2004.09.12 09:57
Szerző: julie
Sziasztok!
Nagyon köszönöm a gratulációkat; aranyosak vagytok. Úgy látom, hogy egy baba érkezésének a híre kicsit feldobja a hangulatot.
Gondoltam, hogy a mondatom nem lesz egyértelmű. Igazából csak arra szerettem volna utalni, hogy nagyon sokat köszönök a szülésznőmnek, akit a doktor javaslatára választottam. Őt ajánlotta. Szerencsére nem csalódtam.
G. doki pedig egy babámat már a világra segítette – tehát ő azt a formát nyújtotta, amit tőle megszoktam. Az első szülésnél több szerepe volt, mert a férjem nem mert bejönni. Így a szülésznővel ketten voltak csak bent; a doki állt mellettem, segített a nyomásoknál, beszélgetett hozzám, stb. Most a férjem valahogy bent ragadt –pedig esze ágában sem volt. A vajúdás alatt is segített, masszírozta a hátamat, a meggymagos meleg zsákot fogta a derekamra (ezt a szülésznő adta és nagyon sokat segített a durva fájások elviselésében), és biztatott. A „most pedig szülünk, apuka marad?” kérdésre pedig egyértelműen közölte, hogy már nem megy ki. Így ő állt a fejemnél, fogta a kezem (szerintem összetörtem az ujjait) és emelte a fejemet, ha kellett. Fekve szültem; pedig máshogy is lehetett volna, de így jobban éreztem, hogy hogyan kell nyomnom.
A doki ilyenkor szerintem totál háttérbe szorul; biztatgatott, mondta, hogy jól csinálom, többet nem nagyon tesz. Lehet, hogy mások nem így vannak – erről nincs tapasztalatom.
Tehát ennyi a bűvös mondat háttere.
A szülésznőm sem volt bent velem végig a vajúdás alatt; pont azért, mert ott volt a párom. De mindig jött, kérdezgetett, mondta, hogy milyen lehetőségeim vannak; fájdalomcsillapítás, kád, egyebek.
G. doktort már megszoktam - tudom, hogy nem bőbeszédű és elég magának való, de azt hiszem, hogy nekem pont ez jön be nála. Nem egy babusgatós típus, de bármit kérdezel, megkapod a választ. Sőt, ha olyanja van, még beszélgetni is lehet vele.
Mi 5 napig voltunk a kórházban; a baba kapott antibiotikumot, mert valszeg nyelt a magzatvízből és kicsit magas lett a CRP-je. De szerencsére teljesen rendbe jött, semmi gond nincs már. Idő előtt folyt el a magzatvizem, ezért is történhetett ez meg.
Most már itthon vagyunk és nagyon élvezzük. Szopizik, alszik, esténként van egy-két órás rosszabb periódusa, de éjjelente max. 2-szer ébred. Akkor is szopizik és után egyből alvás.
A szülőszobák gyönyörűek, a gyermekágyas részleg már nem annyira kóser. Én három ágyas szobában voltam - WC/zuhanyzó volt a szobában. Bár a zuhanyzót nem használtuk, a folyósón mellettünk lévőbe jártunk; az levegősebb és kellemesebb volt. Nekem már - mint nem első babásnak - könnyebb volt a helyzetem. Akiknek első babájuk lesz - hát a csecsemősök nagyon elfoglaltak és alig tudnak segíteni. Aranyosak, kedvesek , de bármi bajod van, menni kell hozzájuk kérdezni, mert ők jó, ha naponta egyszer be tudnak nézni a kórtermekbe.
Babaruhát, plédet(takarót), fürdőlepedőt, popsitörlőt kell bevinni - és nem árt pár db. tartalék pelenka. Bár adnak pelust, de volt olyan nap, hogy nem kaptunk, mert elfogyott.
És hát ugye – szoptatni kell. Ami viszont nagyon jó, mert mire hazamentek már kialakul valamiféle összhang a babával. (Egyébként 3 napig kell bent maradni, ha minden rendben van.)
Na, jó hosszú lettem. Ha van még kérdés, szívesen válaszolok. Persze most ritkábban jutok fel a netre – de majd igyekszem válaszolni.
Üdv mindenkinek és kitartás a még szülésig hátralévő időre.
J
Szeretettel gratulálok és jó egészséget kívánok az egész családnak! 
