyan jó nyafogni! Mert persze azért fárasztó is. Csak máshogy, mint gondoltam. Azt hittem, ugyanaz lesz nehéz, mint anno az elsővel. Hogy kelni kell, etetni kell, fejni kell, aggódom és bizonytalankodom... Most más fáraszt el. Főleg az engem is, hogy a fiamért furdal a lelkiismeret, meg érte aggódom, és erőmön felül próbálok neki jót tenni, figyelni rá - aztán billen a mérleg, és már szegény pici lányt sajnálom, hogy mennyit kell "tűrnie", akkor ott igyekszem egy kicsit jobban ráerősíteni. Sajnos szegény férjemig sosem jutottam még... Na és ez nehéz. Érezhetően fáradtak vagyunk mindketten, a csöpp kiszorítható plusz energiánk a gyerekekre megy. Nehéz időt, figyelmet találni egymásra. Mostanában fogalmazgatjuk - és próbálkozunk.

Képzeljétek, Ilka pár napja próbál gügyögni. Megzabálom olyan édes!
Hopp, sírni viszont már flottul tud... megyek.

Hm, persze-persze, ez a link így nem műxik.
Akkor tessék, mondom másképp:
http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/mino ... gyogyaszat
És itt van egy Császármetszés pdf-fájl, azt kell megnyitni.

talán most:)