Lányok, itt vagyok én is, és köszönjük a hiányolást. Mielőtt leírnék pár dolgot:
- gratulálunk Móninak, és sok boldogságot kívánunk
- és megdicsérjük a gyönyörűséges Lotti babát
- valamint utólag is minden jót kívánunk az ünneplőknek.
Sajnos visszaolvasni most nem tudok, de majd holnap igyekszem.
Rólunk röviden.
Tegnap előtt délután Rugó felébredt az alvásából. Már elég éhes lehetett, de ilyenkor szeret nyújtózni rajtam tíz percet még. Én cipelgettem, közben meg kesudiót ettem. Nagyon kuncsorgott, így adtam neki egy szemet apró darabokban. Már evett mogyorót, szotyit, semmi baja nem volt tőle, így én hülye, ezt is odaadtam.
Utána kb. öt perccel elkezdte vakarni a száját. Hát, gondolom, biztos sós volt. Majd adtam volna neki a vacsorát, de nem kért. Ezen meglepődtem, mert kis zabagép amúgy. Na, akkor nem erőltettem. Vártuk Gábort, hogy majd megyünk Db-be, mert elfogyott a haleledel. Közben viszont, miközben megint eltelt vagy öt perc - kidobta a taccsot kétszer a szoba közepére. Ezen már jobban meglepődtem. Éppen felmostam, mikor jött Gábor. Rugó akkor már vörösödni kezdett, és kijöttek az első kiütések a nyakánál. Gyorsan felhívtuk a védőnőt meg a Klinikán a gyermek sürgősségit, ahol egyelőre kalciumos ampullát ajánlottak, meg hogy figyeljük a gyereket. Ekkor már Rugó úgy vakarózott, mint a veszett. Gábor bepattant a kocsiba, hogy szerezzen ampullát. Én elkezdem vetkőztetni Rugót, gondoltam, langyos vízben megfürdetem. Már akkor láttam, hogy a pelenkája alatt, a keze meg a lába is kiütéses. De ekkor megláttam a fülét

LÁnyok, kétszeresére volt dagadva és vörös volt

Hívtam Gábort, hogy azonnal jöjjön vissza, és nyomás a klinikára. Így is tettünk. Mire beértünk, Rugó összefüggő vörös és kiütéses volt hatalmas fülekkel. Eléggé szenvedett. Ott rögtön kapott injekciót, és mondták, hogy megfigyelésre benn tartanak minket. Összeírtam egy papírra, hogy Gábor mit hozzon be nekünk, matracot meg vett a tescoban éjjel. Bejött kb. másfél óra múlva, addigra Rugó már javulni kezdett.
Ekkor nagyon jó kedve volt, játszott a kis szekrényekkel, a műanyagszékekkel. Bandázott más babákkal a folyosón. Igen ám, de egy rácsos ágyban kellett volna aludnia - hát ez ugye problémás, mert velem szokott. Így mind a ketten a földre kerültünk.
Aludni sajnos nem tudtunk. Egy nagyon beteg baba volt velünk, a problémáját nem részletezném, de szörnyű volt még látni is. Katica volt a neve, gépek figyelték a légzését, pulzusát, és oxigént kapott. A szülei előtt le a kalappal, hihetetlen odaadással ápolták. Szegény baba már sérülten született, és a helyzete egyre bonyolultabb lett - a szülei előtt le a kalappal, hihetetlen szeretettel ápolták. Éjszaka nagyon rossz lett az állapota, így a gépek kb. 10 percenként jeleztek, a tüdejét fél óránként kellett szívatni, és volt, hogy négy nővér volt a szobánkban, a lámpa meg persze égett. Közben új embereket is hoztak a kórterembe, akiknek persze a rokonai is bejöttek.
Így kb. hatkor tudtam elaludni, Rugó aludt azért pár órát. Állandóan sírt, a folyosón sétálgattam vele, még reggel ötkor is. És persze mindig szopni akart, de olyan ideges volt, hogy nem tudott elaludni bele.
Nyolc körül meg jött a takarítónő, és kizavart minket a matracunkról. Rugót átcsempésztem nagy nehezen a rácsos ágyba, számomra meg véget ért az éjszaka. Ja, és Rugót fel akarták ébreszteni reggel, hogy megvizsgálják. De azt nem hagytam.
A nap eltelt, Gábor bejött, Rugó nem aludt, nagyon nyűgös volt. Egyre rosszabb állapotba került az álmosságtól. Végül délután odaért az orvos, megnézte, és mondta, hogy a tünetek elmúltak, de hétfőig ott tartanak. Hát ez jó, gondoltam, mert nekem az opponensi véleményeket meg kell írni sürgősen.
Egy másik nővér meg kérdezte, hogy miért is nem megyünk már haza. Gábor végül is rákérdezett a dologra még egyszer, erre kiderült, hogy minket összekevertek egy másik babával, neki kell hétfőig ott lennie, mi mehetünk haza.
Rugó nagyon boldog volt, mikor hazaértünk. Megfürdettem, mert ott nem lehetett. Fél nyolckor elaludt, és reggel kilencig nyomta. Én is aludtam kb. 10 órát éjszaka
Ma már semmi baja nem volt. Olajos magvakat egyelőre nem ehet. Holnap megyünk a gyermekorvoshoz, és rákérdezek, hogy csináljunk-e allergia-vizsgálatot neki, meg azt is megkérdezem, hogy szoptatás közben kaphat-e az ember valamilyen allergia-gyógyszert. MOndjuk egy teszt rám fér, mert már vagy tíz éve nem nézték az értékeimet.
Akartam Nektek írni sms-t, de sajnos az új telefonomba még egy régi telefonkönyv adatai vannak benne, így nem tudtam életjelet küldeni Nektek.
Ma meg végre beszereztük a haleledelt, délután meg angolon voltam. Most már leülök, és haladok a dolgaimmal, de előbb ezt már leírtam.
Holnap jönni fogok, az 100%.
Ja, és egy vicces dolog. Más anyákkal azon röhögtünk a folyosón, hogy a férjek miket hoznak be cetlik alapján a feleségeknek. Nekem Gábor papucsnak a kertben használatos szakadt és festékes papucsot hozta be... A babák meg egy fél éve kinőtt bodykat kaptak:) Érdekes, hogy milyen könnyen tud az ember kommunikálni más anyákkal...
Rugó persze igazi sztár volt, állandóan produkálta magát, ismerkedett, játszott a folyosón, más gyerekeket kergetett:)
Jó éjt, V.