hali
Babcika Janó száj
haláli!!!!!!!!!!!
Madar, tök jó, hogy csodás időtök volt!!!!
Mijaza ludaskása vagy mi?
Kata, Süti: én sem veszem fel első nyekkre, félre értés ne essék.
Csak annyiról szól ez az egész, hogy jelen időszakban Lucáé az elsőbbség, mert míg mindenki más már birtokában van már a késleltetés képességének, s a belátásnak, /Atit leszámítva, addig az én 10 hetes lányom még nem ismeri az idő fogalmát, nem ismeri azt, hogy mire gondolok, mikor azt mondom: mindjárt, majd, még két perc, stb. Ő még nem tud, csak érez. Érzi, hogy éhes, de ha nem lát, nincs a kezemben, akkor azt gondolja, hogy nem is vagyok. Éppen ezért van riadó és sírás, mert az életösztön diktál. Teljesen máshogy állunk neki az evésnek, ha adott esetben a kendőben, rajtam éhezik meg, akkor nincsen sírás, mert érzi, h nincs "veszély". Azt gondolom, hogy babát vállalni, bármilyen habos-babos idealisztikus elképzelései vannak az ember lányának a várandósság során, nem az a történet, hogy a pár "kap" egy babát, aki akkor éhes amikor a szülőknek megfelel, aki egész naő mosolyog, gügyög és alszik, persze éjszaka is, 8-tól reggel fél9-ig alszik. Mindenki, akinek van gyermeke tisztában van azzal, hogy bizony áldozatokat kell hozni, s kőkemény lemondásokkal jár a gyermekvállalás, mert bizony az a 3-4 kilós kis csomag fogantatása óta egy külön individuum, egyéniség, s egyedülálló személyiség a világon. egyszeri és megismételhetetlen. Helyzetéből fakadóan teljesen kiszolgáltatott, az édesanyja/gondozója nélkül halálra van ítélve. Alapvetően két módon lehet hozzáállni a helyzethez: vagy igazodom a gyermekem szükségleteihez, igényeihez, evés, testközelség, alvás, vagy pedig az én igényeim vannak előtérben: evés, alvás, munka, s ehhez igazítom a gyerekemet.
Hordozás: nem egész nap van rajtam Luca, bár ha igényelné, akkor bármikor. Számomra, mivel kettőnkön kívül még négy emberről kell gondoskodnom, a hordozás nagyon hasznos, mert így naponta meg tudom főzni az ebédet dél- egy órára, tudok játszani Atival, miközben Luca elégedetten alszik rajtam, ezáltal mindannyian kiegyensúlyozottak vagyunk. A hordozás számomra nem fanatizmus, nem tartom magam öko-anyának, bár példaképek lehetnek bárkinek, gondolok itt a mosható pelusozásra, a mosódiós mosásra pl... nekem ehhez nincs energiám sajnos. A hordozásban mindkettőnk /Lucáé és az enyém/ igényei kielégülnek, ugyanakkor a kiságyban töltött időszakban is teljesen jól érzi magát, nézelődik, magyaráz vigyorog.
Végezetül idemásolok pár kísérletet, mindenképpen hasznos olvasmány:
Az anyai depriváció hatásai és következményei.
I. Az utóbbi évtizedek társadalomlélektani kutatásai feltárták, hogy a gyermek anyjától való tartós elszakadásai a korai években súlyos személyiségbeli és intellektuális fejlődési zavarokhoz vezetnek. Kiderült, hogy az antiszociális serdülők és a bűnöző felnőttek között számos olyan akad, aki gyermekkorában
anya nélkül vagy anyai szeretet nélkül nevelkedett. Ezért vált fontossá az a lélektani probléma, hogy hogyan fejlődik, és milyen emberré válik az a gyerek, aki nem részesül anyai gondoskodásban. Kísérletezésre azonban etikai okok miatt csak állatokkal van lehetőség, a másik adatszerzési forrás a megfigyelés.
II. Harry F. Harlow majomkísérletei.
-Harlow és mts-i 1959-ben egy kiterjedt kísérletsorozatot indítottak és végeztek el rhesusmajmokkal.
a./ Újszülött rhesusmajmokat néhány órával születésük után leválasztottak, a majomanyát “műanya” helyettesítette. Kétféle műanyát szerkesztettek, az egyik szőrös anyagból, fából faragott fejjel, a másik fémrácsból, alig kidolgozott fejjel. A kismajom a szőranyába úgy kapaszkodik, mint az igazi anyjába, még a drótanyába reflexszerűen. Mindkét műanya felszerelhető volt műemlővel.
- Kérdés: A kismajom életének első időszakát (kb.2 év) főként anyjába kapaszkodva tölti. Mi vezérli, motiválja ezt a kapaszkodást, kizárólag a táplálkozás-e (ami megfelel Freud kötődési elméletének, miszerint a csecsemők azokhoz az emberekhez kötődnek, akik táplálékigényüket kielégítik, illetve a drive-redukciós elméletnek, amely Freudhoz hasonlóan azt állítja, hogy a kötődés a szükségletek kielégítése (drive redukciója) mentén alakul) vagy a biztonságot és védelmet jelentő testi kontaktus (amely Bowlby elméletét támasztja alá a kötődési szükséglet önálló motivációs bázisáról)?
- Minden kis rhesusnak a ketrecében ott volt mindkét műanya. Az egyik csoportnál szőranyára, a másiknál a drótanyára szerelték az emlőt.
Eredmény: A két csoport egyforma mennyiségű tejet szopott. Napi 15 órát töltöttek a szőranyán« kettő órát a fémanyán független attól melyiktől kaptak enni.
Következtetés: A gyerek-anya kapcsolat lényeges vonása a testközelség, és a testi érintkezés nyújtotta vigasz. Ezek az eredmények cáfolják azt a feltételezést, hogy a kötődést a drive-redukció hozza létre. Az eredmények igazolják továbbá Hermann megkapaszkodási elméletét, miszerint az anyához való viszonyt a biztonságigény úgyanúgy meghatározza, mint a táplálékigény.
b./ A pótanyához való kötődés befolyása a felderítő viselkedésre.
- A kutatók váratlanul egy doboló, lépegető játék mackót helyeztek a drótanyából táplált kismajmok ketrecébe. A kicsinyek az első két hónapban rémülten menekültek, rácsimpaszkodtak a szőranyára. A harmadik hónap végén el-elhagyták a szőranyát, közeledtek a játékhoz, megfogták, majd visszafutottakÞ az élettelen szőranya jelenléte is csillapítja a félelmet, alkalmas biztonsági bázist jelent.
- Játszószobába helyezett szőranyán nevelkedett kismajmok eleinte óvatosak, erősen kapaszkodnak az anyába, majd felbátorodva manipulálni kezdenek a játékszerekkel. A szőranya ekkor is támaszként szolgál. Odahordják a szőranyához a játékokat, bár a manipulációs tevékenység alacsonyabb szintű, mint az anya által nevelt kismajmoké.
- Ha a szőranya nincs jelen, a kismajom dermedten kuporog, ujját szopja, vinnyog, rázza magát, nincs játékos manipuláció. A csak fémanyán nevelkedett rhesusok akkor is mutatják a félelmi reakciókat, ha a fémanya jelen van.Þ A fémanya nem jelent támaszt. A teljesen magányosan nevelt majmok is éppen így viselkednek.
c./ A műanyán nevelt majom társas és anyai viselkedése.
- Hempergő kísérlet: Minden anya-gyerek pár külön ketrecben nevelkedett, volt olyan kismajom csoport amelyik a valódi anyával és volt amelyik szőranyával nevelkedett. A ketrecek közt hempergő volt, ahol a kicsik csoportosan játszattak. Az anyák ide nem tudtak bejönni. Mindkét (valódi, szőr-) anyán nevelkedett majmok játék közben időnként visszamentek anyjukhoz (játéktárgyakat is vittek neki). A különbség a félelmi reakcióban mutatkozott meg. Ha a valódi anyával nevelt csoport tagjait megijesztették, mindegyik a saját anyjához menekült. A szőranyán nevelteknek mindegy volt, melyik műanyához menekülnek.Þ a valódi anyához fűződő viszony egyedi “személyes” és felcserélhetetlen, nem az anya állandó jelenléte a legfontosabb, hanem az, hogy az anya élő, igazi legyen.
- A kis rhesusok természetes körülmények között két éves koruk körül kezdenek leválni az anyjukról, ez a szőranyán neveltekre nem igaz, még ebben a korban is folyton az “anyán” csimpaszkodnak.
Ok: hiányoznak a leválasztási praktikák és játékok.
- Társaitól elszigetelten, vagy szőranyán nevelkedett majmok később kevésbé tudnak játszani társaikkal (egykorúakkal). A születéstől hat hónapig teljesen izolált kismajmok alig tudnak reagálni szociális és más környezeti ingerekre. Nem tudnak társaikkal kapcsolatot teremteni. A részlegesen elszigetelten neveltek összekerülve megtanulnak játszani, de játékuk egyhangúbb, színvonaltalanabb. A szőranyán nevelkedettek kevésbé érzékenyek társas ingerekre, mimikájuk szegényes, az együttes játékot később kezdik, és a játék színvonala alacsonyabb.
- Elszigetelten, vagy műanyán nevelt majmok felnőtt korukban kerülték a szexuális életet, a nőstény menekült a hím elől, továbbá rossz anyák lettek® rosszul bántak kicsinyükkel, ellökték, gyötörték vagy közömbösek maradtak.
(A kutatók többféle módszerrel próbálták az izoláltan vagy szőranyán nevelt majmok társas viselkedését normalizálni. Áramütéses kondicionálással, a társas éltbe való fokozatos bevezetéssel, de hatékonynak csak az bizonyult, ha a nőstények felneveltek egy kicsit. Eleinte durván bántak vele, ám ha annak sikerült kitartóan felkapaszkodnia, fokozatosan elhagyták a bántalmazást. Másik kölyök születésekor pedig lényegesen javult kapcsolatuk a gyerekkel. Szociálisan elszigetelt, nehezen kapcsolatba lépő óvodás gyerekekkel végzett kísérletek (amelyben hat héten keresztül 20 percig egy fiatalabb gyerekkel játszottak) is azt mutatták, hogy a fiatalabbakkal való interakciók segítenek a szociális beilleszkedésbe. (Ezeknek a gyerekeknek a kortárs interakcióik kétszeresére növekedtek.)
Az állatlélektani tapasztalatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy az anya-gyerek kapcsolat nem szorítkozik a táplálkozásra, és az ehhez tartozó viselkedési mintákra. Vannak olyan funkciók, amelyet a szőranya nem tud betölteni. A nemzés, ivadékgondozás s a majmoknál valószínűleg a játék is, az egész fajtára jellemző ösztönös viselkedésrendszerek. Kibontakozásuknak azonban elengedhetetlen feltétele az élő anyával való kapcsolat.
III. René Spitz megfigyelései és elméletei.
Anya nélkül felnövő gyermekek megfigyelését elsőként R.Spitz végezte, aki abból a megfigyelésből indult ki, hogy a második világháború alatt és után létesült nevelőotthonokban az anyátlan gyermekek nem fejlődtek kielégítően, a megfelelő egészségügyi ellátás ellenére sem. Leglényegesebb különbség a családban és a csecsemőotthonokban nevelt gyerekek között, az érzelmi életük színvonalában, minőségében van
. a./ Első vizsgálatát 4 csoporttal végezte.
1.) lelencházi csecsemők
2.) börtönbüntetésüket töltő leányanyák gyermekei ® az anyák maguk gondozták és szoptatták a börtönben született gyermeküket.
3.) nagyvárosi értelmiségi szülők gyermekei
4.) eldugott, apró halászfaluban élő szülők gyermekei.
Vizsgálati eljárás:
- Hetzer-Wolf féle bébi teszt felvétele
* a megfigyelőket hetente nem szerint változtatták
* a környezet felderítése: interjú a gondozókkal és a mamákkal
RO és Szondi teszt az anyákkal
* filmfelvétel
* 4 óra heti megfigyelés
* DQÞ
fejlődési quociens kiszámítása
Vizsgálati szempontok: 1, percepció érése fejlődése
2, testi funkciók fejlődése
3, interpeszonális kapcsolatok alakulása
4, emlékezet, képzelet
5, tárgyakkal való manipuláció
6, intellektuális fejlődés
Eredmények:
3.csop.: magas fejlődési színvonal, egyenletes fejlődés
4.csop.: átlagos fejlődési színvonal, egyenletes fejlődés
2.csop.: alacsonyabb átlagteljesítmény, egyenletes fejlődés
1,csop.: eleinte jól fejlődtek, de az első év végéig intenzív hanyatlás –40%-os visszaesés.
DQ: 1.hónap év vége
1.csop 124 72
2.csop. 101 105
Vizsgálat:+Spitz K.Wolf másfél éven át követett nyomon 34 olyan gyereket, aki élete első hat hónapjában jó anyai gondoskodást kapott, majd elszakadt anyjától.
Elválás utáni 1. hónap : - szipogósak, követelőzőek
- ha sikerül velük kapcsolatba lépni, akkor tapadósak
2.hónap : - szipogást nyöszörgés váltja fel
- súlyvesztés
- DQ stagnál
3.hónap: - kontaktus megtagadása
- idejük nagy részét hason fekve ágyban töltik
- álmatlanság
- betegségekre fogékonyak
- motoros fejlődés retardációja
- arc rigiditása, érzelem nélkülisége
- közöny, letargia
Ha az elvállást követő 3-5 hónapon belül visszakerülnek anyjukhoz, a tünetek gyorsan eltűnnek, 6 hónap után azonban maradandó nyom keletkezik.
+Spitz menhelyi bölcsödében figyelt meg 91
Vizsgálat:+Spitz K.Wolf másfél éven át követett nyomon 34 olyan gyereket, aki élete első hat hónapjában jó anyai gondoskodást kapott, majd elszakadt anyjától.
Elválás utáni 1. hónap : - szipogósak, követelőzőek
- ha sikerül velük kapcsolatba lépni, akkor tapadósak
2.hónap : - szipogást nyöszörgés váltja fel
- súlyvesztés
- DQ stagnál
3.hónap: - kontaktus megtagadása
- idejük nagy részét hason fekve ágyban töltik
- álmatlanság
- betegségekre fogékonyak
- motoros fejlődés retardációja
- arc rigiditása, érzelem nélkülisége
- közöny, letargia
Ha az elvállást követő 3-5 hónapon belül visszakerülnek anyjukhoz, a tünetek gyorsan eltűnnek, 6 hónap után azonban maradandó nyom keletkezik.
+Spitz menhelyi bölcsödében figyelt meg 91 olyan csecsemőt, akit élete első három hónapjában anyja nevelt, ekkor jól fejlődtek. Az elválást követően megjelentek az anaklitikus tünetek és megnőtt a halálozások aránya:
* 3o % az első évben meghalt,
* 7,7 % a második évben halt meg.
A gyerekek egy része családokhoz vagy más helyre került, egy részük ott maradt. A hanyatlás nagyon intenzív volt, a DQ 45 %-a volt csak meg.
2 évesen járás: 21-ből 5 nem tud,
tárgyak kezelése: evőeszközzel evés : 12 nem tud, 9 tud.
Öltözés egyedül: 20 nem tud, 1 tud
Szobatisztaság: 6 nem, 15 igen.
Beszédfejlődés: egyáltalán nem beszél 6
2 szót tudott 5
3-5 szót tudott: 8
12 szót tudott: 1
mondatot mondott: 1
b./ Az anyai gondoskodás zavarainak osztályozása és a hozzá tartozó vizsgálatok
1. az anya-gyerek kapcsolat inadekvátÞ pszichotoxikus zavarok
2. az anya-gyerek kapcsolat részben, vagy teljesen hiányzikÞ affektív hiánybetegségek.
(i) Pszichotoxikus zavarok: anya jelen van, de a kapcsolat zavart szenved
- leplezetlen elutasítás® primer aktív: elutasítja az anyaságot
® primer passzív: anya nem tud szoptatni, érzéketlen,
merev arccal szoptat® a csecsemők könnyen kerülnek kómába, vagy hánynak.
- aggodalmaskodó túlgondoskodás
A gyermek folyton sír, izmai tónusosan feszültek, az emésztése túlterhelt (az anya túltáplálja).
- aggodalmaskodásban az ellenséges érzület
Az anyák infantilis személyiségek, szorongva gondozzák
gyermekeiket, nem mernek hozzájuk nyúlni, a túlzott óvatosság mögött
agresszió rejlik. A csecsemők bőre túlérzékeny, ekcéma alakul ki,
hiányzik a nyolc hónapos kori szorongás.
-elkényeztetés és ellenségesség váltogatása
Az anyák extrovertáltak, gyorsan kötnek érzelmi kapcsolatot,
infantilis személyiségek, gyermekükhöz való viszonyuk túláradó
gyengédség váltogatása a durvasággal. A csecsemő nem tudja egyesíteni
a jó és a rossz objektet, a libidinózus ösztön autoerotizmusban vezetődik
le, nem tud kinőni a primer nárcizmusból.
- anya ciklikus hangulatváltozásai
Pszichotikus, paranoid vagy depresszív anyák, tudattalan ellenséges
érzülettel viseltetnek a gyerek iránt. A csecsemőn 9-15. hónap között koprofágia (saját széklet evése kis gombócokban) jellemző. Az objektképződés nem tud megindulni, a széklet szekunder nárcizmus megszállása alá kerül. Esetleg a gyermek követi anyját a depresszióba.
* anya tudatosan kompenzált ellenségessége
Elsősorban értelmiségi szülőknél alakul ki, a gyermek nem
Libididóobjekt, hanem nárcisztikus kielégülést szolgálja Þ bűntudat az
anyában, túlzott kedvességgel kompenzál. A gyerekeknél hiperthymia
(a csecsemőmirigy túlműködése) lép fel.
2. Affektív hiánybetegségek
Az anya fizikai távolléte betegség, halál stb. miatt illetve az anyapótlék elégtelen vagy nincs jelen.
Az anyai gondoskodás hiányának két fő típusa van:
1. Az anyához való kapcsolódás teljes hiánya az első 3 életév során
2. Az anya-gyerek kapcsolat időszakos (legalább 3, de valószínű több mint 6 hónapig tartó) megszakadása az első 3-4 esztendőben. ( lásd Spitz vizsgálatait)
anaklitikus depresszió (Spitz): anyától való távolság okozta depresszió Azoknál a gyermekeknél alakul ki, akik jól működő anya-gyerek kapcsolat után szakadtak el anyjuktól, méghozzá az első életévben.
A depresszió a szükségletet kielégítő személy eltűnésének közvetlen következménye. Csak ott lép fel, ahol előzőleg jó anya-gyerek kapcsolat volt. Enyhe depressziónál valószínűleg pszichotokxikus ártalmak is jelen voltak. Nem ugyanaz, mint a felnőttkori depresszió, mert az akkor is kialakulhat, ha a tárgyvesztés nem konkrét, fizikai, sőt, lehet, hogy nem is tudatos. « Az anaklitikus depresszió esetén a gyerek valóban elvesztette az anyját (szeretett személyt). További különbség, hogy gyerekeknél még nem alakult ki teljesen az én és a felettes énÞ nem játszik bele a bűntudat, mint a felnőttek esetében.
Spitz szerint a gyerekeknek az anaklitikus tárgy hiányzik.(Aki kielégíti a szükségleteiket)
%-6 hónapos szeparáció után passzivitás mutatkozik a gyerekek mozgásában és érzelmi életükben is. Lehetetlen velük kapcsolatba lépni, fokozottan megnő náluk az autoerotikus aktivitás. Általában nehezen fejezik ki az érzéseiket, nem fordulnak a felnőtthöz.
Bolwbyt felkérte a WHO a háború következtében családjuktól elszakadt gyerekek mentális felmérésére. 1951-es könyvében az első beszámoló:
1.)Szerinte az anyai gondoskodás megvonása az élet első 3 évében, a környezetéhez kapcsolódni képtelen, szeretet nélküli, pszichopata karakter kialakulásának veszélyét hordozza. (Ma már ezt nem így gondoljuk. A deprivációs tapasztalatok neurózisos tünetek formájában -ágybavizelés, éjszakai fölriadás, átmeneti kontaktuszavarok- megzavarhatják a harmonikus személyiség fejlődést)
3. Ha az anya csak 3-6 hónapig van távol, akkor
már meglévő kapcsolatot veszítenek el, ezért megrendül a bizalmuk a kapcsolatokban.Þ Inkább tárgyi orientációt mutatnak, felszínes lesz a társas érdeklődésük.
1960-ban újabb könyv: tartós kórházi kezelés alatt lévő gyermekeket figyelt meg. (0,5-3 éves korig még nem alakul ki a tárgyállandóságÞ amit nem érzékel, az nem létezik számára)
A hosszú időre kórházba kerülő gyerek katasztrófájának 3 fázisát írja le:
1. sír, tiltakozik
2. a tiltakozást felváltja a kétségbeesés: aktivitása csökken, szinte csak megszokásból kiabál néha. Sírása monotonná válik, passzív lesz és visszahúzódó, egyre reménytelenebb.
3. Érdeklődni kezd a környezete iránt, hangulata javul, gondozóival egyre barátságosabb« a szülő látogatása egyre kevésbé érdekli, határozottan közömbös iránta®
elszakadás fázisa: úgy gondolja, hogy ebben az időszakban már irreverzibilisen sérült a gyerek személyisége.
Ma már számos vizsgálat bizonyítja, hogy a deprivációt követő érzelmi megrázkódtatás mértéke több tényezőtől is függ:
1. a szülő és a gyermek viszonya a depriváció előtt: a függőséget erősen növelő, illetve a hideg, elutasító kapcsolat egyaránt fokozza a deprivációt követő érzelmi zavarok súlyosságát.
2. A fiúk általában sebezhetőbbek depriváció által, mint a lányok.
A Robertson házaspár vizsgálata (2 év körüli kislányt lakásukon neveltek pár hónapi, de beszélgettek, filmet néztek a szülőkről stb.) alapján elmondható, hogy a gyerek nem csak a szülő személyét veszíti el a depriváció során (ahogy Bowlby mondta), hanem egy érzelmileg színezett kapcsolatot is, melynek többé-kevésbé sikeres pótlása csökkenti a személy elvesztése felett érzett fájdalom mértékét.Þ fontos a mindennapos kórházi látogatás, sőt ma már általában engedélyezik, hogy a szülő csaknem korlátlanul a gyerek mellett lehessen a kórházi ápolás ideje alatt.
-Hospitalizmus
A hospitalizmus az anyai affektusok teljes megvonásának következménye. A gyermekek a fejlődésben elakadnak, súlyosan visszaesnek (Robertson: kórházi tartózkodás esetén hasonló tünetek). A hospitalizmus akkor lép fel, ha egyáltalán nincs anyafigura vagy az elválás 6 hónapnál hosszabb ideig tart. A fenti gyermekeknél 3 hónap után az anaklitikus depressziót felváltotta a hospitalizmus:- teljes passzivitás
- hátukon fekszenek
- arckifejezésük üres
- a DQ csökkenése
4 évesen nem tudnak ülni, állni, járni, beszélni életkoruknak megfelelően. A személyiség-, és a szomatikus fejlődés elakad. A tárgykapcsolatok durva hiánya a személyiség fejlődés minden területén elakadáshoz vezet. A korai tárgykapcsolatok súlyos zavara hegeket hagy vissza a lélekben, amely betegségek kiindulópontjává válhat (pszichózisok, pszichoszomatika).
Az albán gyerekkel végzett vizsgálatok (1 éves korig lekötözött csecsemők) értelmezéséből ugyanazt a következtetést vonhatjuk le, mint az anya nélkül nevelkedett gyermekek vizsgálatából. Az anya jelenlétével létrejött emocionális légkörben még a kedvezőtlen hatásokkal szemben is védettebbek a gyerekek. Ha az anya állandóan jelen van a gyerek életében, akkor a súlyos akadályoztatás ellenére is hatóképesek maradnak a cselekvés érzelmi indítékai, s ez néhány óra (!) alatt tárgyi irányulásban is megmutatkozhat. « A hospitalizálódott gyerekeknek hiába van játéka, nincs kinek a kedvéért játszani.
Képeket küldjétek majd át a mail címemre, jó? Köszi.
Állitólag értekezlet van, de ezt előre nem tudták? Szerencsétlen lányom ott állt teljesen kétségbeesve az újpesti piacnál a zenesulinál, pedig nem egy elveszett gyerek. Tanárnéni kicsit feledékeny 
:(:(:( Drukkolok, hogy ma jobb éjszakátok legyen!
