Gyorsan dobok egy születéstörténetet, és pár képet
csak másolom, azért ilyen gyors 
most kicsit kevesebb az időm, ugye ismerős? 
Szóval, szombaton CTG vizsgálatra indultunk... mivel Anyumék is átálltak ünnepi üzemmódba, elég későn indultunk, olyan 1/2 10-10 felé értünk a kórházba. Közben Apus kérdezte, hogy szülünk-e, mondtam, hogy nem, semmi fájás, néha keményedés... (Apus meg szétaggódta magát, hogy mi lesz, ha hétköznap szülök, pláne, ha hétfőn).
A dokinénim, mivel tele volt a szülészet, és a CTG-t is ott csinálná, felhívott a szülészetre, és rögtön készült megvizsgálni... Nekem viszont már nagyon kellett pisilni (bocs a részletekért ), ezért még elszaladtam előtte, közben a dokinéni elkezdett beszélgetni egy kismamával (nem az ő betege, de a dokinénim ügyelt), kiderült, hogy 13 nappal hordta már túl a babát (?!)... közben végeztem, vetkőztem, és felkászálódtam a vizsgálószékre... vicces kis vizsgálószék volt, amíg a dokinénit vártam még játszottam is vele, nyitogattam-csukogattam aztán érzem, hogy vizes a papír alattam... gondoltam, hiszen most voltam pisilni, nem pisilhettem be észrevétlen erre a dokinénim is odaért, én abbahagytam a játékot, lekászálódtam a vizsgálószékről, végignéztem magamon, és megkérdeztem a dokinénit, hogy ez én vagyok (a víz). Rögtön mondta, hogy háááát, ez magzatvíz Na, ez tényleg sokk volt, erre nem számítottam még sose ment el a vizem, teljesen váratlanul ért. Dokinéni megvizsgált, bő 2 ujjra voltam nyitva. Nyilván közölte, hogy szülünk (na, mondom, király, semmi fájás, hogy lesz ebből szülés?!).
Várni kellett egy kicsit, míg a szülőszobák felszabadultak, megnyertem az 5-öst (de szerintem majdnem egyformák...). Közben bemutatkozott a szülésznő, felvették az adatokat (továbbra is 0 fájás).
Kb 11-kor szülőszoba, előkészítés, burokrepesztés (felül repedt a burok)... Nagyon pici kaki is volt a vízben Ezek után elég intenzíven folyt a víz elfelé, labdáztam, sétálgattam, és szépen lassan igen lájtosan megindultak a fájások. 2-3 percesek voltak, de nagyon gyengék.
Feltettek CTG-re, Sacikám pulzusa minden fájást jelzett, a fájásjelző 10-es 20-as fájásokat (2-3 percenként).... Aztán megint labdázhattam, sétálhattam.
Megvizsgáltak, a méhszáj már 3-4 ujjnyira volt nyitva különösebben erős fájás nélkül.
1/2 3 körül bekötötték az oxitocint, ekkor már bő 4 ujjnyi volt a méhszáj. A komoly fájásokat az oxitocin sem hozta meg... Annyi, hogy a hátul levő méhszáj elindult előre, szépen lassan.
Na, ekkor jött a fekete leves: NO-SPA koktél kb 3:30-kor kaptam meg (méhszáj lazítására), na, ettől csillagokat láttam. Azt hittem, Saci menten kijön Folyamatosak lettek a fájások.
3/4-kor már csak nyekeregtem, hogy jöjjenek, mert szülök, erre a szomszéd szobában tényleg beindult a szülés... na, ettől teljesen kétségbe estem, az orvosom és a szülésznőm is ott voltak folytattam a nyekergést, de ugye nem hagynak ott egy szülő nőt, szépen, illedelmesen megvártam, amíg megszült, aztán jöttek hozzám, szétkapták az ágyat, és már nyomhattam is 3-ik nyomásra jött ki a drágám, kissé lilán. A pocakra tették, köszöntem neki, és megcsodáltam Annyira gyönyörű baba
Apus persze most sem vágta el a zsinórt (de végignézte, ahogy Saci kibújik, ez is valami ). Sacit elvitték rendezni, de tök jó, mert 2 szülőszoba között van egy babarendező, láttam, amikor fürdették, öltöztették Varrni csak belül kellett 2 öltést, gátvédelemmel szültem azt nem mondom, hogy nem érzem, de sokkal jobb, mint amikor volt gátseb. Hála érte dokinénimnek, és a szülésznőmnek, aki nem hagyott magamra, mindent elmagyarázott, hogy mit miért, hogyan, stb... többet volt mellettem, mint az orvosom, aki ügyelt és nagyon kevés ideje volt egy-egy betegre (persze, amikor kellett, ott volt).
Ezek után egy szobába kerültem azzal a lánnyal, aki "beelőzött" szerencsém van, jó társaságom volt
Majd még jövök
most hagytam olvasnivalót
Nem olvastam vissza, látom van Kbeya csatlakozott hozzánk, üdv itt
majd olvasok, és reagálok 
)
hú ez aztán a részletes leírás! 
