Halihó!
Kissé eltűntem, de nagyon sok teendő hullott a nyakamba... 10 oldallal vagyok lemaradva olvasásban, de szerintem nem is fogom tudni bepótolni, hisz még másfél hétig nem fogok tudni fórumozni... drámai feszültségben vagyok!
Most muszáj vagyok megosztani, mert felrobbanok, ha magamban tartom!!
Párom nagypapája meghalt.
Szegényt nagyon megviselte. A rokonok ugye mind külföldön laknak, így a babaszoba készítése, kelengye beszerzése helyett egy hete helycsinálás van, hogy el tudjuk közülük szállásolni az unokatesót feleséggel és babával, bútorokkal sakkozunk, minden tennivalónk, amit novemberre terveztünk, egy hét alatt kellett kész legyen. Most pedig jön a második felvonás, készülődés az érkezésükre (csüt.). Ami kiverte a biztosítékot, hogy az én babámnak megvett cuccokat most mind el kellett vitetnem megőrzésre, mert kitalálták, hogy állítsam össze a babaágyat és had aludjon abban az ő gyerekük. Merthogy a kölcsönkapott bölcsőnk nem jó, meg az se, ha velük alszik a matracon (7 hónapos a gyerek). Aztán meg azt is hallottam, hogy akkor ők nem hoznak babakocsit, használják a mienket. Na nemááááár! És teljesen komolyan gondolta mindenki, hogy a saját gyerekemnek megvett vadiúj babaágyat, vadiúj matraccal és vadiúj ágyneművel, meg a vadiúj babakocsit majd más gyereke fogja először használni?! Úgy ki vagyok bukva rajta!
De mivel rokonok, nem lehet őket megsérteni, úgyhogy azt mondtam, hogy le van rakva egy garázsba, és nem tudom elhozni! (ezért kell eltüntetni mindent a lakásból) Én még életemben nem hallottam még ekkora pofátlanásot egyébként! - nagyon csíptem ezeket a rokonokat - egészen eddig.
Vagy netán én vagyok túl hepciás? Csak nekem vannak ilyen érzéseim? ettől ugye nem vagyok irigy, de ha már új dolgokat vettem, akkor ne legyen használt, mire jön a baba.... nem?!
Így is elég macera nekem, hogy mindent mossak, vasalja, szedjek elő, szerezzek matracot, pateroljam el a bútorokat... két hete csak ezt szervezem, és nagyon leterhelt ez az egész...
Ja, és a másik... ugye arról volt szó, hogy a temetés idejére jönnek és addig aludhatnak nálunk. Ez össz 4 nap hétvégével együtt. Párom ennyi szabit kapott, nincs is neki több. Erre kitalálták, hogy ők tulajdonképpen maradnának egy hetet. Ez meg a páromnál verte ki a biztosítékot, mert kis lakásban lakunk, ő meg dolgozni kell járjon hétköznap, nem bírja az ilyen terhelést, főleg hogy a gyerekszobában lesznek majd, ahol egyelőre a ruhásszekrényeink is bent vannak.
(ja, és persze hozzáteszem, hogy párom jelenleg az ő horkolása által kiváltott éjszakai nemalvásaim és pisimeneteim miatt a gyerekszobában alszik, mert ő nem tud pihenni miattam, én meg szörnyű nyűgös vagyok éjjelente - és most bekényszerül mellém...)
Amikor arra hivatkoztam a rokonoknál, hogy a festés a szobában azon a héten esedékes, kitalálták, hogy segítenek. - de persze az nem jutott eszükbe, hogy 1.nem kéne a kicsivel együtt egy frissen festett szobában aludniuk, 2. ha a bútorokat a faltól elhúzom középre, hogy lehessen festeni, akkor nem tudnak hol aludni, 3. hol alszanak, akkor velünk egy szobában? Naneeeee...
Szóval most mindketten baromi feszültek vagyunk, mert nem lehet szépszóval lerázni őket. Nem tudom, mi lesz, de én kész vagyok!
Lehet, hogy ettől van, de megijedtem amiatt is, hogy időnként nagyon erős szúrás érzek egy ponton a hasamban... a köldökömtől kb egy centire jobbra. Nagyon rossz érzés, fáj! De baba mozog rendesen, neki nincs baja.
Csütörtökön megyek dokihoz, akkor rendel, de addigra beleőszülök, hogy mi ez?!
Van valakinek valami ötlete?
Bocsi a hosszúzásért, de nekem is jól esett végre kiönteni a felgyűlt feszült gondolatokat!
Dejólenne!!! Így akkor esélyünk nyílna arra is hogy karácsonykor együtt ünnepelhessünk apával a templomban - sőt még keresztelni is lehetne, bár arra eléggé messziről innen-onnan kéne összerántani a családot.
A végén még be tudja nekem bizonyítani, hogy egy higgadt nő vagyok, amit eddig még senki nem állított:-)
.mi meg mondjuk hogy először nagyon pici lessz de nemtudja szegénykém.remélem nem lessz féltékenység ha megszületik
egész végig megkíméltek a hormonok, miért pont most kell depiznem?... 
Na jó, azért az nem igaz hogy semmihez... 
A nagypapát pedig nagyon sajnálom!
