Nagyon örülök, hogy a doktor bácsimról (aki persze egyáltalán nem bácsi, csak így hívjuk a férjemmel) ilyen jó véleménye van mindenkinek.
Mackoo, kérdezted, hogy hogy találtam rá, úgyhogy leírom a történetemet.
Szóval szeptember körül elkezdtünk próbálkozni, de egészen decemberig mindig rendesen megjött a vérzésem. Aztán decemberben semmi. Már elkezdtem reménykedni, de hát a teszt negatív lett. Akkor aztán rájöttem, hogy igazából nincs nőgyógyászom, mert addig csak az sztk-ba jártam fogamzásgátlót feliratni, ami már nem volt aktuális egy ideje, és nem bíztam az ottani orvosban. Így elkezdtem mindenfelé kérdezősködni jó orvos iránt, de valahogy nem jöttek jó infók. Akkor találtam rá a babanetre, és erre a topicra, ugyais a Sch-M-t már régóta nézegettem, mert közel van hozzán és olyan jópofa kívülről. Sokat olvastam az itt szülők tapasztalatait, és akkor is jókat írtak a Gáborról, úgyhogy összeszedtem a bátorságomat és felhívtam a kórházat, hogy mikor van bent. Kalandos volt, mert odamentem, és azt sem tudtam, hogy néz ki a doki, akit keresek, de aztán meglett (leszólítottam a folyosón...) és hihetetlenül kedves volt. Kicsit csodálkozott, hogy az internetről ajánlották, és örült neki, mikor mondtam, hogy jókat írnak róla.
Ma voltunk mérni ,és 7,39kg, pedig már tíz hós lesz mindjárt. A tanácsadáson mellettünk egy kisfiú volt, akkora, mint Gabi, csak egy kicsit jobb húsban, megkérdeztem, hogy mennyi idős, erre még csak öt hós lesz.
Mi is BEBA-t eszünk, ráadásul HA/AR-eset... 
