Na, gyerekek ágyba dugva, úgyhogy még egyszer jövök közösségi életet élni.
Boo: erre nem tudom, mit mondjak. Butaság a család részéről, hogy amikor segítségre, szeretgetésre szorulnál, inkább csesztetnek.
És én is írtam már, amit Cunci: első babámat nem tudtam szoptatni (és negyedét se kísérleteztem, mint te).
Fenyőfát egészben vagy aprítva, légi úton vagy postán kéred????
(amúgy meg szökj meg, gyere le vidékre - a jó kis tehéntrágyaszagba - oszt válogathatsz is a 4 fa közül

)
Cunci: hát persze, hogy persze..... jó, hogy te is itt.
Volt még valaki, aki kb 1 hónapja csatlakozott (bocsi, de nagyon nincs türelmem visszakeresni), miss valaki. Róla mi hír???
Édesek vagytok, hogy így tartjátok bennem a lelket. Mostanra szerencsésen lenyugodtam, ami köszönhető a fél Algopyrinnek

, mert már nem bírtam az agyam lüktetését.
Tegnapról csak annyit, hogy miután a szomszéd kisfiú elment, a lányom megkezdte a parádét. Kezdődött: mikorbújunkösszemertegésznapcsakavirágotölelgetted,
ezt követte: nemakarokfürdeniéslefeküdniésholnapmiértkellovibamenni
Miután megbírkóztam mindkét lányommal a fürdetéssel, következett a szopi.
Estére általában már elég kevés a tejecske, kínlódunk Virággal, amikor kb 5-ödször vetette magát rá úgy az ágyra a Nóra, hogy felemelkedtem, mint szörf a hullámon, akkor finoman megkértem, hogy fejezze be. A 10. táján már kissé kezdtem idegeskedni, főként, mivel Vica hatalmasakat harapott belém - keveselve a vacsit.
Következő az volt, hogy neki pont az a díszpárna kellett, ami a hátam mögött volt. Miután kiszedte valahogy (az nem is zavar már, hogy beszakad a hátam), 2-szer csapta meg a Virág lábát, 1* a könyökem. Ekkor figyelmeztettem. A következő után elvettem a párnát, amire hatalmas ordítás következett, hogy neki semmit sem szabad.....
Olaj volt már csak a tűzre, hogy ezt követően mezitláb futkosott hideg konyhakövön, hiába szóltunk, húzzon már papucsot (a veséje miatt amúgy is nagyon kéne vigyázni)
A bekakilás észlelése azt sem tudom, mikor volt....
Egyébként a kis kirohanásom után bementem a szobájába, próbáltam vele elbeszélgetni, de nem tudom, volt-e értelme. Ilyenkor úgy tűnik, mindenfele figyel, csak rám nem.
És akkor jött az a nagggggyon frankó éjjel....
Na, panasznap befejezve, hiszen végre nem fáj az agyam!!!!!
Asszem most vízszintesbe teszem magam.
Talán valamivel jobb éjjelünk lesz....
