Nemlajos!
Saját tapasztalat:
Ha Dömének Rád van szüksége, akor nem vond meg tőle! Aludjon veled! Majd leszokik róla, ha eljön az ideje.
Beni nem is hajlandó éjjel nálunk aludni, csak a saját ágyában. Már.
Közel 11 hónapig együtt aludtunk, mert mindenkinek úgy volt a legkényelmesebb. Aztán jött három kemény nap, amikor visszaszoktattuk a kiságyba, mi pedig visszaköltöztünk a hálóba. De max 2 hét volt, hogy teljesen hozzászokjon az új helyzethez.
Szerintem ennyit ki lehet bírni. Legalábbis jobban, mint eleinte az éjszakázásokat.
Én kipihentebb voltam, mint előtt bármikor, és sokkal nyugodtabb, hogy éjjel is éreztem a szuszogását magam mellett. Ráadásul így félálomban szopiztunk, ami mindkettőnknek nagyon kellemes volt. (Én csak este és reggel cseréltem pelust.)
Apa soha nem ébredt fel, mert Beni nem sírt éjszaka. Nem is hitte el, hogy többször is szopizott.
És a visszaszoktatás nehézsége azt jelentette, hogy akkor az altatás kb 1 óra volt első nap, aztán háromnegyed a másodikon, a harmadikon már csak fél óra és utána még kb a második hét végéig 10-15 perc. Akkor sírás, de utána csend és alvás reggelig.

Viszont amíg el nem aludt, addig vele voltunk, és nem hagytuk egyedül sírni. És nagyon sokszor vissza kellett fektetni, mert állandóan felállt, és ki akart jönni. Ez Apa feladata volt.
Most is úgy tervezzük, hogy Marci velünk alszik. Ezen csak akkor változtatunk, ha ő nem igényli.