Sziasztok!
Nagyfiam itthon, csinálja a leckét, Borcsival ma voltunk először kettecskén...
Hát délelőtt húztam a lóbőrt, Borcsi hol evett, hol nem, jókat rottyantott, a megfelelő hagszeres kísérettel (=üvöltött).
Most alszik.
Attrakció peluscsere közben: nekem Marci alakított sokat (saját feje lepisilése, szőnyeg, anya, apa, vendégek, doktornéni, védőnő "megtisztelése"...)
Julcsi-sztori: mikor jöttünk haza a kórházból a hazamenős ruhámat rottyantotta le lesből támadva, még szerencse, hogy volt egy ingem, amit rávehettem a hóbelevancomra.
Borcsi: még nem nagyon alkotott...
isarenikő: nem szülhettem meg, kockázatos lett volna, a kiindulási pont a programozott császár volt..
Azt még nem írtam meg, hogy mit mondott a doktornéni a császár után:
pergamen vékonyságú volt a méhem, Borcsi-szabadítás után úgy kellett összebányászni a részeit a pocakomból... Ehhez a művelethez állítólag hívtak még egy dokit.
Azt mondta, hogy nem sok kellett a szétrepedéshez, s akkor ki kellett volna venni a méhemet...
Mondjuk ez utólag derült ki, de volt előzetesen három olyan ok, ami miatt programozott volt a csaszi: az elősző császárok, a korábbi hegszétválás és az, hogy az első kettőt se tudtam megszülni, mert nem fértek volna ki, túl keskeny a csípőm (téraránytalanság)...
kata! Irigy-irigy, nálunk Borcsi még nem ilyen 3 óránként evő, van, hogy bealszik délután (a'la éjszakai durmolás), ilyenkor éjjel aktívabb. (Ennek én nagyon szoktam örülni...) Szóval igyekszünk a napirend betartására, de nem mindig megy, inkább többször nem, mint igen. Hogy hogy lesz ebből márciusi feszes napirend - gyerekhazahozatallal?
Pocak: hát lányok, nekem nagyon nehezen megy vissza pocak, bár előtte sem voltam az a laposhasú... Most majd remélem, idővel sikerül leadni néhány kilócskát. De most még eszem, ami jólesik.
Illetve a doktornéni tanácsára nem iszom tejet, nem eszem mogyorót, s a többi tejtermékkel is csínján bánok... Amit, valljuk be, elég nehéz betartani.
Rettentően hiányzik a sajt (ezt a tilalmat nem is vagyok hajlandó betartani, a sárga sajtokat pl. ementáli eszem), a tejet nem bánom, szerintem nem sok tehenet látott, s ha igen, az is tápos. Házi tejet meg nem tudunk beszerezni - elég kevés a szomszédban a tehén...
S hogy miért? Mert a gyerekeim allergiásak, Julcsi ekcémás, s egy csomó kajára allergiás volt, Marci asztmás - allergia miatt...
Na megyek, Borcsa ébredez, s még addig el akarom olvasni a gyerekem félévi értesítőjét.
