Eszti!
Ne aggódj, hétközben én is a zombi szintjén állok

, szóval marad a hétvége...

Nem sok, de az is valami, ha legalább hétvégén összebújhatunk

(persze az első pár hónapban esély sem volt rá...

)
Nálunk nem is a picivel van gond, mert ő simán elalszik este, hanem Viki egy éjjeli bagoly, van úgy, hogy még este fél 11-kor is fent van, akkor is, ha alszik az oviban, meg akkor is, ha nem.
Semmiről nem akar lemaradni, állandóan ott tudálékoskodik közöttünk a nappaliban, szinte még beszélgetni sem tudunk tőle.
Olyan kíváncsi, hogy az óvodában is állandóan olyan a füle, mint egy radar. Alvás helyett hallgatja az óvónénik beszélgetését, utána meg nekem adja le az infót, mint egy kis pletykafészek...
Viki kisebb korában is ilyen volt, állandóan harcolni kellett az elalvással. Igaz, hogy utána reggel 7-8-ig aludt, de este akár 2 órán keresztül is tartott az altatás. Kb. 9-10 hónapos korától volt ilyen.
Lili meg könnyen elalszik, ő inkább éjjel "randalírozik"
Pl. most éjjel egyszer szopizott úgy 1 óra körül, aztán negyed 4-kor sírva ébredt és utána fel akart állni egyfolytában, rajtam tornázott, majd fél óra kínlódás után úgy aludt el, hogy teljesen hozzámbújt, szinte összenyomott

és nagy nehezen elaludt.
Előtte még tapsolt egy 10 percet, majd jó nagy pofonokat kaptam tőle, tisztán szeretetből

és kidőlt.
Előző éjjel pedig reggel 6-ig aludt egyfolytában. Szóval nagyon rapszodikusak az éjszakáink.
Mondjuk mióta a borostyánláncot hordja, azóta alakul az alvás, sokkal nyugodtabban alszik, ha esetleg megébred sírdogálva, akkor egy kis simizésre visszaalszik, vagy cicizés nélkül is vissza tudom altatni.
De előtte minden éjjel 2-3-4 cicizés, vagy 1 cici, de 2 órán keresztül...

szóval már azt mondtam, hogy tovább nem bírom. Napközben alszik, néha 3-szor is, így legalább tanulni tudok, de ha éjjel nem alszik jól, hiába alszik napközben, én leszek hullafáradt, így hát tanulni sem tudok olyan intenzitással...
Dehát ez van.

Majd csak alakul. Szóval minden gyereknek megvan a maga rituáléja alvás terén. Viki későn aludt el, de reggelig, Lili hamar elalszik, de többször ébred.
Vera!
Márk egy tünemény a kis csokis pofijával!

Szerintem egy kis csokievéstől még senkinek nem lett baja, úgyhogy nem ítéllek el...
Viki 3-4 éves koráig nem evett csokit, csak ilyen ünnepekkor egy keveset, oviban megszerette és tömte, majd megutálta és inkább cukorkázik, meg chipsezik. Jobban örülnék, ha csokizna.... A cukorka sokkal károsabb, de utálja a csokis dolgokat.
Mikor Nutellát eszem, odajön látványosan fújjolni, öklendezik, hogy én ezt hogy tudom megenni....
A csoki-mikulást én eszem meg forrócsokinak...
Csak úgy érdekességként mondom, hogy megtaláltam az én gyerekkori kiskönyvem, amiben az oltásaim, meg a súly-hossz szerepelnek és 1 éves koromban 9600 gr voltam, 71 cm-rel (születési súlyom 3300 gr és 51 cm).
Viki 1 évesen 8430 gr volt 74 cm-rel (születési súlya: 3 kg és 52 cm), Lili most 9,5 hónaposan 8840(!) gr és 75,5 cm (születési: 3180 gr és 53 cm).
A férjem (és a volt férjem:)) adatait nem tudom, de érdekes lenne összehasonlítani.
Carpediem!
Örülök, hogy jöttél! Jó lenne, ha többször is jelentkeznél!
Nagyon aranyosak a fiúk!
Nekünk van a picik között 1 nap, ugye?
Most mennem kell, mert Lili szétszedi a konyhát...