Sziasztok lanyok!
Tuleltem az elso munkanapomat. Ami jo.
Viszont iszonyat faradt vagyok, ami nem jo.
Nagyon remelem, hogy birni fogom. Rengeteg mindent atalakitottak. Csak kapkodtam a fejem egesz nap.
Nyolc ora tomeny loti-futi allas, osszesen 20 percet ultem egesz ido alatt, plusz, amikor pisilni mentem. Az utolso oraban kicsit kezdtem ugy erezni, hogy hamarosan kipottyan belolem a gyerek, annyira nyomta a mehszajamat belulrol, de biztosan csak az erzekeim csalnak.
Majd jobb lesz ez, csak hozza kell szokni.
Senki sem hiszi el, hogy babat varok, szerintem sokan meg nap vegen is azt hittek, hogy szorakozok. Ugyanis a hat fokos benti homersekletnek koszonhetoen egesz nap 34 reteg ruha van rajtam, abban meg harminc hetesen sem vettek eszre, hogy terhes vagyok, nemhogy ilyen pici-pocit. Az uj munkatarsak teljesen osszezavarodva probalgatnak velem beszelgetni, nem ertik, hogy mi van, mert a feluk arrol tud, hogy most van babam es maternity leave-rol jottem, a masik fele meg ugy tudja, hogy most lesz babam es maternity leave-ra megyek.
Az en Erik babam harantfekvesu, szerintem jo sokaig meg igy is marad. Kristof is harantfekvesu volt, majd 27 hetesen mar fejvegu lett, de 30 hetesen ismet keresztben fekudt. Vegul 33 hetesen a midwife mar fejvegunek tapizta es ugy is maradt.
Gratula a kislanyosoknak, kisfiusoknak!
Ma az egyik kollegamnak volt egy erdekes beszolasa, miutan mondtam, hogy meg egy fiam lesz. Azt mondta, hogy: "sajnalom..."
Kicsit furcsan pislogtam ra, hogy megis mi a fenet sajnal ezen???