De elárulom:
Már kb másfél-két éve hitegeti a páromat a volt főnöke, aki vállalkozásba fogott, hogy szüksége lenne egy jó mérnökre, és Rá gondolt.
Ezért a Zuram nem volt hajlandó belevetni magát az álláskeresésbe, mert majd az, majd, csak várni kell.
Most végre megbeszéltek egy kettes találkozót, hogy végre leüljenek, és konkretizáljanak, erre a párom nem volt erélyes, és nem jött el időben a munkahelyéről, inkább halasztotta a megbeszélést.
(pluszba a jövő hétre se adtak neki szabit, pedig az első egyetemi évfolyamtalálkozója lenne, mióta végzett...
)
Nem nagyon hiszek a dologban, de ha összejönne, sokkal jobb volna, mert nem kellene napi 100km-t autókázni, és ha csak ennyivel, de beljebb volnánk.
Szóval még egy hétig csuriban lesz mindenem, hogy mégis összejöjjön.
)
[/b]
)
