Sziasztok,
írtam du egy hosszút, aztán elment a net valahova (nem ide), így csak néztem a hibajelentős képernyőt... Nem épp ösztönző.
Neked írtam Papillon, bár nem olyan szépet, mint az előttem szólók
Nagyon szorítok értetek, és annak örülök, hogy a hétvégét otthon töltitek. Elhiszem, hogy nem könnyű, de próbálj lazítani, és nem az építkezésen és a kórházi körülményeken izgulni. Valami jó kis könyv a kórházban tök jó ötlet, lélekkényeztetőként. A vérnyomás, amit írtál (140-150), azért még nem a durva magasságot jelenti, ha jól tudom, inkább a fehérje a vizeletben, az a riasztó jel, ugye?
Gabka, jobbulást Levinek! Samu állapota ingadozó, szerencsére nem durva, de náthás-taknyos - hol jobban, hol kevésbé. Láza nincs, étvágya van, ezért a doki is azt mondta telefonon, hogy ne vigyem le a rendelésre a tényleg betegek közé. Szegény csütörtök este-péntek reggel nagyon csehül volt, és pedig nagyon izgultam, hogy ne lázasodjon be, robbanjon le... Ugyanis apukám 60 éves volt a héten, és anyu+öcsém+én meglepetésbulit szerveztünk neki. Jöttek távol élő rokonok (a tesói), meg a barátaik, és minden előkészület nagy titokban zajlott. Nagyon jól sikerült, apu nem sejtett semmit. No, azon izgultam, hogy ott lehessünk mi is, és ha kis időre is, de el tudtunk menni
Babaholmik: én ezen a héten rendezgettem a babóca leendő ruháit, és meg kellett állapítanom, h szerencsére kb két gyerekre elegendő bébiruha van. Samu unokatesójától, meg egy barátnőmtől is jöttek rucik, plusz a mieink - szóval van. Csak egy a bibi, szinte egyetlen csajos ruhadarab sincs közte... Nem baj, majd magyarázom, h a kék ruhák között valójában egy kicsilány rejtőzik

Egy hófehér overált azért beszereztem (teszveszes, ott tényleg olcsó és szép), de tényleg nem nagyon kell vásárolnom...
Na, most ezt megpróbálom elküldeni, remélem, h sikerül.
Jó éjt!
RÉ