2008.12.17 09:02
Szerző: benó
[origo]
Nyomtatás
Méhkeményedés
2007. augusztus 31., péntek, 18:19
Méhösszehúzódással, méhkeményedéssel minden kismama találkozik a várandóssága alatt. Vajon természetesek a koraterhesség időszakában is, vagy veszélyt rejtenek magukban?
A fájdalom értelme
"Kedves Doktor Úr!
A terhesség 6-7. hete óta minden nap érzem, hogy megkeményedik a méhem. Ez a házasélet alatt mindig előfordul. Az előző terhességem alatt ezt csak a 6-7. hónaptól éreztem, ami tudomásom szerint akkor már normális folyamat.
Egy hete voltam az orvosomnál, minden rendben van, a baba jól fejlődik, a méhszáj zárt. A méhkeményedésekre Magne B6-ot javasolt.
Azt szeretném kérdezni, hogy ezek a keményedések normálisak-e a terhességnek ebben a korai szakaszában? Okozhat, vagy jelezhet-e esetleg vetélést vagy koraszülést? Szabad-e szexuális életet élni, ha az izgalmi állapot is kiváltja a méhkeményedést?
Tisztelelettel: Egy boldog kismama "
A méh mint simaizom-szerv állandó "munkában van", rendszeresen összehúzódik és elernyed - éppúgy, mint szervezetünk más helyén lévő simaizmokból álló, üreges szerveink: az epehólyag, a belek, a gyomor, a húgyhólyag és persze, amit legjobban ismerünk: a szív.
A különböző szerveink nem azonos gyakorisággal (frekvenciával) húzódnak össze. A szív percenként 60-90-szer, a belek 10-12 másodpercenként, a többiek "szükség szerint" - bár folyamatosan kisebb összehúzódásokat mindig tapasztalhatunk ezeken a szerveken is.
A méh nem terhes állapotban is mutat ilyen összehúzódásokat, latin szóval kontrakciókat. Ezek az összehúzódások fájdalmatlanok, bár ha "szükséges", érezzük őket, mint pl. a hólyag összehúzódását vizeléskor. A menstruációkor érzett alhasi panaszok hátterében is a méh összehúzódásai állnak.
Eddig végig összehúzódásról beszéltem, mert kerülni akartam a görcs, görcsölés kifejezéseket. Az üreges szerveink összehúzódásai normálisan ugyanis nem járnak fájdalommal, sőt tudjuk, hogy szexuális kielégülés közben ezek a "görcsök" igen kellemesek (férfiaknál a méhnek megfelelő szerv, a prosztata is "görcsöl").
A görcs tehát fájdalommal járó összehúzódás, és mint ilyen, kóros jelenség: a gyulladt epehólyag vagy húgyhólyag ezért olyan fájdalmas. A fájdalom oka tehát lehet gyulladás, de lehet más ok is, mint a fájdalmas menses esetén, azt ugyanis nem gyulladás okozza (hogy pontosan mi, az még ismeretlen).
Van még egy fájdalmas összehúzódás, görcsölés, ami azonban szintén nem kóros, bár ilyenkor kórházba szoktunk menni: a szülés. Ennek megértésére tartsunk egy kis szünetet és vizsgáljuk meg a fájdalom "értelmét" (ha van ilyen).
A fájdalom egy nagyon okosan szervezett szignál: jelzi a szervezetnek, az egyénnek, hogy valami baj van. Az ember ilyenkor megkeresi a baj okát és gyógyítani akarja.
A szülési fájdalom is egy ilyen szignál. A vajúdó nő (valamikor, az ősidőkben) védtelenné vált, és a szignál azt jelezte, hogy keressen búvóhelyet, ahol szintén védtelen újszülöttjét világra hozhatja. Ha nem bújik el, vagy keres védelmet, az a szaporodás szempontjából igen előnytelen lett volna.
Ez tehát a szülési fájdalom, a fájások, értelme. A fájdalom tehát egy hasznos jelenség, még ha kellemetlen is.
Összehúzódások várandósság alatt
A méh a terhesség kezdetétől éppúgy mutat rendszeres összehúzódásokat, mint nem terhesen. Ezek a méhösszehúzódások, a terhességben semmilyen bajt nem okoznak, de az odafigyelő - és ma már igen élesen figyelünk - gyakran észleli és ijesztőnek, veszélyesnek találja őket (hiszen ez is az eredeti funkciója - figyelmeztetni a veszélyre).
Nem is mindig könnyű elkülöníteni ezeket a veszélytelen, normális összehúzódásokat a veszélyesektől, melyek vetéléshez vezetnek vagy koraszülést okozhatnak. Az orvosok rendelkeznek természetesen eszközökkel, melyekkel vizsgálni tudják, hogy van-e ilyen veszély, de a fájdalom természetéről, mivel az igen szubjektív, valós képünk nemigen lehet. Ez az oka annak, hogy ezeket a panaszokat gyakran túl komolyan vesszük, abból kiindulva, hogy inkább kezeljük feleslegesen a "beteget", mint elkésve - különösen a jelen helyzetben, amikor minden kudarcért valakit felelőssé tesznek, okkal, ok nélkül.
Pedig ezek az összehúzódások az esetek 90%-ban természetesek. Természetes az, hogy szexuális élményszerzés közben a méh erősebben húzódik össze, de ez, hacsak nincs valamilyen ismert betegség (pl. több előzetes vetélés a 12. hét után), semmi bajt nem okoz.
Természetes az is, hogy a 28. hét után egyre gyakrabban és egyre erősebben érzünk összehúzódásokat. Ha ilyenkor megtapintjuk a méhet, keménynek érezzük - ezek a közismert "keményedések", melyek, ha nem gyakoriak és nem fájdalmasak, teljesen ártalmatlanok.
Mi az, hogy nem gyakori? A normális összehúzódási gyakoriság a 25-28. héttől kezdve óránként egy-három "keményedés", de ez lehet úgy is, hogy órákig nem érezzük (pl. mert nem figyelünk oda, munka közben) és aztán egy óra alatt több is van. Közös jellemzőjük, hogy nem fájdalmasak, és hol rövidek (beleszúr), hol pedig viszonylag hosszabb ideig tartanak.
Ezeket a kontrakciókat mérni is lehet, konstruáltak olyan eszközt, amit akár haza is vihetünk és folyamatosan nézhetjük vele ezeket a keményedéseket. A gép feljegyzi az adatokat és orvos elemezheti azokat, ha nem tudjuk eldönteni, mi a kóros.
Nem csak a keményedések száma és jellege fontos annak eldöntésében, hogy normális vagy kóros (fenyegető koraszülés) jelenséggel állunk szemben.
Nagyon fontos az előzmények vizsgálata is. Akinek már volt koraszülése (nem ugyanaz, mint hogy fektették óvatosságból), azoknál későbbi terhességben is nagyobb az esély koraszülésre, általában jobban oda is figyelnek és jelentkeznek vizsgálatra.
Három dolgot lehet vizsgálni: lehet mérni a méh összehúzódásait, vizsgálni ultrahanggal, vagy "egyszerűen" a méhszájat és egy, a hüvelyben lévő anyag (fibronectin) jelenlétét. A döntő a méhszáj állapota.
Ha a méhszájat a keményedések nem nyitották meg, akkor azonnali veszély nincs, általában teendő sincs, ilyenkor szoktak "óvatosságból" gyógyszert adni vagy "lefektetni" a kismamát. Ha a méhszáj nyílik, akkor ezt fenyegető koraszülésnek nevezzük, és kezelést kezdünk. Ilyenkor lenne jó segédeszköz a fibronectin, mely segít eldönteni, hogy tényleg van-e baj, de ez itthon nem bevezetett eljárás.
Kevesen tudják, hogy alig van hatásos eszközünk azokban az esetekben, ahol a méhösszehúzódások már a koraszülés megindulását jelzik. Ilyenkor ugyanis a teljes gyógyszertár sem tud többet tenni, minthogy a szülést egy rövid ideig késleltetik, amíg a szükséges kezeléseket (pl. az un. tüdőérlelést) elvégzik, és a vajúdót olyan helyre szállítják, ahol a koraszülött ellátása optimális körülmények között történhet.
Ez az időhúzás tehát életet menthet, az erre alkalmas gyógyszerek hatékonyságát nem szabad lebecsülni. Az "időhúzásra" használható gyógyszerek között említik a magnézium készítményeket is, nagyobb adagban, infúzióban adott magnézium szulfát használható, más magnézium készítmények (pl.MgB6), igen kevéssé hatékonyak, ha tényleg baj van.
Vannak azonban hatásosabb szerek is, ezeket infúzióban vagy szájon át is lehet adni. Ha a méhszáj zárt, a keményedések nem a fenyegető koraszülés jelei, akkor ezek a szerek mindíg "hatásosak", éppúgy mint pl. a fekvés. A közhittel szemben ugyanis a fekvésnek, kórházi fektetésnek alig van hatása, sőt a szigorú utasítások által kiváltott szorongás néha éppen ront a helyzeten. A MgB6 legalább nem árt, és néha, főként a hajnali alszárgörcsöket hatásosan csökkenti.
A válasz tehát az, hogy ha nincs az előzményekben nagyobb vetélés vagy koraszülés, akkor a "keményedések" szinte soha sem okoznak bajt, kezelést sem igényelnek, de ha az előzményben ilyen esetek fordultak elő, vagy egyszerűen nyugtalanok vagyunk a keményedések miatt, egy vizsgálat elég nagy biztonsággal megnyugtathat.
Gyógyszeres kezelésre pedig csak nagyon ritkán van szükség, de akkor hatékony szert kell választani, orvosi ellenőrzés mellett.
És persze a szexuális életünket sem kell emiatt felfüggeszteni.
Dr. Csákány M. György szülész-nőgyógyász
Köszi a köszöntést. 
Szedd is a Clostit és lépj a nyomdokaimba! 
Gyűlölöm a herpeszeket és mostanában elég gyakran van megin! 
Vagy nem jól értettem?
