Sziasztok!
Hát holnap megyek a dokihoz, megkérdezem, ami érdekel. Remélm lesz 5 perce, hogy válaszoljon. Mert ha nem

....
Kismaki! Most nekem is ő a dokim, de még csak 3x voltam nála, meg az uh-n találkoztunk a folyosón. Nekem szimpatikus, hogy közvetlenebb, nem olyan "dokis". Mert az olyan öreg, dokis fazonoktól sokkot kapok. Nem szeretem a dokikat, na.
Hát Pannati, nem tudom, hogy terveztek-e következőt, de hátha majd azt lehet úgy, ahogy szeretnéd. Nem vigasztalásként mondom, de nekem is lettek volna kérdéseim és feldolgozni valóm szülés után. Akkor úgy mentem be, hogy nem tudtam igazán mi vár rám, kételyeim se voltak a dokit illetően. És hát elvileg rendben volt minden, de történtek olyan dolgok, amiket nem mondott el, hogy miért kell. Lehet, hogy nincs jelentősége, vagy nem volt úgy idő rá, de bennem maradtak kérdések. Összességében egyébként nem panaszkodom az első szülésemet illetően. Nem tudom érted-e, amit itt összezagyváltam.
Most sokkal több para van bennem, amit nehezít, hogy a dokimat sem ismerem. És nem tudom, hogy lehet-e a kórházba ellenkezni, ha valamit akarsz, vagy nem akarsz.
Az lenne egyébként a legjobb, ha mindenki szülhetne úgy, ahogy akar. Persze az ép ész határain belül. Egy rossz szülés élmény nagyon meghatározó lehet egy nő életében, bár nálunk nem divat "lelkizni". És hál Istennek, ehhez valóban adott a szabad kórház, és orvos választás.
Kata! Hétvégén front jön - állítólag - hátha az besegít egy kicsit
Ugye jól emlékszem, hogy a könyvek azt írják, hogy a második trimeszterben az ember lánya baromi tettre kész. Hát kedves velem egyidős kismama társaim - Adrienn és Kismaki - nem tudom, Ti hogy vagytok, de én alig állok a lábamon napok óta, csak vonszolom magam. Asszem a könyveket nem rólam írták.
Ja és fiút vagy lányt szertnétek inkább (vagy ezt már lehet, hogy kérdeztem)? És éreztek már valami mocorgást?
Jó éjszakát!