2009.07.07 07:10
Szerző: kri29
Ezt találtam, vélemények?
Rövid leírás
A makkot fedő, hátrahúzható bőrt fitymának nevezzük, feladata a pénisz legérzékenyebb makki részének fedése, és szerepet játszik szexuális aktus közben a pénisz hüvelyen belüli szabad mozgásának elősegítésében.
Fitymaszűkület (phimosis) az az állapot, ha ennek a fedőbőrnek a nyílása olyan szűk, hogy a fityma egyáltalán nem, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. Ez azért okoz gondot, mert nehezebbé válik a makk tisztántartása, ezáltal gyulladás alakulhat ki. Másrészt a szűk fityma zavaró lehet a nemi élet során is.
Születéskor ez "csak" egy bőrkettőzet, mely újszülött fiúkban az esetek 98%-ában sejtesen tapad (adhaesio cellularis) a makkhoz, ez az összetapadás az első életévekben megoldódik.
Ugyanakkor ez a kis bőrdarab körülbelül 3 millió sejtet, kiterített állapotban 4 méternyi ideget, 50 idegvégződést, 100 mirigyet és 1 méter hossznyi eret tartalmaz.
A mérete és viszonylag kis jelentősége ellenére urológusok és bőrgyógyászok számára gyakran okozhat komoly gondot és fejtörést az eltávolítása vagy megbetegedése esetén a gyógyítása.
Előfordulás
A sivatagi népek speciális életkörülményei, a vízhiány és a vándorló életmód miatt a rendszeres tisztálkodás megoldatlansága lehetett az oka az újszülöttek körülmetélésének ezekben a kultúrákban. Ez aztán az évszázadok során szokássá, előírássá vált.
A megfigyelések szerint azoknál a népeknél, ahol a körülmetélés általános, sokkal ritkábbak a makk és a fityma idült gyulladásai, és közel tízszer ritkábban fordulnak elő az ezekből kialakuló rosszindulatú hímvessződaganatok. Mindezek miatt az USA-ban jelenleg az újszülöttek 60%-ánál végeznek körülmetélést.
E tények ellenére normális anatómiai viszonyok esetén nem feltétlenül indokolt a fityma eltávolítása, hiszen a rendszeres tisztálkodással ez a terület is ápolható, a gyulladás így megelőzhető. Orvosi szempontból akkor szükséges a körülmetélés, ha a rendszeres tisztálkodást akadályozza a szűk fityma és alatta tartós gyulladás vagy bőrgyógyászati betegség alakul ki a makkon, vagy a fityma bellemezén.
Okok és tünetek
Tünete, hogy a fityma nem húzható hátra, az esetek egy részében veleszületett rendellenesség, de lehet szerzett is, mely az élet bármely szakaszában kialakulhat.
A születést követően a fityma bőre össze van tapadva a makkal, és normális esetben sem húzható hátra, ezért újszülötteknél, csecsemőknél nem is szabad erőltetni. Ha erőszakosan húzzuk hátra, akkor berepedések keletkeznek rajta, a kis sérülések hegesednek, és a fityma még jobban összeszűkül. A későbbiekben ez a születéskor észlelhető összetapadás általában fokozatosan oldódik, és a megfigyelések szerint hat hónapos korban a fiúk 15%-ánál, egy éves korban a felénél már teljesen hátrahúzható a bőr. A kisebb-nagyobb letapadások egyéves kor után, a rendszeres tisztálkodás során végzett fityma hátrahúzások során általában oldódnak, de ha nem, akkor a szakorvos tudja óvatosan leválasztani őket. Három éves korra csak a fiúgyermekek körülbelül l0%-ánál beszélhetünk valódi fitymaszűkületről.
A méhen belüli élet 12. hetében még csak egy, a hímvessző hátsó oldalán lévő sejtszaporulat látható, mely hátulról előrefelé növekedve, az 5. hónapban már az egész makkot körülveszi és befedi. Különböző tanulmányok szerint 6 hónapos korig csak 20%-ban, míg 1 éves korig már 80%-ban visszahúzható. További felmérések alapján 6 és 17 éves kor között a 8%-ban hátra nem húzható fityma aránya 1%-ra csökken.
Veleszületett fitymaszűkületről akkor beszélünk, amikor a fityma sohasem volt visszahúzható a makkról. Súlyosabb esetben vizeléskor a fitymazsák zsákszerűen felfújódik, mert a fitymán lévő nyílás nem elegendő a vizelet azonnali kiürítésére. Ilyen esetben műtéti megoldás javasolt a fityma sebészi eltávolítására.
Ugyanakkor szó sincs arról, hogy mindenkinek, akinek születésekor vagy később sem húzható hátra a fitymája, phimosisban szenvedne. Fontos elkülöníteni a fityma sejtes letapadását (adhaesio cellularis). Ekkor normális élettani folyamatról van szó.
Gyakran látható ilyen gyermekeknél a fitymazsákon áttűnő fehéres-sárgás (pattanásra, vagy zsírcsomóra is emlékeztető) képlet, mely az esetek döntő többségében ártalmatlan, elhalt laphám-szaporulat. Gondot akkor okoz, ha befertőződik, és ekkor fájdalmas, gennyes gyulladást hozhat létre a fitymazsákban. Ezért megszokott gyakorlat, hogy a gyermekek fitymájának hátrahúzását kb. 2 éves kor körül javasolják, a pelenka elhagyásának időpontjára. Amennyiben ez elmarad, később is, bármely életkorban véghezvihető.
A "szerzett" fitymaszűkületben szenvedőknél a tünetek gyakran iskoláskor kezdetekor jelentkeznek, és a korábban könnyen hátrahúzható fityma hegesedő beszűküléséről van szó. Ezt egy kialakulását tekintve nem ismert bőrbetegség okozza. Tekintettel arra, hogy egyelőre ennek gyógyszeres kezelése nem megoldott, a fityma műtéti eltávolítása javasolt. A fityma szűkületének fennállása esetén serdülőkorban szintén a műtéti beavatkozás javasolt. Ennek indokoltságáról urológus szakorvos dönt. Van lehetőség arra, hogy megpróbálkozzanak ezen fiatalok a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével, melyet naponta kétszer kell felvinni az érintett területre. Az ezen kezeléssel szerzett eredmények nem túl jók, de meg lehet próbálni. További gyakori oka a másodlagos fitymaszűkület kialakulásának a cukorbetegség és leginkább annak rosszul kezelt esetében. Ilyenkor a műtét megelőzően a vércukorszint beállítása elengedhetetlen a jó sebgyógyulás eléréséhez.
A fitymaszűkületet tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy a nyugalmi vagy (erigált) izgalmi állapotban levő péniszen jelentkezik. Az első esetben abszolút, a másodikban relatív phimosisrol beszélünk.
Relatív fitymaszűkület panaszával leginkább serdülőkorban lehet találkozni. Ekkor a merev péniszen a fityma nehezen vagy egyáltalán nem húzódik hátra, vagy a makk mögött megszorulva kellemetlen, fájdalmas szorítást okoz.
Abszolút fitymaszűkület esetén minden esetben, relatív esetén az esetek döntő többségében a fityma egészének vagy szűkült szakaszának eltávolítása javasolt.
A fityma relatív szűkületéhez, gyakran társul egy másik enyhébb rendellenesség, a rövid fitymafék (kantár). Ez merev állapotban nem engedi az egyébként kellő tágasságú fitymát hátracsúszni. Ilyenkor a pénisz alsó felén egy kis feszülő húr látható. Ennek az állapotnak az a veszélye, hogy nemi aktus közben elszakadhat, komoly, néha nehezen csillapítható vérzést okozva, melyet végül helyi érzéstelenítésben egy öltés behelyezésével lehet csak megoldani. Ennek megelőzésére a rövid fék átvágása javasolt.
Amennyiben a szűk fityma a makk mögött "megszorul", és nem húzható vissza, paraphimosisról beszélünk. Ilyenkor az elszorítás következtében a fitymán és a makkon vénás pangás alakul ki, mely nagyon kellemetlen és fájdalmas. Ilyen esetben a fájdalom ellenére is meg kell próbálni minél hamarabb visszahúzni a bőrt, mert az idő előrehaladtával a duzzanat fokozódik, és a konzervatív gyógyítás lehetősége csökken. Sikertelenség esetén, minél hamarabb urológus felkeresése javasolt. Ha a fityma visszahelyezése nem kivitelezhető, akkor végső esetben helyi érzéstelenítésben (gyermeknél altatásban) a szűkületet okozó gyűrű átvágása válhat indokolttá. Akinél egyszer már a paraphimosis kialakult, annál a fityma eltávolítását javasolja az orvos.
Kezelés
Tisztán letapadás esetén pelenkás korban a gyógyítás a fitymának a makkról történő leválasztása. Ez történhet fokozatosan, óvatos húzogatással, amit a szülő otthon is végezhet, de történhet műszeresen is, kórházban.
Csecsemőknél csak akkor kell orvoshoz fordulni, ha vizeléskor a vizelet nem sugárban ürül, hanem a fityma szűk nyílásán cseppekben távozik. A fityma belső felszínén lévő faggyúmirigyek kevés váladékot termelnek, ami a mindennapos tisztálkodás során szappanos vízzel könnyen lemosható. Fitymaszűkület esetén a tisztálkodás nehézkessé vagy lehetetlenné válik, és a pangó váladékban elszaporodnak a baktériumok, ami gyulladást okoz.
Egy éves kor után fürdetéskor kell fokozatosan és óvatosan hátrahúzni a bőrt és a sárgás mirigyváladékot lemosni. Ebben a korban olyankor indokolt orvoshoz fordulni, ha a gyermek fitymája egyáltalán nem vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról.
Műtétek speciális előkészítést nem igényelnek. Az altatás miatt a műtét előtt legalább 6 órás éhgyomor szükséges. Vizet vagy teát az altatás előtt 4 órával ihat a beteg.
A fitymán végzett műtétek:
1. Az ún. "dorsalis incisio" vagyis a pénisz hátsó felszínén levő szűkületet okozó bőrgyűrű átvágása. Ez a megoldás csak "tűzoltás jellegű", és a nem megfelelő esztétikum miatt általában további beavatkozást igényel.
2. Fitymafék átvágása (Frenulotomia):
Rövid kantár esetén a húr haránt átvágása és hosszanti öltések behelyezése történik a néhány perces helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás során.
3. Fitymaplasztika (Preaputium plastica):
A fityma szűkült szakaszának eltávolítása. Általában inkább gyermekkorban végzett és javasolt műtét, ilyenkor gyermekintézetben, altatásban történik. Előnye, hogy a fityma "egészséges" szakasza megmarad, és a makk részben fedett a műtét után is. Ezzel szemben hátránya, hogy gyógyulása viszonylag több panasszal jár, és hosszabb ideig tart, valamint műtét utáni újbóli szűkület kialakulásának az esélye kb. 10% körül van.
4. Körülmetélés (Circumcisio):
A rituális beavatkozásoktól eltekintve bármely korban végzett műtét. Idősebb korban leginkább cukorbetegség esetén válik szükségessé. Általában helyi érzéstelenítésben a fityma belső és külső lemezének eltávolítása és ezek varrattal való egyeztetése.
A beavatkozásoknál általában felszívódó fonalat használnak, mely elkerülhetővé teszi a későbbi varratszedést. Az ébredés után a gyermek még infúziót kap, de néhány óra múlva már szájon át fogyaszthat folyadékot, szilárd ételt azonban a műtét napján az altatás miatt nem ehet.
Kórházi tartózkodás a végzett intézettől és műtéti komplikációtól függően leginkább egynapos vagy egyéjszakás bentfekvést igényel.
Általánosan elmondható, hogy javasolt a műtétet követő első héten a langyos kamillateás vagy Betadine-os lemosás naponta kétszer. A gyógyulás ideje alatti kellemetlenség nagyon változó. Az említett beavatkozások után érdemes betartani az egy hónapos tartózkodást a szexuális élettől, sportolástól. A műtéti heg 3-6 hónap múlva vékonyodik el.
Műtéti kockázatok:
A műtét során felhasznált anyagokra, illetve magára a műtéti beavatkozásra különböző tünetekkel reagálhat a szervezet: vérzés, utóvérzés, véletlen sérülés, belső varratelégtelenség, varratkilökődés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar, visszér-gyulladás vagy rögösödés, elhúzódó gyógyulás, illetve késői szövődmények jelentkezhetnek, de ezek igen ritkák.
Szerző: Horváth Katalin
Lektor: Dr. Nyirády Péter
Kri
Sokat segít, ha mégis szakítasz időt magadra, én pl. sokszor inkább olvasok/netezek, amíg alszik Natasa, és bizony a mosogatás megvár (vagy engem vagy apát 
). És lehet, hogy később kerülök ágyba, ha "ellógtam" az időt, de több energiám is lesz!
Másnap az egész merő genny és vér volt. Szerencsére áldott jó doktornénink vállalta a kezelést. Két hétig kezelte mire rendbejött.
Nem tudom mit csináljak.szerintem fokozatosan kell minden este a fürdénél egy picit.Vélemények???
Végre minenki alszik?
igy aludt este Kevin
